Belegondoltak valaha, hogy mit hallhatott Bartók gyűjtő körútjai során? Milyen dalok, motívumok, hangszerek hagytak nyomot a lelkében, fejében, és később, a műveiben, például a Román népi táncokban, vagy az Allegro Barbaroban? A Muzsikás együttes és Fülei Balázs koncertjén részben választ kaphatunk ezekre a kérdésekre. A Muzsikás együttes április végén induló, az országot Debrecentől Sopronig bejáró tavaszi országjáró körútjának hangversenyein felváltva, egymást kiegészítve, és egymás hatását felerősítve szólal meg a népzene, valamint Kodály és Bartók zongoradarabjai. Arról, hogy vajon békében megfér-e egymás mellett a két világ, Hamar Dániellel, a Muzsikás együttes alapítójával beszélgettünk.

 LEIRER TÍMEA – 061.hu

A koncert leírásában az szerepel, hogy élményszinten mutatják meg Bartók és Kodály műveit. Miért hangsúlyozták, hogy élményszinten? Zenét hallgatni mindig élmény…
Igen, a zene akkor jó, ha élményt ad, mi is erre törekszünk. Sokak rajonganak Bartók zenéjéért de idegenkednek  a népzenétől és akadnak olyanok is, akik szeretik a népzenét, de Bartókot túl komolynak, bonyolultnak gondolják. Mi szeretnénk élményszerűen megmutatni, hogy a két zenei világ találkozása mennyire izgalmas, mennyire közel áll egymáshoz a két műfaj, és mennyi mindent hozzátesz egyik a másikhoz. Sok éves tapasztalatunk alapján most is azt szeretnénk, hogy a koncertekről olyan emberek távozzanak, akik egyaránt szeretik a népzenét és Bartók muzsikáját.

Így egy laikus számára is kevésbé lesz „félelmetesen komplikált” Bartók Béla zenéje?
Nagyon fontos cél, hogy könnyebben befogadhatóbbá tegyük Bartókot azok számára, akik eddig egy kicsit ellenálltak, és talán tartottak az ő zenéjétől. Pedig higgyék el, minden darabjában tisztán érződik a népzene hatása! Ha népzenei közegben szólal meg Bartók muzsikája, akkor sokkal könnyedebbé válik, nagyobb tömegek számára is befogadható, könnyebben megérinti azoknak a szívét is, akik eddig idegenkedtek tőle. Persze ez semmiképp sem jelenti azt, hogy Bartók zenéjét átalakítottuk, nem jelenti azt, hogy valamilyen feldolgozásban hallgatja majd a közönség a mester zenéjét. Olyan koncertet szeretnénk létrehozni, ahol jól megfér egymás mellett, sőt kerek egészet alkot Bartók muzsikája és a népzene.

Hamar Dániel

Megmutatják az eredeti népzenét, azt, ahogy talán Bartók maga is hallotta a dalokat, melyek alapján a műveit megírta?
Igen, de ez nem egy oktató előadás lesz, hanem egy nagyon látványos, nagyon szórakoztató és nagyon élvezetes koncert, amelynek a célja, hogy megmutassa, kik vagyunk mi, honnan jöttünk és hova jutottunk. Rólunk, magyarokról szól. Minden benne van, ami ránk jellemző, az életünkre, a gondolkodásunkra, a kultúránkra. Ez az előadás olyan lesz, mint amilyenek mi, magyarok vagyunk.

Változnak a Bartók művek?
Máshogy hangzik egy Bartók mű, ha népzenei közegben van.  Fülei Balázs ugyanúgy játssza el a jól ismert műveket, ahogy azt Bartók megírta. Viszont máshogy hat egy Bartók mű, ha előtte és utána népzene szól, egészen más érzetet ad.  Teljesen átalakítja egy-egy mű hatását a zenei környezet. Olyan ez, mint amikor az ember betesz egy szál virágot a csokorba. A virág önmagában is nagyon szép, de egészen más hatása lesz, ha bekerül a többi közé. Akkor már a csokrot látjuk, az van ránk hatással és nem az egy szál virág. Két évtizedes tapasztalatunk, hogy kivirágzik még a legkomolyabb Bartók muzsika is, és felszabadultabban játszik még a legkomolyabb zongorista is, ha mindez népzenei közegbe kerül. Hiszen Bartók műveiben ott van a népzene hatása. Mi azt a zenét játsszuk, amivel Bartók találkozott, a zongoraművész pedig azt, amit Bartók ennek hatására komponált.

Tehát akkor az eredeti Bartók és Kodály művek nem változnak, azokat előadja Fülei Balázs úgy, ahogy a mesterek megírták, önök pedig eljátsszák azt a verziót, ahonnan minden valószínűség szerint az adott zene származik.
Igen, de azért  mindez azért nem didaktikusan történik, hiszen a közönség nem zenetudományi előadásra jön, hanem hangversenyre.  A koncertnek – ahogy mindig – most is megvan az íve, a zenei hangulatot hol egy népzenei darab, hol Bartók vagy Kodály valamelyik műve hozza létre. A koncert sodrása, a zene folyama ad majd – talán észrevétlenül – más érzetet.  Meg szeretnénk mutatni, hogy ez a két zenei műfaj milyen jól működik együtt. Nem egymás ellenében szólnak, hanem kiegészítik egymást, úgy csengést, új felhangokat adnak egymásnak. szeretnénk, ha ezt minél többen hallanák és felismernék.

