Red Fighter címmel szólólemezzel jelentkezett az Omega legendás gitárosa, Molnár György Elefánt, aki korábban olyan dalokat írt mint az Időrabló, ami minden idők legnagyobb példányban értékesített albumának a címadó kompozíciója. A lemezből világszerte több, mint egymillió darabot adtak el. Az Omega Elefánt Band legközelebb július 15-én lép fel Sarudon.

 PZL – 061.hu

Azt nyilatkoztad, hogy az új lemezed tíz évvel ezelőtt, de akár öt év múlva is megjelenhetett volna. Az Omegára mindig jellemző volt, hogy „halad a korral”. Számodra ez már nem olyan fontos?
Tíz évvel ezelőtt is nyilvánvalóan valami előremutató dologba mentem volna bele, és öt év múlva is abba fogok belemenni… A Red Fighter is progresszív anyag. Leteszteltem, gitáros kollégák mondták, hogy ez a múltban is előremutató volt, és várhatóan fel is éled. Sok zenekar van az Egyesült Királyságban, ahol  a miénkhez valamilyen szinten hasonló zenét játszanak, és ezekre a bandákra megtelnek a stadionok.

Molnár György Elefánt  Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar gitáros, zeneszerző Omega együttes tagja 2016.06.21. Fotó: Horváth Péter Gyula

Fotó: Horváth Péter Gyula

Trunkos András említette, hogy a hetvenes évek végén te hoztad be az országba a legmenőbb újhullámos lemezeket. Te voltál annak idején a motorja annak, hogy az Omega az újhullám felé vegye az irányt?
Mindig figyeltem az előremutató zenékre, nemcsak az Idealt hoztam be, hanem Devót is, valamint Patti Smith és Ian Dury albumokat. Főleg olyanokat, amikről azt gondoltam, hogy mások nem is nagyon keresnék itthon. Általában úgy vásároltam kinn lemezeket, hogy vettem három olyat, amit ismerek, és olyanokat is, amikről nem hallottam. Az újhullámos anyagok közül alapvetően a borítóra tudtam hagyatkozni, de így találtam rá a Dire Straits-re, ami nem újhullám, hanem a zene egyik gyöngyszeme, mégis, amikor 1980 körül megmutattam itthon a kollégáknak, úgy néztek rám, mint egy bolondra…

Az első szólólemezed, az 1989-es Megszakadt kapcsolat megjelenése idején éppen leállt az Omega. Volt olyan dal, amit eredetileg az anyazenekarodnak szántál?
Az Omega 1987-ben állt le, amikor hazaértünk egy német turnéról, utána szélnek eredt a társaság. Voltak, akik elmentek hanglemezgyárazni, mert úgy gondolták, hogy az a helyes, én meg csak néztem, hogy mi történik körülöttem. Akkor fogtam bele az újságkiadásba is. Egyébként nem volt a Megszakadt kapcsolaton olyan dal, amit az anyazenekaromnak szántam volna, az egy attól független dolog volt. A cím egyébként nemcsak a zenekarra, de a magánéletre is utalt, mert akkor váltam.

Molnár György Elefánt  Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar gitáros, zeneszerző Omega együttes tagja 2016.06.21. Fotó: Horváth Péter Gyula

Fotó: Horváth Péter Gyula

Milyen újságok indításában voltál érdekelt a rendszerváltás körül?
A Magyar Hírlapot szerettük volna megvenni, de végül másnak adták el. Aztán mi adtuk ki az Aktuel, az Ármány és szerelem, az Őnagysága és a Revolver című lapokat, amelyek alapvetően bulvár jellegű kiadványok voltak, ma már zavarba ejtően nagy példányszámokkal. A zenész kollégáim ott dolgoztak, ahol én nem szerettem volna lenni… A stúdiópultnak ugyanis két oldala van. Az egyik szigorúan üzleti, míg a másik az alkotói tevékenység. Én az utóbbi oldalt szerettem, vagyis az alkotást. 

