A magyar származású, nemzetközi hírű építész és bútortervező, Breuer Marcell és hét további építész-iparművész munkáiból nyílt kiállítás csütörtökön az Iparművészeti Múzeumban.
MTI
A 20. századi dizájntörténet kulcsfigurájának számító tervező New York-i irodájának gránit tárgyalóasztala mellett a különböző tervváltozatok modelljei, irodájának fotói, továbbá az 1930-as és az 1950-es évek meghatározó építész-iparművészeinek, Molnár Farkasnak, Fischer Józsefnek, Kozma Lajosnak, Bierbauer Virgilnek, Kaesz Gyulának, Kovács Zsuzsának és Wágner Lászlónak a dolgozószoba-berendezései, továbbá a pályájukat ismertető archív dokumentumok által Breuer modern magyar enteriőr és bútortervezésére gyakorolt hatása is megismerhető. A tárlat programját szakmai és szubjektív tárlatvezetések, előadások, kerekasztal-beszélgetések, workshopok és múzeumpedagógiai foglalkozások színesítik.
Breuer Marcell gránit tárgyalóasztala az Iparmûvészeti Múzeumban (fotó: MTI/Marjai János)
A kiállítás csütörtöki megnyitóján Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke elmondta, hogy a tárlat egyik kulcsdarabja, Breuer tárgyalóasztala az MNB Értéktár programjának köszönhetően került a kiállításba. Kiemelte, hogy a pénzintézet 2014 januárjában indította el műkincs-visszavásárlási Értéktár programját, amelynek célja az elmúlt történelmi periódusokban különböző okok miatt külföldre, vagy külföldi tulajdonba került magyar vagy külföldi művészek által alkotott, jelentős művészeti értéket képviselő műkincsek minél nagyobb hányadának felvásárlása Magyarország számára, valamint a magyar hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek megvásárlásával azok szétszóródásának megelőzése.
A program megvalósítására az MNB igazgatósága 100 millió eurós, mintegy 30 milliárd forintos keretet különített el 2018 végéig. Gerhardt Ferenc felidézte, hogy az Értéktár keretében hatmillió forintért vásárolta meg a bank Johann Georg Hann bécsi ötvösműhelyében 1791-ben készült, az egykor hetvenkét darabból álló reprezentatív ezüst étkészlethez tartozó fedeles kínáló tálat, amely jelenleg az Iparművészeti Múzeum ötvösgyűjteményében található.
A program részeként a Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe került hosszú távú letétként Bedő Rudolf gyűjteményének 16 jeles darabja is: Giuseppe Maria Crespi festménye mellett egy 18. századi nápolyi, késő barokk allegorikus jelenetet ábrázoló festmény, egy a 16. században Rómában készült alabástrom Krisztus-szobor, egy 18. századi, fából faragott, Szent Andrást ábrázoló szobor és egy szintén alabástromból faragott, zenészeket ábrázoló, 16. századi flamand dombormű, valamint a 18. században alkotó Josef Ignaz Mildorfer Krisztus megkeresztelése című festménye. A kollekciót 10 grafika is gazgagítja: két-két Ferenczy Károly- és Rippl-Rónai-alkotás mellett Ziffer Sándor, Simkovics Jenő, Szőnyi István, Medgyessy Ferenc, Fémes Beck Vilmos és Aba-Novák Vilmos egy-egy grafikája.
Kaesz Gyula építész-belsõépítész bútorai (Fotó: MTI/Marjai János)
Bedő Rudolf a 20. századi magyar műgyűjtés történetének egyik legjelentősebb alakja, gyűjteménye az utolsó olyan magyarországi műgyűjtemények egyike, amely a magyar festészet korszakos darabjait, régi mesterek alkotásait, valamint az iparművészet remekműveit egyaránt magába foglalja. Az értékmentő program keretében a bank megvásárolt továbbá egy Kossuth Lajosról készült dagerrotípiát is, amely a politikus amerikai körútja során Bostonban készült, Albert Southworth és Josiah Johnson Hawes 1844-től működő dagerrotípia műtermében, amelyet a fotótörténeti szakirodalom a legkiválóbbak között tart számon.
A források szerint Kossuth és a kíséretében lévő Pulszky Ferenc 1852. tavaszán járt Bostonban, ez idő alatt több felvétel is készült róluk, ezek közül maradt fent a Kossuth Lajost majdnem szemből ábrázoló mellkép, amelyet várhatóan 2017 márciusában mutat be a Magyar Nemzeti Múzeum a közönségnek. A dagerrotípiát 23 ezer dollárért (6,7 millió forint) vásárolta meg a bank. Mindezeken túl Kiss Ferenc műgyűjtő gyűjteménye is a bank tulajdonába került, amelynek egyik kiemelkedő műtárgya Barabás Miklós Petőfi Sándort ábrázoló, 1846-ban készült mellképe, amely a Petőfi Irodalmi Múzeumban tekinthető meg.
Vezető fotó: The Architect’s Newspaper