Magyarország egyik legsikeresebb és legnépszerűbb filmrendezője, Bacsó Péter ma lenne 90 esztendős. Egyszer azt nyilatkozta: egész életében nem akart mást csinálni, csak filmeket. A magyar filmművészet egyik legszínesebb, de egyben legellentmondásosabb életműve az övé. Összesen 31 filmet készített, közöttük olyan klasszikusokat, mint a Tanú, a Te rongyos élet vagy a Szerelmes biciklisták. Sokat a fiatalok rendezőjének tartották, hiszen – főleg az első évtizedekben – nagyon sok fiataloknak és fiatalokról szóló filmet forgatott. Bacsó Péterre emlékezve összegyűjtöttünk tíz klasszikust, melyek közül bármelyiket érdemes kiválasztani, akár a mai estére is.

L.T. 061.hu

Szerelmes biciklisták
Igazi hatvanas évekbeli klasszikus, a boldog békeidők ideológiájával, frizuráival, ruháival és önfeledt boldogságával. A filmben három budapesti kerékpáros srác szerencsét próbál a Balatonon, „miénk a nyár, magunknak csináljuk” jelszóval. Eleinte unalmas bringázásnak tűnik az egész, de aztán – ahogy lenni szokott – elkezdenek bonyolódni a dolgok, kalandok, flörtök szerelmek színesítik a nyaralást. A filmben olyan ma már legendának számító színészeket láthatunk egészen fiatalon, mint Tahi Tóth László, Káldy Nóra vagy Szilágyi Tibor. Igazi különlegességet azonban mégis a zenék jelentenek, megszólal Cseh Tamás néhány dala, de például az Illés együttes Táskarádió című felvétele is.

Szerelmes biciklisták

Nyár a hegyen
Teljesen más hangulatú Bacsó Péter másik, 1967-ben készült balatoni filmje, a Nyár a hegyen. Itt is a szerelem viszi előre a történetet, de már nincs vidámság, sem romantika. A sztoriban Komora, a fiatal festő és barátai, Szabó doktor és Mari, a tanárnő művésztelepet szeretnének létrehozni egy badacsonyi kőbányánál, ezért megveszik a régi internáló tábor barakkjait. Sári, Mari tanítványa meghívja a társaságot egy vitorlás kirándulásra, ahol kiderül, hogy a fiatal lány apja, Veszeli a tábor parancsnoka volt egykor, Szabó doktor pedig a foglya. A film több hazai és nemzetközi díjat is kapott, a Badacsonyban épülő tábor titkai elgondolkodtató estét ígérnek.

Nyár a hegyen

A tanú
„Tudja, Pelikán elvtárs, egyszer majd kérni fogunk magától valamit.” Ha ez az idézetet halljuk vagy olvassuk, azonnal rávágjuk: A tanú! Bacsó Péter 1969-es filmje a Hyppolit a lakáj mellett talán a legismertebb hazai filmalkotás. A Kállai Ferenc főszereplésével készült mozi a koncepciós perek dermesztő világát tragikomikus felfogásban ábrázolta és az első olyan film volt, amely fityiszt mutatott a  Rákosi-rendszernek. Nem véletlen, hogy tíz évig porosodott dobozában, nem mutathatták be, utána is sokáig csak zárt vetítéseken nézhette meg a közönség. Végül óriási sikert aratott és a mai napig kultuszfilmnek számít. Bacsó Péter legnagyobb elismerése A tanú 1981-es cannes-i sikere volt. 1994-ben megszületett a folytatása is, de a Megint tanú – talán mert egy szabadabb korban már nem számított akkor szenzációnak – mérsékeltebb sikert aratott.  

A tanú

Sztálin menyasszonya
Bacsó Péter pszicho kriminek is beillő klausztrofobiás mozijában a 34 éves Básti Juli fergeteges és egyben döbbenetes alakításának lehetünk szemtanúi. A színésznőt a „zseniális” jelzővel illették a kritikusok a filmben nyújtott alakításáért, ráadásul a filmkritikusok díját is megkapta abban az esztendőben.  A történet szerint a sztálini diktatúra idején egy bolond lány, Paranya érkezik az egyik kis faluba, ahol sajnálatból befogadják, ám sokan gúnyolódnak rajta, gyötrik, csúfolják. A gyanús lányt, akit Sztálin menyasszonyának neveznek, előbb letartóztatják, megkínozzák, majd szabadulása után furcsa hatalommal ruházzák fel… Básti Juli saját elmondása szerint a  bolond lány karakterére egy  elmegyógyintézetben készült fel, a film „falusi részét” pedig Ukrajnában forgatták. Nem egy „popcorn mozi”, de Básti Juli és a vele együtt játszó Mácsai Pál, Benedek Miklós és Cserhalmi György alakítása kihagyhatatlan élmény.

Sztálin menyasszonya

Te rongyos élet
A 80-as évek másik nagy klasszikusa a Te rongyos élet, amely egy másik nagyszerű színésznőnk, Udvaros Dorottya főszereplésével készült. Ez is egy groteszk történelmi szemle, de egészen más stílusban, sokkal szabadabban és tematikájából adódóan több humorral. A sztori 1951-ben játszódik, főhősünk Sziráky Lucy csinos, ambícióval teli operettszínésznő. Mint később kiderül, nagy baklövést követett el, amikor férjhez ment egy grófhoz. A férfi elhagyta, sőt, a fővárosból is kitelepítik az 50-es években. Számára kétszeresen is nehéz a beilleszkedés a kényszerű, falusi életbe: távol van valódi lételemétől, a színháztól és meg kell küzdenie arisztokrata társai ellenszenvével is, akik betolakodónak tekintik. De Lucy vérbeli színésznő és igazi nő. Hamarosan megtalálja a megfelelő hangot a kitelepítettekhez, az őt csodáló férfiakhoz: a falusi párttitkárhoz, a járási rendőrkapitányhoz. Hogy meddig bírja a megalkuvást, a falusi életet és az érzelemmentes kapcsolatokat? Talán csak addig, amíg újra színpadra nem állhat. A gyönyörű és a rendkívül tehetséges Udvaros Dorottya mellett többek között Kern András és Szacsvay László miatt is érdemes betenni a filmet a DVD lejátszóba.

