Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

Mi is megnéztük a minap a Vigadóban a Magyar Animáció 100 évét bemutató izgalmas kiállítást. Aki elmegy a tárlatra, nem csupán a magyar művészet egyik legsikeresebb műfajának kulisszái mögé tekinthet be, de szinte korra való tekintet nélkül idézheti meg gyerekkorának legszebb pillanatait a TV macitól Frakkon át a Mézga családig. Összeállításunkban összegyűjtöttünk a 100 évből 10 izgalmas tényt, amit talán kevesen tudnak a magyar animáció történetéből.

SZILÁGYI ANDRÁS – NULLAHATEGY

A magyar animáció minden nehézség ellenére él és virul, mint azt megtudhattuk a jelenlegi kiállításon. A február eleji konferenecián – a dicső napokra való emlékezésen túl – a jelen gondjai is szóba kerültek, de úgy tűnik van szándék és akarat a magyar animáció felvirágoztatására. A műfaj önmagában a magyar művészet legnagyobb sikereit hozta, és a nehézségek ellenére a Rendfszerváltás után is képes volt sikeres maradni. Most már csak az kell, hogy mint sajátos „hungarikumot” úgy támogassuk, ahogy megérdemli. Reméljük, hogy az MMA rendezte konferencia és kiállítás az efelé tett első lépést jelenti, mi a magunk részéről 10 érdekes tényen keresztül tekintjük át a magyar animáció 100 évét.

Layout 1

1. Kassowitz Félix karikaturista Macskássy Gyula mellett a magyar animáció egyik ősatyjának tekinthető. Zsidó származásúként 1943-ban munkaszolgálatra vitték, de túlélte, s hazaérkezése után sokat tett a műfaj továbbéléséért a kommunista rezsim alatt. Fia Péter 1956-ban emigrált, s unokája, Matthieu Kassowitz, a világszerte ismert francia filmrendező (Gyűlölet) és színész (Amelie csodálatos élete).

kassowitzok

2. Macskássy Gyula másik közeli munkatársa, Halász János 1936-ban elhagyta az országot, és nem tért már vissza. Az angol animáció azonban sokat köszönhet neki, a világ John Halasként ismeri. Legismertebb egész estés alkotása Orwell Állatfarmjának rajzfilmváltozata. Kevesen tudják, hogy a projektet titokban maga a CIA pénzelte, mint hidegháborús, kommunista-ellenes propaganda terméket, ennek fényében a regény eredeti pesszimista végét a rajzfilmben meg is változtatták.

maxresdefault

3. Dargay Attila, a Kis Vuk rendezője mindenki gyerekkorát meghatározta. Kevesen tudják, hogy már az első „komoly” magyar rajzfilm, a „Kiskakas gyémánt félkrajcárja” fázisrajzolójaként is részt vett a magyar animáció kezdeteinél. Macskássy munkatársaként a Gusztáv sorozat munkálataiban is részt vett, míg önálló alkotóvá nem lett. A képzőművész Dargay Attila azonban a rajzfilmektől eltérő műveket is alkotott szép számmal, képgrafikákat, festményeket is készített, több irodalmi művet is illusztrált.

vuk_1981_character_design_dargay_attila_07

4. Minden idők egyik legismertebb magyar animációs rendezője, Jankovics Marcell nem végzett egyetemet. 1959-ben egyszerű segédmunkásként került a Pannónia Filmvállalathoz, mint fázisrajzoló, mivel B-listázott „osztályidegen” család gyermeke volt, aki nem mehetett egyetemre. Itt azonban a legnagyobbaktól tanulhatott, s 1977-ben Arany Pálmát is nyert egyik első önálló filmjével, a Küzdőkkel Cannes-ban, 1974-ben Sisyphus című filmje az első Oscar-jelölést hozta meg hazánknak. Az első „egész estét betöltő” magyar rajzfilm, a János vitéz is az ő munkája.

1304_1p_kultura_falanszter

5. Nepp József, akit mindnyájan a Mézga Család megalkotójaként ismerünk, nem csupán rajzfilmrendezőként tette le a névjegyét a magyar animáció történetébe, de forgatókönyvíróként is dolgozott. Neki köszönhetjük többek közt a Macskafogó és a Macskafogó 2 sztoriját is, de Dargay Attila klasszikussá lett Szaffijában is közreműködött. Bartáságot ápolt Romhányi Józseffel, akinek nyelvi humora nagy hatást gyakorolt rá, és akivel számtalan alkalommal dolgozott együtt, mint gyakori szerzőtárssal.

