51 éve jelent meg a poptörténet egyik kulcslemeze, a Beatles Sergeant Peppers Lonely Hearts Club Band című vibrálóan színes víziója, és érthetően olyan nagy a fél évszázados születésnap megünneplése, hogy vinylen is kiadták újra kiadták  legendás albumot, dupla verzióban. Ezúttal Giles Martin remixelte az anyagot, és a kísérő ajándék az anyag studio session verziója, amit szintén Giles Martin jegyez.

PZL – 061.hu

Az újragondolás olyan jól sikerült, hogy olyan érzésünk van, mintha ott mászkálnánk a híres cover fotó virágkompozíciója előtt, beöltözve abba a bandérium dresszbe, amit a zenekar is felvett. A lemeznek van egy csináld magad-melléklete, azaz kivághatod a Sgt. Pepper bajuszt, a vállapokat, berakhatod a fényképedet Sgt Pepper arcképe helyébe, szóval, a hallgató is Bors őrmesterré válhat…. Ez persze anélkül is bekövetkezhet, hogy valóban beillesztené a fotóját Pepper úr arcképének helyébe. Elég csak meghallgatnia a lemezt, és varázslat működni kezd. Mi is ott leszünk a csoportképen, egyszerűen a zene ránt be minket, hiszen a SPLHCB a popkultúra talán legszínesebb, legváltozatosabb lemeze, az addig megszületett popzene összegző hangtára, tehát kb. tíz évet ölel fel, miközben 2018-ban már több, mint hatvan éves a pop, mégis úgy tűnik: a A Sergeant Peppers Lonely Hearts Club Band a teljességről mond valamit.

Közismert, hogy a legtöbb „minden idők legjobb lemeze listán” ez a lemez végzett a legtöbbször az élen, hogy a ezt a albumot tartják a popkultúra csúcsteljesítményének, szóval, ez a dicséret maga vállap azaz a kitüntetés, amit az őrmester kapott. És kétségtelen, hogy az album maga a pop innovációja, hiszen elképesztően kreatív a konstrukciója, a keretes szerkezete, a komplex, kidolgozott világa, a „színpadra hívott” figurák sora, és akkor még nem beszéltünk a stúdiótechnológia soha addig fel nem tárt lehetőségeiről, amit itt, a Sgt. Peppersen teljesedik ki. A fiúk használnak Hammond orgonát, de bevállalják a réz- és fafúvósokat is, McCartney tobzódik a zenei imitációkban, de van itt kérem wah-wah pedál és fuzzboxt is. McCartney basszus szólamait is új technikával rögzítették: közvetlen a keverőpultba futott a jel, így a hangszer nem simult bele a ritmus szövetébe, markánsabb a zene alapozása.

A pop történetében először ezen a lemezen jelentek meg teljes dalszövegek, és ezt a lemezt tartják az első ún. koncept albumnak. A tasak kinyitható volt, ez szintén újításnak számított, és ott van a kivágós” foglalkoztató melléklete is. A négy Grammy-díjat nyert lemez egyik legnagyobb innovációja a szerepjáték koncepció, az, hogy a tagok egy virtuális zenekart teremtettek meg, ugyanakkor az album az egyik legkövetkezetesebb utalásrendszert használta a drogos utazásokra is. (A Beatles tagjai ebben az időben fű – és LSD-függők voltak. Bár Lennon tagadta, hogy a Lucy in the Sky with Diamonds kezdő betűi az LSD-t rövidítése lenne, McCartney később bevallotta, hogy tudatos játék volt a cím.) Az album minden dala egy-egy gyémánt, Gilles Martin-féle mix tisztelettel bánik az eredeti album arányaival, hangképével, amikor meghallgatjuk akkor olyan érzésünk támadhat, mintha Lucy gyémántját a lemezjátszónk tűjébe faragták volna. 

The Beatles
Sergeant Peppers Lonely Hearts Club Band – Anniversary Edition
Universal
7+6 szám kb. 40 perc