Fejlett nyugat európai városok után nálunk is lassan elérhető lesz a közösségi bicikliprogram, amivel néhány méterrel meging távolabb kerültünk a primitív kőkorszaki törzsek színvonalától, aminek mi itt a balkánon, az eső áztatta sátrak alatt ágyékkötőben ücsörögve nagyon örülünk, csak még azt nem tudjuk, hogy akkor most mihez kezdjünk a lovainkkal, de majd megoldjuk. Nem lesz baj. De félre a szarkazmussal. Hamarosan indul a Bubi, vagyis a budapesti közbringa-rendszer.
GYŐRI MIKLÓS – Pesti Mese/Nulla6egy Facebook-csoport
Évek óta aktív bringásként még nem egészen értem, hogy ki fogja pontosan használni és mennyit a kalandvágyó turistákon kívül, mert, hogy a jelenlegi állás szerint, ami szerintem még változni fog, az éves díja a biciklihasználatnak 18 900 forint lesz, amire 50% kedvezményt kapnak az éves bérlettel rendelkezők. Viszont már 10 000 forintból is lehet egészen jól guruló bicikliket vásárolni használtan, főleg ha olyan távokban gondolkodunk, mint a belváros. Rendszeresen szoktak tartani a városban használt bicikli vásárokat különböző helyeken, de a neten keresgélve se sok időnk megy el azzal, hogy 20 000 forint körül egy egészen jól működő biciklit szerezzünk valakitől. A kezdet kezdetén még egyébként 5000 forint körüli éves díjjal számoltak. De hát Magyarországon minden 3-4 szer annyiba kerül, mint a fejlett Nyugaton, hiszen el kell hozni hozzánk ezeket a nagy fejlesztéseket. Tekintve a válság óta felment olaj világpiaci árát, nem is csodálkozunk ezen annyira.
Legyünk őszinték, ha lusta is vagyok megszerelni a biciklim vagy éppen nem értek hozzá, ha mondjuk defektet kapok vagy elszakad a lánc, akkor sem kell túl nagy összegeket kifizetnem, tekintve, hogy átlagban egy ezresből vagy 1500-ből kicserélik a belsőt. Persze odáig el kell tolni, viszont ha van egy bringám, akkor azt akkor használom, amikor csak akarom, és annyit, amennyi csak akarom és ehhez még csak el sem kell sétálnom, buszoznom, rollereznem a belvárosig, mert ott áll/lóg a lakásban vagy a tárolóban. De hát, ha már egyszer kitolták az ingerküszöböt, akkor az maradjon is ott. Közösségi kerékpározás üzleti alapokon.
De azért vannak pozitív hozadékai is ennek a közbringa-rendszernek. Például az, hogy, fejlesztik a kerékpárút hálózatot a városban, újakat létesítenek, egy irányú utcákat nyitnak meg kétirányú kerékpáros forgalom számára. Úgyhogy azért nem vészes. Az is elég pozitív, hogy a kétirányú bringás forgalom számára megnyíló utcákban módosul a ferde parkolás sok esetben, a bringások biztonsága érdekében. Ugye eddig az volt, hogy az autós beállt szépen a parkolóhelyre, orral előre, aztán, amikor meg elmenne, akkor szépen ki kell tolatnia onnan úgy, hogy gyakorlatilag semmit sem lát kifele, hátrafelé, de egy biciklist egészen biztos, hogy rendesen nem. Ezt megelőzendő kitalálták, hogy a parkolás iránya megfordul ezekben az utcákban.
Az 1100 bringát egyébként a Csepel gyártja, ami megint nem olyan rossz, legalábbis az a része, hogy van egy hazai bicikligyártónk, akinek van annyi kapacitása, hogy ezt megtegye. A Csepelt egyébként 1928-ban Weiss Manfréd alapította, majd a szokásos államosítás, utána a szokásos privatizálás, amerikai befektetők, akiket kivásároltak magyar befektetők, hogy tovább folytassák a tradicionális hazai kerékpárok gyártását.
Mondjuk azt nem teljesen értem, hogy mi értelme volt teleszórni a belvárost a bringa-állomásokkal, miközben külsőbb kerületekben, részeken meg alig van. Ezt mondjuk nem biztos, hogy csak a koleszos egyetemisták fájlalják, de bízunk benne, hogy idővel nagyobb lesz a rendszer lefedettsége.
Turisták valószínűleg a kormányon elhelyezett kis csomagtartónak is nagyon fognak örülni, ahol remekül elfér egy kis Budapest térkép, de egy kisebb táska is biztonságosan. Az is menő, hogy a belsők nem a szokásos levegővel vannak felpumpálva, hanem tömör gumik, amivel kb. megszűnik a defekt lehetősége. Egyébként agyváltós, három sebességes, és masszív 24 kilós kis darabok. A szél nem fog elfújni, az biztos. Az is klassz, hogy elvileg on-line nyomon követhető lesz, hogy aktuálisan hol és mennyi szabad bicikli van éppen a tárolókban és, hogy folyamatosan világító lámpákkal vannak felszerelve, amik megállás után is világítanak még néhány percig.
Ami egy kicsit vicces, hogy egy olajcég támogat egy közösségi bringa programot, de tekintve a konjunkturális helyzetet, na meg az ideges piacokat, örülhetünk, hogy egyáltalán van szponzora.
Annak viszont nem örülünk, hogy megint egy EU-s pályázati forrás kellett ahhoz, hogy megvalósuljon valami fasza, konkréten a projekt összköltsége kicsivel több, mint 1 milliárd, amit az EU kicsivel kevesebb, mint 900 millióval dobott meg.
Úgyhogy végeredményben nem olyan rossz dolog ez az egész, de összehasonlítva a fejlett nyugat-európai országok közösségi bringa rendszereivel, azt látjuk, hogy az éves díj nálunk 2-3 szorosa lesz (valószínűleg) annak, amit ők fizetnek. Ezt összevetve a fizetésünkkel, ami harmada vagy negyede annak, mint a fejlett Nyugaton, arra jutunk, hogy az örömünk és boldogságunk nem őszinte és nem is teljes. Úgyhogy jelen állás szerint inkább veszek magamnak (még)egy használt bringát valamelyik biciklis üzletben. Szerencsére van belőlük elég a városban.
Egyébként segítségként kerékpáros utak vagy lehetőségek Budapesten: Nem teljes, de iránymutatónak jó:
http://www.mozgasvilag.hu/budapesti-kerekparut-terkep
http://geologika.hu/bicikli_hu.html
fotó: iho.hu