Ismert erdei körökben azt tartják, hogy a dramaturg a rendező barátja. De mi a helyzet a könyvkiadók szerkesztőivel? Nos, ez a felállás ritkább író és szerkesztője között, hiszen nem mindegy, hogy Shakespeare egyik monológját kell meghúzni, vagy egy kortárs regényíró túlhajtott gondolatait. Máshogy érzékeny egy író, mint egy bérmunkát végző dramaturg, azaz máshol van a kutya elhantolva. Márványi Judit szerkesztő volt a Szépirodalminál, és a Magvetőnél, éppenséggel tudna írni a szerzőkkel vívott meccsekről is, de ő inkább más természetű meccsekről ír, úgymint világháborúk, diktatúrák és a kultúrpolitika nem annyira barátságos mérkőzései. Napokban jelent meg Kapaszkodók című könyve.

PZL- 061.hu

Aki kiadói sztorikra kíváncsi, mondjuk az egykori ÁVÓ-sok jelenlétére a magyar könyvkiadásban, írók kínos kompromisszumaira, annak bizony nem jut ki ezekből a motivumokból és „kis színesekből”, mert a könyvben sokáig mellékes az a körülmény, hogy Márványi Judit szerkesztő volt, ezúttal alapvetően a történelem tanújaként szólal meg… Néha szóba kerülnek írók, de azok is csak kultúrpolitikai kontextusban. Leginkább azért fontos a Kapaszkodók, mert megismerjük belőle a naiv kommunista arcélét, aki lelkesen kékcédulázott, és sokáig nem tűnt fel neki, hogy egy ÁVH-s be akarja szervezni, és csak akkor esett le neki a tantusz, amikor az ÁVH pénzt ajánlott volna fel szolgálataiért.

Rajk kivégzése után sem esett le neki, hogy valami nagyon nincs rendjén, nem esett le neki 1953-ban semmi, amikor Nagy Imre kipakolt, és felsorolta a párt gaztetteit, sőt amikor visszarakja Rákosi az irányvonalat a régi vágányra, megkönnyebbült. Elhihetjük-e, hogy ennyire naiv volt? 1987-ben, amikor Csalog Zsoltnak tollba mondta az emlékeit, elárulta, hogy csak az 1981-es a lengyelországi események idején jutott el oda, hogy ott kéne hagynia az MSZMP, de még ez sem érte el igazán az ingerküszöbét. Az igazi ok a virágárus ügy lett 1985-ben, a Moszkva téren, ahol megvédte az orgonát áruló nénit a rendőröktől. Szóval, akkor vegyük át újtra: nem bizonytalanította el a kékcédulás választás, a Rajk-per, Nagy Imre 1953-as bűnbánása, 1956, az 1968-as bevonulás…. Hithű kommunista marart. 

Viszont a Charta 77-et már aláírta, de végül is a pártból a virágárus néni hozta ki…. Említett még két ügyet, az 1985-ös lánchídi lincselést, amikor is pártvonalon megpróbált megmenteni egy VI. kerületi gimnazistát, és szóba hozza magát az 1985-ös választás bizarrságát is. Negyven év párttagság után hagyta el a kommunista mozgalmat, de ma is megborzong, ha az Internacionálét hallgatja. Nem könnyű végigmenni Márványi Judittal az 1944-el kezdődő úton, de érdemes, mert a tények és a tanuk a legjobb útitársak ahhoz, hogy eljussunk önmagunkhoz és hogy megértsük mindazt, amit így hívunk: XX. századi magyar sorstragédiák.