És az új album dalai közül voltak motívumok, amiket még omegás hangbeállásokon játszottál? Amikor az ember szólólemezt csinál, megváltozik az inspirációs közege…
Ma már a zenekari lemezek sem úgy születnek, hogy a csapat lemegy egy próbaterembe, és addig inspirálják egymást, amíg valami jó nem születik. Alapvetően így születtek a dalok az Omega esetében is, kb. az első tíz lemezig, aztán már a számítógépeknek köszönhetően otthon raktuk össze a dalokat. Nincsenek olyan motívumok a lemezen, amik omegás hangbeállásokon születtek volna. Veszélyes a beállásokon eljátszani az ötleteket, mert aztán lehet, hogy másnap már nem lesz a tiéd. A szellemi tulajdon nehezen bizonyítható, pláne, ha egy közösségen belül vagy és egy jó ötletet elsütsz, két hét múlva már mindenki magáénak tulajdonítja. Ezeket a jó ötleteket nem jó próbákon sem elsütni, meg kell csinálni otthon számítógépben, körbe kell rakni basszussal, dobbal és billentyűs környezettel. Utána lehet, hogy a kollégák ezen módosítanak, úgy hogy emelik a dal színvonalát. Visszatérve a lemezre: minden dal önálló szerzeményem, egyetlen segítségem volt, Küronya Miklós, az Omega hangmérnöke, és aki sajnos nemrég elhunyt. Nagyon sajnálom, hogy későn kerültünk egymással közeli kapcsolatba. Remek zenész és kiváló hangmérnök volt, jól basszusgitározott is, ő volt a szólólemezem hangmérnöke. Örömmel vállalta a közös munkát, és mivel láttam a lelkesedést a szemében, felkértem arra is, hogy basszusgitározzon ezen a projekten, minden számban játszott is. Tízből kilencszer jónak találtam az ötleteit. Ehhez a lemezhez tehát a rajtam kívüli négy Omega tagnak nincs semmi köze.

Molnár György Elefánt  Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar gitáros, zeneszerző Omega együttes tagja 2016.06.21. Fotó: Horváth Péter Gyula

Fotó: Horváth Péter Gyula

A Tűzvihar volt az első saját számod az Omegában, ami az egyik első magyar hard-rock nóta. Hogy találtál rá erre a heavy-es hangzásra? Kellett kísérletezni, míg úgy szólalt meg a gitár, ahogy az Nyugaton akkor már megszokott volt?
Volt egy torzítóm, beállítottam egy hangszínt, és slussz, ennyi. Persze, szerettem volna, ha több ilyen jellegű számot írunk, de az akkori Omega összetétele és koncepciója nem efelé vitte az egészet. Presser Pici abban az időben meghatározta az Omega stílusát, ahhoz kellett alkalmazkodni, de amikor szükség volt a keményebb megszólalásra, akkor persze heavy-n kellett játszani…

Amikor Presserék elmentek, eljött a te időd, hiszen az Élő Omega ízig-vérig hard-rock album
Amikor távoztak Presserék, egyértelmű volt, hogy valakinek húzni kell a zenekart, és akkor ez én voltam, ezen nincs mit tagadni, bennem volt akkor erő, és úgy éreztem, hogy elérkezett az Omega ideje… Amikor beszállt Debreceni Ciki, az adott új lendületet a zenekarnak. Az élő Omegának 65-70%-a a gitárokra épül. A siker egyébként részint annak volt köszönhető, hogy az NDK-ban nagy volt az érdeklődés a zenekar iránt, az Élő Omega lemezből először rendeltek 50.000 db-ot, majd újabb 50.000-et, és a végén abból a lemezből kb. 800.000 példányt adtunk el.

Molnár György Elefánt  Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar gitáros, zeneszerző Omega együttes tagja 2016.06.21. Fotó: Horváth Péter Gyula

