A vírus miatt szerényebb mennyiségű, ám annál színvonalasabb kultesemények várnak augusztus 20-án

Ígéretes kulturális eseményekkel várják országszerte az érdeklődőket hazánk neves intézményei augusztus 20-án. Cikkünkből részletes információkat osztunk meg a Magyar Nemzeti Múzeum, a Skanzen, a Margitszigeti Szabadtéri Színpad, a Erkel Színház, az 51. debreceni virágkarnevál és a Mesterségek Ünnepének programjáról.

061.HU

Hangversenyekkel várja a közönséget a Magyar Nemzeti Múzeum

Hangversenyekkel is várja augusztus 20-án a közönséget a Magyar Nemzeti Múzeum, amelyet a nemzeti ünnepen ingyenesen látogathatnak az érdeklődők. Csütörtök délután Dolfin Benjámin és Károly Barna duója Johann Sebastian Bach, Wolfgang Amadeus Mozart és Gaspar Cassado művét adja elő. Bach eredetileg fuvolára (a-moll) írt szólópartitája fagott átiratban (d-moll) szólal meg Dolfin Benjámin előadásában. Mozart csellóra és fagottra írt szonátáját a bécsi klasszika könnyed és elegáns hangvétele jellemzi. Gaspar Cassado spanyol csellista és zeneszerző csellószvitje egy nagyon lírai, érzelmes szólódarab, a mű hangulatát spanyolos lüktetés határozza meg.

Dolfin Benjámin a Hannoveri Zeneművészeti Egyetem fagott szakos hallgatója, Károly Barna csellista a Bécsi Zeneművészeti Egyetem diákja.
 Soós Gabriella, Berta István György és Kaczári István zongora-fagott-vadászkürt triója előadásában hangzik el Georg Friedrich Händel, Carl Maria von Weber és W. A. Mozart egy-egy műve. A Tűzijáték-szvit Händel 1749-ben írt nagyszabású, szabadtéri előadásra szánt hattételes zenekari szvitje, amelyből a La Réjouissance – örvendezés hangzik el. Ezt követi Carl Maria von Weber Fagottversenyének első tétele, majd Mozart D-dúr Kürtversenye.

Kaczári István kürtművész 2005-ben szerezte diplomáját a Debreceni Egyetem Zeneművészeti karán, jelenleg a Gödöllői Szimfonikus Zenekar Alapítvány ügyvezetője és első kürtöse. Berta István György fagottművész a Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémián diplomázott Janota Gábor és Fülemile Tibor professzorok vezetésével, az utóbbi 5 évet főleg turnézással töltötte. Soós Gabriella 2003-ban végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zongorakísérő-korrepetitor szakán, jelenleg a Gödöllői Szimfonikus Zenekar Alapítvány ügyvezetője és zongoristája.

 A játékokról szól a hosszú hétvége a szentendrei Skanzenben

A Határtalan Skanzen tematikus évhez kapcsolódva a játékokról szól az augusztus 20-i hosszú hétvége a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, amely logikai játékokkal, ügyességi feladatokkal, koncertekkel és kézműves programokkal is várja a látogatókat. A látogatókat augusztus 20. és 23. között olyan játékok várják, amelyekkel fizikai és szellemi határaikat tehetik próbára. A portákon logikai játékokat és játékos feladatokat, a réten sport- és csapatjátékokat próbálhatnak ki, valamint az 1920-as évek játékait is megismerhetik.

A programkínálatban szerepel egyebek mellett ugróiskola, twister, röplabda, tollaslabda, erőpróba és interaktív bábszínház, a foglalkozásokon szélforgót, körtemuzsikát és röppentyűt készíthetnek a résztvevők. Élő történelmi jelenetek mutatják be, hogy milyen közvetlen hatással volt a trianoni békediktátum az emberek mindennapjaira. A közönség három korabeli szereplő – a kárpátaljai menekült vasutas, a felvidéki magyar kisnemes és a határmenti csempész – új élethelyzetébe nyerhet betekintést.

Augusztus 20-án Szalóki Ági Áll előttem egy virágszál címmel régizenei dalokat énekel, augusztus 21-én Bodnár Szilvia reneszánsz énekeket szólaltat meg. 

Ünnepi Bánk bán a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon

Bánk bán operabemutatót rendeznek a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon augusztus 19-én, államalapításunk ünnepének előestéjén. Erkel Ferenc operája Vidnyánszky Attila rendezésében, Kesselyák Gergely vezényletével kel életre. A címszerepben Molnár Levente, a főszerepekben Mester Viktória, Fischl Mónika, Kálmándy Mihály, Kováts Kolos és Boncsér Gergely lép színpadra a Margitszigeti Színház és a Coopera közös produkciójában.