Többféle emlékezetközösség létezik, viszont nem fogadhatjuk el a kommunista bűnök szőnyeg alá söprését, hiszen hogy néznénk azok szemébe, akiket Szálasi keretlegényei és néhány évvel később Rákosi apparátusa kizárt az állampolgárok köréből. Márványi könyve elsősorban a társadalmi önismeretet szolgálja, nem sokat tudunk meg arról, hogy mi történt a Magvető és a Szépirodalmi stratégiailag fontos, a párt által erősen kontrollált szerkesztőségeiben. Amit megtudtunk, azt ismertük máshonnan, Illés Endre óvatosságát, és a konkurenciánál dolgozó Kardos vonalas kommunista habitusát, és ezzel szemben meglepően engedékeny cenzori megnyilvánulásait. Viszont az anekdota-függők sem maradnak teljesen muníció nélkül, a Budát ki ne állható Mándyt ha megkérdezték, hogy járt-e Budán, jórészt azt felelte: mintha egyszer jártam volna…

A könyvben főleg a sorsmotívumok érdekesek. A hithű kommunista Márványi Judit szerkeszti például Polcz Alaine Asszony a fronton című kötetét, ami kíméletlenül mutatja meg a Vörös Hadsereg egyenruháját viselő ösztönlényeket. A kötet gerincét alapvetően Csalog Zsolt 1987-ben, a kádári diktatúra végjátékának idején rögzített beszélgetése adja, melyben Márványi Judit megkapó őszinteséggel beszél arról, mennyire hitt az emberiség történetének egyik leghazugabb eszméjében, a kommunizmusban. Az olvasók egy része, akik negyven évet töltöttek a kommunista diktatúrában, bőrükön érezték milyen az, amikor a bolsevista gyűlöletpropaganda beszivárgott a létezés legrejtettebb zugaiba. Nos, őket zavarba hozhatja az, hogy Márványi úgy beszél ezekről az évekről, hogy nem érzékeli a maga teljességében, hogy milliók életét tette tönkre a mozgalom. „Aztán pedig, ha már a Rajk-pert lenyeltem, akkor lenyeltem a többi furcsa ízű pirulát is.” Miért nem esett le neki évtizedekig hogy miféle hatalmakat szolgál?  Azt írta, hogy 1956 októberére „azért én már nagyjábó felfogtam, hogy ebben az országban iszonyatos dolgok történtek”. Amikor arcul ütötték a tények, mindig azt mondta: „mit csináljak: én kommunista vagyok”.

„Bármennyire fájdalmas (és kínos), tudomásul kell vennünk, hogy a felszabadulást követő lázas években is jelen volt már a rossz, ami végül is elvezetett az ötvenes évekhez, a rendőröktől védett május elsejei felvonulásokig a csipketerítős bürokráciáig…” Ezt a Márai naplóit idéző, erőteljes gondolatokat 1979-ben írta a Bibó Emlékkönyvbe, és ő is aláírta a Charta 77-et, és több társával ellentétben nem is vonta vissza, épp ezért Márványi Judit visszaemlékezéseiben az a legizgalmasabb, hogy miért csak 1985-ben jut el oda, hogy otthagyja a kommunisták magyarországi pártját. Azt mondja Canetti, hogy bizonyos városokban bizonyos régi házakat már csak az emberek emlékezetében lehet megtalálni. A kultúra az ötvenes évektől némi védettséget élvezett, szereplői a kiadókban részint könyvekből emelt paravánok mögött, Symphonia cigaretták maró füstjében alámerülhettek. Egy ideig. Aztán vagy szembenéztek magukkal, vagy nem. Márványi Judit szembenézett a tévedéseivel, már részben 1979-ben, 1985-ben és 1987-ben, amikor szalagra mondta vallomását, szóval, nem várta meg 1990-et, ami mégis csak figyelemre méltó, ha eszünkbe jut Kukorelly Endre Romjából kölcsönzött, a rendszerváltást körülíró idézet: egy halk pardon nem hangzott el tőlük. Márványi Judit könyve viszont több, mint egy halk pardon. 

Márványi Judit
Kapaszkodók
Tények és tanuk 
Magvető
2999 Ft 240 oldal

Vezető kép: HPGY