Fotó: Horváth Péter Gyula

Lehet azt mondani, hogy Erdős azért nem tudta kinyírni az Omegát, mert hirtelen jöttek az NDK-s rendelések és ekkor a zenekar lett az aranytojást tojó tyúk
Több faktor is közrejátszott. Az első sorompó az volt, hogy nincs stúdióidő, és ekkor jött Mecky ötlete, hogy vegyük fel UHER riportermagnóval a koncerteket. Ha jól játszottunk aznap, jó lett a felvétel, ha nem, akkor a következő bulin kellett az adott dalt hibátlanul eljátszani. Két UHER magnóval dolgoztunk, és hát abban az időben nehéz volt megoldani a szinkronizálást. Bementünk a Lemezgyárba, hogy kedves Péter, akkor itt van a szalag, feljátszottuk élőben… Látni kellett volna azt az arcot! Úgy még senkit nem láttam lesápadni. Aztán azzal állt elő, hogy nincs nyomdakapacitás. Mondtuk, hogy azért itt hagyjuk a szalagot, hallgassátok meg, az a biztos. Akkor jött a fumigálás, hogy ezt hogy oldjuk meg, és a technikusunk, Aubeck Ferinek jutott eszébe, hogy csináljuk sztaniol papírból a borítót, és onnan már csak egy lépés volt, hogy van olyan vékony alulemez, aminek már van tartása, és bele tudjuk tenni a korongot. Kimentem a kőbányai alumínium hengerműbe, fogadott a főigazgató, és csodálkozva nézett, hogy mit akar ez az érdekesnek tűnő pasi. Elmondtam neki, hogy lemezborítót szeretnénk csinálni, legalább százezret. Átadtam egy mintát is, amit Szegő Lajos barátommal méretre meghajtogattuk. Nevetett egyet, és azt mondta: Na, jöjjön ide, az ablakhoz! Látja azokat másfél méter széles tekercseket, amiből ott van 300 darab? Na, annyi van! Utána találtam egy Pest környéki szövetkezetet, ahol vállalták a borító szitanyomását. És azért lett több színű, mert elfogyott a festék. Először volt kék, aztán piros, és volt még sárga és zöld színű is, amiknek főleg a gyűjtők örültek. De nem a külsőségek voltak igazán érdekesek, hanem a lemez tartalma, ami hatalmas siker lett. Az életet sugározták, azt, hogy él az Omega.

Kóborra óriási hatással volt a Pink Floyd Dark Side Of The Moon albuma, ami végül is irányváltást hozott a zenekar életében. Volt olyan alaplemez, amely rád is hatalmas hatással volt, és némiképp inspirálta az Omega soundját?
Lehet, hogy Meckyre óriási hatással volt a Dark Side Of The Moon, de az Időrablót akkor is én szültem… Természetesen nekik is van benne szerepük, de én szereztem. Egy héten keresztül komponáltam, mai napig megvan egy kazettás magnón a dal ősváltozata, amit otthon vettem fel. Aztán amikor megszületett, elvittem a próbákra, és a zenekar hozzátett számos motívumot. Mihály és én voltunk azok, akik ragaszkodtunk ehhez a dalhoz, hogy ezt bizony meg kell csinálni… Az akkori tendencia az volt, hogy három perces számokat kell írni, mert azokat játssza a rádió. Mecky el is ment a próbáról azzal a felkiáltással, hogy na jó, ti tudjátok… Aztán megtetszett Cikinek és Benkő Lacinak is, és mire visszajött Kóbor, már egyben állt a dal. Egyébként az Omegában az a nagy dolog, hogy egy-egy dalt sokan a megszületése után 10-15 évvel fedezik fel maguknak…


Úgy tűnt, hogy a zenekarban te viselted a legnagyobb élvezettel az őrült ruhákat, nem is olyan rég ezüst színű cilindert is hordtál. Az életben viszont nem vagy extrém figura…
Cilindert először 1967-ben viseltem, és rajtam volt a 10.000 lépés tévés show forgatásakor is. Aztán néhány év múlva egy másik televíziós műsorban leparancsolta rólam egy szerkesztő, hogy ez kapitalista reakciós ruhadarab. Persze, volt ilyen cirkusz Benkő Lacival is, aki  keresztet hordott a fülében, mert az meg klerikális reakciónak számított. Lacinak voltak egyenruha elképzelései, de én szerettem az extrém, önálló ruhákat, a tűzpiros nadrágokat, az indián mokaszín cipőket, és utcán is viseltem ezeket, meg is kaptam az ORI igazgatójától, hogy nahát, Molnár, hogy maga meg hogy néz ki… Később úgy voltam ezzel, hogy a színpadnak meg kell adni a tiszteletet, oda külön ruha való. A hétköznapi életben nem rockhős vagyok, hanem egy ember, akinek van három gyermeke, és amikor autogramért jönnek oda hozzám, akkor megilletődöm, mert a hétköznapi élet nem rock and roll. A magánéletemben a feleségemről és a gyerekeimről szól az életem, nekik nem rockhős vagyok, hanem férj, illetve apa.