Te rongyos élet

Hány az óra, Vekker úr?
A II. világháború vége felé játszódó történet főszereplője Veiszkopf Árpád zsidó órásmester, aki fejből meg tudja mondani a pontos időt, ezért is nevezték el Vekker úrnak. Amikor a németek bejönnek, egy náci tiszt privát munkát ad az órásnak, aki ezután börtönbe kerül, ahol a fejből megmondott pontos idő segítségével segít megszöktetni egy magyar ezredest. A film a náci uralom és hatalmaskodás felett mond ítéletet, de végig nézve a mozit elgondolkodunk azon is, vajon meddig tart és mennyire viszonylagos fogalom a kitartás, a hősiesség vagy a megalkuvás. A film alapvetően a 40-es években játszódik, de rengeteg az „áthallás” a Kádár korszak eszmeiségére vonatkozóan. A Hány az óra, Vekker úr? elkészültének szomorú érdekessége, hogy eredetileg Őze Lajos játszotta volna benne a főszerepet, ám a film forgatása közben súlyos betegen meghalt. Bacsó végül úgy döntött, hogy a félkész verziót elvetve az egészet újra forgatja Jordán Tamással, aki egyébként zseniálisan alakítja a zsidó órásmestert. Mellette olyan nagyszerű színészeket láthatunk többek között, mint Bánsági Ildikó, Kállai Ferenc vagy az operaénekes Melis György.

Hány az óra Vekker úr?

Ki beszél itt szerelemről?
Egy újabb vígjáték Bacsó Péter gazdag életművéből, 1979-ben készült. A rockrajongók kedvence is lehet, hiszen szerepel benne az 1979-es felállású Beatrice. Tulajdonképpen közönségcsalogatónak használták őket bár a film elég jól sikerült ahhoz, hogy efféle trükköket ne kelljen bevetni. A film Citrom Flóra bolyongásairól szól. A Tarjáni Györgyi alakította karakter egy reggel egyetemi kollégiumi ágyában találja Bohus Tamást (Gálffi László) és rájuk nyit a gondnok. Sokak szerint a szocialista közerkölcsöt és a szocialista együttélés rendjét zavarják meg ezzel, ugyyanakk. Citrom Flóra nem hagyja annyiban. Addig levelezik, fellebbez, míg visszaveszik őket, külön szobát kapnak, sőt Citrom Flóra előbb kollégiumi, majd Kisz-titkár lesz. Sőt, úgy felpörögnek az események, hogy parlamenti képviselővé választják. A film korántsem fogalmaz meg olyan éles kritikát, mint A tanú – talán ezért nem is kellett dobozban maradnia – de érezhető és jól kivehető az alkotó véleménye.

Ki beszél itt szerelemről?

Fejlövés
A Fejlövést sokan az első igazi magyar road movieként emlegetik, és egyben az első olyan hazai filmként, amely megmutatta, hogy a 60-as, 70-es években valójában mennyire sivár, szürke és kilátástalan a fiatalok helyzete. A film egyik kuriózuma, hogy a három főszereplő közül ketten – Kovács Kati és Horváth Charlie – a könnyűzenei életben váltak megkerülhetetlen előadóművészekké. Kovács Kati fantasztikus alakítását a kritika is elismerte, az énekesnő díjat is kapott a Fejlövésért. A sztori szerint Klári, az elvált fiatal ápolónő nem találja helyét az életben, hiába áll mellette az új fiúja, Laci. Léha életet élnek, autót lopnak majd találnak revolvert. Rövidesen felmerül az ötlet, hogy kiábrándító jelenük és kilátástalannak tűnő jövőjük miatt kövessenek el közös öngyilkosságot. A történet azért is hátborzongató, mert valós sztorin alapul, melyet Bacsó egy újság hírei között olvasott.

Fejlővés

Hamvadó cigarettavég
Ez a Karády Katalin életéről szóló mozi inkább egyfajta vígjáték. A sztori három ember, a színésznő, a szövegíró és a tábornok összefonódó története, amelyben Karády Katalin neve nem is szerepel. A főszereplők Katalin, a tábornok és Süti, a szövegíró. Nem kell lélektanulmányokra vagy érzelmi kitörésekre gondolni, a film egy remek korfestő mozi, ahol Nagy-Kálózy Eszter és Cserhalmi György a népszerű színésznőnek állít emléket, kimondatlanul is. Jópofa, életvidám történetek sorozata, három különböző emberről, az összecsiszolódásukról és kalandjaikról. 

Hamvadó cigarettavég

De kik azok a Lumnitzer nővérek?
A Lumnitzer nővérek egy a való világból szerzett hírlapírói álnév, két étteremkritikust takar. Na, de kik is ők? A film nem hagy senkit kétségek közt őrlődni, a nővérek még csak nem is fivérek, csupán két pasas. Szombatonként rovatuk van valamilyen kitalált című lapban; vendéglői tapasztalataikat írják. S mivel hajlanak a sarkos, engesztelhetetlen fogalmazásra, a vendéglátó-ipari szakdolgozók körében félelemmel vegyes utálat ébred irántuk. A film nem Bacsó Péter legjobb alkotása, de a Rudolf Péter – Alföldi Róbert páros kétségkívül szórakoztató.

De kik azok a Lumnitzer nővérek?