Minden idők egyik leghíresebb, egyben legtöbbet feldolgozott magyar rockhimnusza a P.Box A zöld, a bíbor és a fekete című dala, ami Sáfár József szerzeménye, a szövegírója pedig Csiga Sándor. A szám Radics Béla halálára készült, bár a gitártéma korábban is megvolt. A motívumot a zenekari beállások idején többször is jammelte Bencsik Sándor, bár állítólag nem volt oda az egyszerűnek ítélt rifféért. A zenekarhoz csatlakozó Vikidál azonban kiszúrta, és arra kérte a többieket, hogy gondolják mégis tovább a témát. 

PZL – 061.hu

Az 1982 decemberében megjelent kislemezzel egy időben láthattuk és hallhattuk a Pulzus című műsorban a dalt, ekkor jelentették be hivatalosan Vikidál csatlakozását a P.Boxhoz, ami azt jelentette: a legendás, 1977 és 1979-közötti, legfontosabb P.Mobil-korszak három legendás zenésze immáron együtt zenél. A dal aztán jó fél év múlva, 1983 őszén, az István, a király bemutatója után megjelent a zenekar Kő kövön című nagylemezén is, ami bár megkésett rockalbum, mégis a magyar hard-rock történetének egyik legnagyszerűbb vállalkozása. 

P.Box

1982 őszén, Radics halála után közvetlenül még nem volt meg a kész szöveg, az itt közreadott próbatermi felvételen Vikidál halandzsával énekli a számot, a gitárkirály halála azonban egyértelművé tette: ebből a dalvázlatból készül majd a Radics Béla emlékdala.

A felvétel minden idők egyik legnagyobb magyar rockhimnusza lett, a lakodalmas zenekarok is bármikor eljátsszák. Talán az Utolsó cigaretta és a Kétforintos dal című P.Mobil dalok mellett (mindkettő Bencsik Sándor szerzemény) a Zöld, a bíbor és a fekete gitárriffje (Sáfár József szerzeménye) a legismertebb magyar rockriffek. Az összeállításunkba beletettünk a Soha nem elég című P.Box-dal szintén halandzsás próbatermi felvételét, ami a Zöld, a bíbor és a fekete és a Vágtass velem mellett talán a legismertebb Pandora’s Box-szám.