A legnagyobb budapesti szabadtéri színpadon látható előadás a Kodály Filharmonikusok Debrecen, a Csokonai Színház Énekkara, a Honvéd Férfikar, a Budapest Stúdiókórus, valamint a Csokonai Színház Tánckara közreműködésével készült. Az alkalomra kiegészítő programként, a Petőfi Irodalmi Múzeummal együttműködve utazókiállítás készült, amely a Bánk bán opera és dráma több mint kétszáz éves történetét mutatja be a Margitszigeti Szabadtéri Színpad nézőtéri fogadóterében. Erkel Ferenc másik történelmi operáját, az István királyt már bemutatták a Margitszigeten, és emlékezetes volt a tavalyi előadás is Szent István ünnepén, amikor a színház rendelésére készült el Tolcsvay László műve, a Magyar rapszódia – idézi a közlemény Bán Teodóra igazgatót.

 “A trianoni nemzeti tragédia 100 éves évfordulójának évében önmagában erőteljes szimbolikával bír színpadra állítani a Bánk bánt. Hazánk nagy sorsfordulói, történelmi tragédiái mindig arra késztetnek, hogy átgondoljuk a helyünket a világban, megfogalmazzuk küldetésünk és végzetünk sajátosságait. Erre az opera műfaja, illetve Erkel grandiózus műve különösen alkalmas, hiszen sűrítve, ugyanakkor a zene szuggesztív erejével felerősítve szembesít bennünket a drámai történettel” – fogalmazott a rendező, Vidnyánszky Attila. A címszereplő Molnár Levente megjegyezte: szép emléke, amikor az Operaházban énekelte Bánkot. “Az előadás a New York-i vendégjátékra összeért, még egy évet játszottuk, de nem tudott megérni. Ez egy kompromisszumok nélküli, nagyon vagány előadás lesz” – ígérte. Kesselyák Gergely karmester arra hívta fel a figyelmet, hogy a Bánk bán eredeti verzióját, hogy szcenikai-dramaturgia szempontból a nézőre is erőteljesebb hatást tegyen, Nádasdy Kálmán és Oláh Miklós dolgozta át az 1930-as években. “Ezt a verziót láthatja most a közönség, az eredetileg Palló Imrének írt bariton változatban”.

A díszlettervező Cziegler Balázs igazi kuriózumnak nevezte, hogy egy fővárosban, amelyet egy folyó kettészel, a folyó közepén levő csodálatos szigeten alakítottak ki szabadtéri színházat. “Van a díszletnek egy korban tartott része, és vannak teljesen kortárs, mai elemei, azaz a középkori és a hipermodern építészet egyszerre van jelen a színpadon”.  A produkcióhoz a zenei átiratot Medveczky Szabolcs készítette, a jelmeztervező Berzsenyi Krisztina, a koreográfus Vida Gábor, a producer Vadász Dániel. Az esemény az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával valósul meg.

Puskás, a musical – Augusztus 20-án előbemutató az Erkel Színházban

Puskás, a musical címmel nagyszabású zenés színházi produkció készült Szente Vajk rendezésében. A legismertebb magyar életéről szóló darab előbemutatója augusztus 20-án lesz az Erkel Színházban. “A musical 1937-ben indul, amikor Puskás Öcsit a Kispest 10 évesen leigazolta, és 1960-ban zárul, amikor a Real Madrid mezében négy gólt lőtt a BEK döntőjében. A darab mélylélektani történet arról, hogyan lesz egy fiúból a világ legjobb játékosa” – mondta Szente Vajk a musical sajtóeseményén. Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára kiemelte: a koronavírus-járvány elleni sikeres hazai fellépésben az egészségügyi dolgozók munkája mellett a művészeti-kulturális élet szereplőinek példamutató magatartása is fontos szerepet játszott. Szabó László producer elmondta: a musical bemutatóját a Hősök terére tervezték, de a járványügyi helyzet egyelőre felülírta az eredeti elképzeléseket. A mostani előbemutatót ötszáz néző előtt tartják, a hivatalos bemutató várhatóan jövőre lesz.

A főszereplő Veréb Tamás, az Aranycsapat tagjai közül például Grosicsot Berettyán Nándor, Bozsikot Fehér Tibor, Kocsist Cseh Dávid Péter, Hidegkutit Solner Dániel alakítja. Szerepel a darabban mások mellet Farkas Mihály egykori honvédelmi miniszter (őt Nagy Sándor játssza), Östreicher Emil, aki Puskást a Real Madridba vitte (Szerednyey Béla), Sebes Gusztáv szövetségi kapitány (Cseke Péter), a rádióriporter Szepesi György (Harsányi Levente) vagy Puskás madridi csapattársa, Alfredo Di Stéfano (Nagy Balázs). A szerzők mindössze két fiktív alakot írtak a darabba: a főhőssel nem szimpatizáló Vörös elvtársat és Klárát, aki viszonzatlanul szerelmes Puskásba.