71x7znkBa+L._SL1333_

6. Rófusz Ferenc 1980-ban készült A légy című filmje az első magyar film volt, amely Oscar-díjat kapott. Az Oscar-szobrot amúgy a március elejéig látogatható, Vigadó beli kiállításon meg is csodálhatjuk. Nem ő az egyetlen azonban, aki a jelöltségig eljutott: az Oscar-kategóriák között az animáció számít a magyar művészet „vízilabdájának”: Jankovics Marcell 1974-ben, Rófusz Ferenc, a győztes, 1980-ban, Cakó Ferenc Homok című filmje 1994-ben, a Maestro 2007-ben jutott el a hivatalos jelöltségig. Bucsi Réka Hiroshimai festiválgyőztes filmje az utolsó körig jutott tavaly a megmérettetésben. Nem ők voltak azonban az első magyar származású animátorok, akik az Oscar-díj közelébe jutottak. Az első magyar, akit Oscarra jelöltek animációs kategóriában, az igazán elfeledett Marincsák György Pál, akit George Pal néven ismert meg a világ, és a Puppetoons nevű bábfilmjeivel zsinórban 7-szer jelölték Oscarra a 40-es években. Később tiszteletbeli Oscarral is kitüntették a CGI korszak előtti Hollywood egyik legnagyobb trükkmesterét.

pic_20140816190454_u2r6gx3hy6r

7. Egy kevéssé ismert ám annál jelentősebb életmű Kovásznai Györgyé, akinek hirtelen korai halála 1983-ban, ami épp második egész estés filmje munkálatai közben érte, lehetetlenné tette, hogy művészete eljusson a széles rétegekhez. Kovásznai György nem csak festett, hanem jelentős írói életművet hagyott hátra, benne önéletrajzi, filozófiai írásokkal, drámákkal. A főleg a hetvenes években készített, komplex, képzőművészeti igényű filmjei a magyar ellenkultúra kultuszfilmjei lettek. Ilyen például a Körúti esték 1972-ből, ami felfogható a „magyar „A Fal”-nak” is, hisz elsőként emelte be az akkor szigorú megfigyelés alatt tartott magyar beat és rock zenéjét rajzfilmjeibe. A sokáig betiltott KEX együttesnek is készített külön filmet „Város a szememen” át címmel. Ezért is volt sok olyan műve, amit csupán a Rendszerváltást követően mutattak be széles körben, halála után majd 10 évvel. Ilyen például egyetlen egész estés filmjét a Habfürdőt, amit 1979-ben fejezett be.

maxresdefault (1)

8. Misi a mókus, Makk marci, a Varjúdombi mesék, a TV maci, sőt Süsü mögött is egy név áll: a magyar báb-animáció legnagyobb alakjáé, a méltatlanul elfeledett Foky Ottóé. Foky Ottó erdetileg tanító volt, majd Dargay Attila tanítványa az Iparművészeti Főiskolán, ahol akkor indult el a felsőfokú animációs képzés. Az ő munkássága a rendszeváltás egyik „áldozata volt” kései újrafelfedezéséig, amit azonban csak kis ideig, 2012-ben bekövetkezett haláláig élvezhetett. Több évtizeden át hanyagolták munkásságát, egyik legismertebb teremtményét, a TV Macit 2007-ig „száműzték” is a televízióból.

foky_otto

9. Gauder Áron „Nyolcker” című, mára kultfilmmé érett műve eredetileg sorozatnak indult. Alföldi Róbertnek volt egy Lucifer című rövid életű műsora a TV2-n, abba készült néhány perces betétnek 3-4 filmecske. A sorozat végül nem valósult meg ugyan, mégis elkészült az egész estés film, amely sajátos, egyedi technikával készült. Bár nem sorozat, mégis kiérdemelte a „magyar South Park” megtisztelő címet.

04

10. Ma már nem csupán a MOME, hanem a BKF berkein is belül van animációs képzés a fiataloknak. Az ott végzett diákok közül máris számos szakmai sikerről lehet beszámolni, mint mi is tettük tavaly Simon Balázs esetében, akivel exkluzív interjút is közöltünk itt, a Nullahategyen.

fdgf

A kiállítás nyitvatartását március 29-éig hosszabbították meg a szervezők. Kedvcsinálónak mindazoknak, akik még nem látták a kiállítást, nézzétek meg Orosz Annával, a kiállítás kurátorával készített interjúnkat, aki a kiállítás legizgalmasabb darabjairól mesélt.

Fontos tudni, hogy a tárlat vándorkiállításként folytatja útját és több vidéki városban látogatható lesz.

Videót készítette: Gaszner Veronika és Kerekes András

A légy c. animációs film a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (Manda), a Magyar Népmesék sorozat a Kecskemétfilm Kft., A Frakk a Magyar Televízió Zrt. tulajdona.


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •