Új időszaki kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban, amely az ’56 események 60. évfordulójának alkalmából egy új aspektusból mutatja be a magyar történelem azon korszakát. A szabadság kódjai című tárlat az 1956-os történések szimbólumválasztásait és azok üzeneteit értelmezi. 

SZABÓ FRUZSINA ANNA- 061.hu

1848 forradalma a polgári szabadságjogok kivívását és biztosítását, az 1956-os események azok visszaszerzését tűzték ki célul. Így természetes, hogy az ’56-os forradalom ’48-as szellemiségén, esetenként programján alapult és szinte teljes egészében annak szimbólumrendszerére épült. A közösségi jelentéssel bíró szimbólumok a kommunikáció és a társadalmi csoportkohézió megerősítésének eszközei. Történelemteremtő képességük nem érthető meg akkor, ha figyelmen kívül hagyjuk az általuk keltett jelentések sajátos és mély érzelmi töltetét. 

Szabadság kódja kiállítás Iparművészeti Múzeum 2016.06.24. Fotó: Horváth Péter Gyula

Az eszmékhez és vágyakhoz rendelt jelképeket mutatja be különböző forrásból származó – történeti, néprajzi, katonai, hétköznapi és reprezentatív – tárgyakkal, dokumentumokkal. Érzékelteti, mely jelekkel és szimbólumokkal voltak képesek kódolni az áhított szabadságot a nemzeti, politikai autonómiáért küzdő társadalmi körök, csoportosulások, szimpatizánsok. Megjelenik többek között az egység szimbólumaként a zászló, a kokárda, illetve a nemzetőrség. A történelmi dokumentumokat a Néprajzi Múzeum gyűjteményéből válogatott anyag teszi teljessé.

Szabadság kódja kiállítás Iparművészeti Múzeum 2016.06.24. Fotó: Horváth Péter Gyula

Az 1848-as és 1956-os plakátok, újságcímlapok, iratfejlécek a forradalmi jelképek (pl. Kossuth-címer) napok alatti kiformálódásáról és változásáról adnak hiteles képet. Utóbbiak betekintést engednek az ’56-os forradalom eseményeibe, a két forradalomban fellelhető párhuzamokba. A városi polgár és a társadalom szélesebb rétegei, iparosok, parasztok, pásztorok egyaránt éltették hétköznapi és ünnepi tárgykultúrájukban a szabadságvágy kódolt jelképeit: a függetlenséget kifejező Kossuth-kultusz profán rítusait. Köznapi és alkalmi tárgyakon tűnnek fel nemzeti színek, szalagok, lobogók, s főként az egyes történelmi korszakok címereinek változatos leképezései. Milyen kódokkal és szimbólumokkal fejezhetjük ki, ha egy eszme mellett állást foglalunk – ruhadarabok, textíliák, használati tárgyak, de még egy talicska is mesél erről.

Szabadság kódja kiállítás Iparművészeti Múzeum 2016.06.24. Fotó: Horváth Péter Gyula

A vásárlásoknak és adományozásoknak köszönhetően két ritkán felbukkanó tárgyhoz is hozzájutottak a gyűjtemények. Az egyikük egy lyukas zászló 1956-ból, a közepéből eltávolított Rákosi címer darabjával, a másik egy vele egykorú Kossuth-címeres lobogó. Alig tucatnyira tehető a forradalmi ereklyének számító, valóban hiteles, ’56-os zászlók száma. A most fellelt két darab elsőként lesz látható kiállításon.

Érdekesség emellett a multimédiás eszközök használata: a vitrinekben kevéssé jól megfigyelhető, részletgazdag tárgyak nagy felbontású képeken járhatók körbe, de izgalmas a történelmi események érintőképernyőn való, dokumentumokkal, filmrészletekkel gazdagított interaktív megjelenítése is.

Fotók: Horváth Péter Gyula- 061.hu

Facebook hozzászólások