Fotó: Kotschi Gábor

A Muzsikás már ismert dalokat játszik a koncerten?
Lesznek olyanok, amelyeket más koncerten is el szoktunk játszani és olyanok is, amelyek improvizatív jellegűek, csak erre a koncertre születtek. A népzene egyik jellegzetessége a rögtönzés, az improvizálás, hasonlóan a jazz muzsikához. Bartókra is nagy hatással voltak korának jeles jazz zenészei, talán ez is tükröződik az Improvizációk paraszt dalokra című művében, amiből egy el is hangzik a koncerten. Bartók felismerte, hogy már a falusi zenészek, a népdalok „kitalálói” is rögtönöztek.  Számomra óriási élmény volt, amikor Erdélyben először hallottam rögtönözni a helyi muzsikusokat. Amikor pedig megkérdeztem tőlük, hogy mit miért csinálnak, hogyan választják ki a sorrendet, hogy döntik el, ki melyik szólamot húzza, a zenész rám nézett, elmosolyodott és azt mondta: „Tudja, játsszuk mi, ahogy gyün”.

A táncosok is azért szerepelnek a koncerten, hogy kicsit közelebb vigyenek minket ahhoz a hangulathoz, ami annak idején a faluban fogadhatott volna minket, honnan a népdalok származnak?
Igen. A népzenék nagy része mindig valamilyen jeles alkalomkor szólt. Esküvő, leánykérés, lakodalom, bál, katonabúcsúztatás, mikor mi történt éppen a közösség életében. A tánc része volt a mindennapoknak, ha a színpadon a táncmuzsika alatt megjelenik a tánc, a mozgás, a zene is más megvilágításba kerül, máshogy hangzik, közelebb hozza azt a világot.

Fotó: Kotschi Gábor

Milyen Bartók és Kodály művek hangzanak el a koncerteken?
Kodálynak egy műve hangzik el, a Marosszéki táncok, amely mellé megjelennek az eredeti, Marosszékről származó táncdallamok, ahogy azt mi játsszuk. Bartóktól több darab is elhangzik majd, így például az Éjszaka zenéje, a Román népi táncok és természetesen a címet adó Allegro Barbaro. Ezen utóbbi egészen különlegesen szólal majd meg, közvetlenül a Muzsikás egyik zenéjébe kapcsolódik bele Fülei Balázs zongorajátéka, amely alatt végig szól majd a gardonok és a nagybőgő hangja, ami elképesztő és szokatlan hatást fog kiváltani.

Miért pont Fülei Balázst választották?
Balázs nagyszerű, csodálatos művész, virtuóz zongorajátékkal és óriási repertoárral bír. Ráadásul a fiatalságával és lendületével olyan pluszt ad a zenekarnak és a koncerteknek, ami nagyon jó irányba visz minket és a produkciót is. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a pécsi koncerten Jandó Jenő zongoraművész játszik majd velünk. Vele több közös nagy sikerű hangversenyünk volt itthon és külföldön, és mivel ő pécsi illetőségű, nagyon nagy örömünkre szolgált, hogy elvállalta ezt a fellépést.

Fülei Balázs zongoraművész

Ha jól tudom, a produkciót már külföldön is bemutatták…
Igen, néhány hete jöttünk haza Izraelből, ahol – bármilyen hihetetlen – most jár először a zenekar. De voltunk sokfelé ezzel a koncertprogrammal, a legjelentősebb hangversenyünk talán New Yorkban, a híres Carnegie Hallban volt.  Fülei Balázzsal már előadtuk ezt a produkciót Londonban, Prágában, Brüsszelben is, sőt a karácsonyi koncertünkön is a Művészetek Palotájában az Allegro Barbaroval álltunk a közönség elé. Mondhatjuk azt is, hogy az volt a mostani turnénak az első állomása.

Ön ott volt akkor is, amikor évtizedekkel ezelőtt a táncház mozgalom elindult és részese a mai népzenei körforgásnak is. Mondhatjuk azt, hogy a táncház világa virágzik?
Azt szeretném, ha a  népzene Magyarországon ugyanolyan fontos helyre kerülne mint mondjuk Írországban az ír zene. Náluk ott van a mindennapjaikban, fontos számukra a hagyomány, az ősi kultúra, része az azonosság-tudatuknak. Jó lenne, ha számunkra is ennyire fontos lenne a saját zenénk, ha ilyen büszkék lennénk rá. Mi magyarnak születtünk, ezen a nyelven, kultúrán nevelkedtünk. Mehetünk bármerre is a világban, mindig magyarok  maradunk, és minél távolabb kerülünk a szülőföldünktől annál inkább szeretnénk megőrizni identitásunkat, ennek pedig kiváló eszköze a zene. Fantasztikus nyelvet, gondolatokat, verseket és dalokat örököltünk, vigyáznunk kell ezekre az értékekre.  

Vezető kép: Horváth Dóra