Tíz virágkocsi az 51. debreceni virágkarneválon

Bár a járványhelyzet miatt elmarad a virágkocsik és a művészeti csoportok hagyományos felvonulása augusztus 20-án Debrecenben, az 51. virágkarnevált megtartják: tíz színpompás virágkompozíciót tekinthetnek meg majd az érdeklődők a főtéren, a táncosok pedig a város különböző pontjain mutatkoznak be.

Balázs Ákos (Fidesz-KDNP), Debrecen alpolgármestere azt mondta az esemény apropóján tartott sajtótájékoztatón: a város összetartó közössége megtalálta azt a formát, hogy a járvány időszakában se kelljen lemondani a karneválról. Az összefogás eredményeként tíz virágkocsi mutatkozik be augusztus 20-án: a kompozíciók a környezetvédelem fontosságát és a természet szeretetét, az elődök, a hagyományok tiszteletét, valamint az összetartozás érzését jelenítik meg – tette hozzá utóbbira példaként említve Debrecen város Trianon 100 című virágkocsiját. A virágkocsin Pál apostol gondolatával – “Elég nekem a Te kegyelmed” – fogalmazzák meg a város üzenetét Trianon évfordulója alkalmából – magyarázta az alpolgármester.

Majoros Petronella (Fidesz-KDNP), Hajdúszoboszló alpolgármestere jelezte: a fürdőváros húsz év múltán vesz részt ismét a virágkarneválon, ezúttal történelmi témájú virágkocsival. Kompozíciójuk Bocskai István erdélyi fejedelemnek állít emléket, aki 1606-ban telepítette le a lovas hajdúkat Szoboszlóra – fűzte hozzá. Bódor Edit, a virágkarnevál főszervezője elmondta: a Trianon- és a Bocskai-virágkocsik mellett ezúttal is láthatják majd az érdeklődők a Szent koronát és a koronázási ékszereket bemutató, valamint a Debrecen címerét megjelenítő virágkocsikat.

Az összetartozás jegyében rendezik meg idén a Mesterségek Ünnepét

Összetartozunk alcímmel, rendhagyó módon rendezik meg idén augusztus 20. és 23. között a Mesterségek Ünnepét a budai Várban. Fellép mások mellett a Magyar Állami Népi Együttes, a Duna Művészegyüttes, Pál István Szalonna és bandája, megrendezik a folkTREND! divatbemutatót, valamint az Örökség Egyesület és a FolKid Fesztivál gáláját. A kézműves programok idén vidékre költöznek: országszerte hét helyszínen várják az érdeklődőket augusztusban és szeptemberben.

A Mesterségek Ünnepe idei kiemelt témája a fejrevaló viseletek. Ehhez kapcsolódva a rendezvényt szervező Népművészeti Egyesületek Szövetsége pályázatot írt ki népi kézműveseknek és dizájnereknek. A felhívásra mintegy 60 alkotás érkezett, a szakmai zsűri által legjobbnak ítélt pályamunkákból kiállítást rendeznek. A díjátadóval egybekötött megnyitót augusztus 21-én 17 órakor tartják a Hagyományok Házában, ahol a tárlat szeptember 6-ig lesz megtekinthető.

Augusztus 21-én a Duna Karnevál vendége lesz a Fitos Dezső Társulat A falu című táncprodukciója, amely a Kárpát-medence kulturális sokszínűségét és folklórkincsét mutatja be. Pál István Szalonna és bandája jubileumi koncertje három kerek évforduló – Pál István Szalonna 40. születésnapja, a zenekar fennállásának 15. évfordulója és Trianon centenáriuma – köré szerveződik, a zenekar és barátai Kárpát-medencei utazásra hívják közönségüket. A trianoni évfordulóhoz kapcsolódva a Duna Karnevál a Duna Művészegyüttes főszereplésével mutatja be Üzenet haza című táncszínházi produkcióját, a fesztivált augusztus 23-án este a Magyar Állami Népi Együttes Megidézett Kárpátalja – Hágókon innen és túl című előadása zárja.

A Hagyományok Háza előtti Corvin téren rendezik meg a Nagyvárosi Folkudvart, ahol kézműveskedés, aprók tánca és gyerekkoncertek, esténként nép- és világzenei koncertek, valamint táncház szórakoztatja a közönséget.  A kézműves programok idén vidékre költöznek: országszerte hét helyszínen rendeznek kézműves bemutatót és vásárt augusztusban és szeptemberben. Debrecenben, Békéscsabán, Kisgyőrben, Mezőkövesden, Miskolcon, Székesfehérvárott és Zalaegerszegen várják kézműves vásárral, látványműhelyekkel, mesterségbemutatókkal, kreatív népi játszóházakkal az érdeklődőket.