Molnár György Elefánt  Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar gitáros, zeneszerző Omega együttes tagja 2016.06.21. Fotó: Horváth Péter Gyula

Fotó: Horváth Péter Gyula

A nagybátyádat három éven keresztül tartották vizsgálati fogságban, és próbálták rábizonyítani, hogy fegyver volt nála 1956-ban. Ebből adódóan téged jobban figyeltek, mint a zenekar többi tagját? Óvatosabb voltál, nehogy a zenekarra is bajt hozz azzal, hogy nem engednek ki egy turnéra…
Túlságosan is kollegiálisnak képzeled az embereket. Ha nem engedtek volna ki, mentek volna nélkülem. Akkora összetartás azért nem volt… Egy barátom édesapja magas rangú katonatiszt volt (már 1945 előtt is), és ő üzent, hogy vigyázzatok Gyurika, mert most rajtatok vannak. Ezt a védőburkot megadta a Jóisten. Nyilván ő a fiára ugyanúgy vigyázott, ahogy rám is. 1945 tavaszán hozta haza a századát, jobb oldalt az oroszok, bal oldalt a németek, ők középen lapultak az erdőben… Éhesek voltak, és ott mentek el mellettük a paraszt asszonyok, akik vitték az ebédet a földeke dolgozó férjeiknek. Ácsoltak egy koporsót, amibe belefeküdt Öcsi bácsi, hófehérre festett arccal, és kihúzták a koporsót az út közepére, és amikor jöttek az asszonyok, felült. Szétszaladtak a menyecskék, otthagyva az ételt. Az ő barátja repült át először, még a Horthy-korszakban a Lánchíd alatt lökhajtásos repülővel. De ez messzire vinne…

Sülyi Péter, számos Omega-sláger szövegírója osztálytársad volt, és te hoztad az Omegához. Miért nem ő írta a Red Fighter szövegeit?
Péter remek szövegíró, de nagyon lassú. Ha én kivárom, míg elkészülnek a szövegek, csak jövőre lett volna valami a lemezből. A következő albumnál viszont kivárok, és adok neki zenéket…

 

Lehet azt mondani, hogy a te élményeidet jobban beleírta a zenekarba, mint mondjuk a többiekét?
Nem az én élményeim írta bele, hanem a mi élményeinket írta meg. Heten voltunk gonoszok az iskolában… Fekete kétsoros öltönyben jártunk, amihez garbót viseltünk, mi voltunk az egyik galeri, a másik pedig a sportolók voltak, akik már akkor Adidas melegítőket viseltek. Ha Péter írt, akkor rólunk írt. Egyébként ő is gitározott, és Kékes Zolival játszott egy zenekarban, aki később a Hungária tagja lett. Másik barátunk, Vadász Feri az Old Boys gitárosa lett. Csoki, a basszusgitárosunk pedig az Egis gyógyszergyár főtanácsadója. Összesen heten voltunk, mindenki birizgált valamilyen hangszert. Sok közös élményt írt meg Sülyi Péter, de a leglátványosabb élményünket Mészáros Márta filmesítette meg a Kiáltásban. Egyszer elcsórtuk Samu barátunk apjának az autóját, természetesen jogsink nem volt, és majdnem megcsíptek minket a rendőrök. Szerencsésen elmenekültünk. A kocsit leraktuk, és betelefonáltunk a rendőrségre, eltorzított hanggal, hogy hol van az autó, mert a barátunk apukája szívbeteg volt, és akkor az autó felfoghatatlanul nagy értéknek számított.

Élőben is megmutatod az új lemezt?
Persze, legközelebb július 15-én, Sarudon. Az Elefánt Band kőkemény rockzenekar, játsszuk a saját régi omegás dalaimat, és a Omega Red Fighter számokat is, kb. fele-fele arányban. Nem akarok hátat fordítani az Omegának, hiszen az Omega az életem egyik legfontosabb része.