Messiás.ma címmel rockoratorikus passiót rendez Várkonyi Mátyás, Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, a Generál együttes vezetője, az egykori Rock Színház alapító-igazgatója. Várkonyi Händel remekművéből, a Messiás című oratóriumból kiindulva egy modern, magyar nyelvű előadást állít színpadra Messiás.ma címmel, amelyet a reformáció 500. évfordulós rendezvénysorozatának keretében mutatnak be április 25-én a Müpában. Vajon mi marad meg a barokk mű fennköltségéből, ha rockoratórium lesz belőle? És vajon jól megfér egymás mellett a színpadon klasszikus- és popzenész? Kinek szól a Messiás ma? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a Várkonyi Mátyással.

LEIRER TÍMEA – 061.hu

Mennyit változik az eredeti Händel darab ezen az előadáson?
Igyekeztem úgy áthangszerelni az oratóriumot, hogy megmaradjon a barokk mű eszmeisége és zenei ívei se sérüljenek. Eredetileg – attól függően, hogy ki vezényli – a mű körülbelül két és fél – három órás, ami a manapság rendkívül hosszúnak számít. Megpróbáltam a közönség igényeihez alkalmazkodva lerövidíteni, illetve úgy átszerkeszteni, átalakítani a művet, hogy az eredeti zenei jegyek és történetet megőrizve, hogy egy modern, mai darabbal állhassunk a színpadra. Úgy próbáltam felépíteni az előadást, hogy végig érdekfeszítő legyen, a színpadi művektől, színdaraboktól megszokott és elvárt drámai hatás érvényesülhessen. A legismertebb melódiákat megtartva, de természetesen kicsit átszerkesztve, áthangszerelve kerülnek majd a közönség elé.

Mit jelent az átszerkesztés?
A sorrenden változtattunk, különösen a passiójáték részben és a szenvedéstörténetet elmesélő tételben. A színpadi megjelenítéshez ennek lehetőségeihez próbáltuk illeszteni a zenét, ezért variáltuk át a dalok sorrendjét arra törekedve, hogy közben a mesterhez is hűek maradjunk.

Várkonyi Mátyás (fotó: Sin Olivér)

A dramaturgia terén vagy a hangzás terén próbált inkább hű maradni a mesterhez?
Természetesen új hangzásvilággal egészül ki a darab: elektronikus hangszerek, basszusgitár, elektronikus gitár, szaxofon, dob egészíti ki az eredeti hangzású művet, amitől más lesz az előadás hangzásvilága. De ettől ez még barokk darab marad, amiben nagyon fontosak a vonósok, illetve a barokk hangszerek. Külön érdekesség, hogy a barokk trombita vezető szerepét megtartva egy modern trombita is megszólal majd Charlie jóvoltából. A klasszikus és a modern hangzást és hangszereket kellett összehangolni, mindent „patikamérlegre helyezve”, hogy végül egy ízléses, hagyományokat tisztelő, de mégis újszerű darab jöhessen létre. Remélem, hogy sikerült.

Az átdolgozás során megtartották az oratóriumra jellemző emelkedettséget, az eredeti mű fennkölt világát?
Mindenképpen ez volt a cél, ez számomra nagyon fontos volt. Hozzá kell tennem, hogy bár ez egy oratórium, szerkesztését tekintve inkább tekinthető zenedrámának. Benne vannak mindazok az elemek, amelyektől drámai színezetet kap a mű.  Talán a rengeteg fúga és a sokszólamú kóruséneklés mellett nem tűnik fel mindenki számára, inkább a csak vájtfülűek, az angolul nagyon jól tudók és azok veszik észre, akik hozzám hasonlóan az átdolgozására adták a fejüket. Bibliai idézetekről, mondatokról van szó, amelyek önmagukban talán nem is állják meg a helyüket, de ha a történetbe helyezi az ember, akkor összeáll a kép. Nálunk ezek a drámai elemek előtérbe kerülnek, az eredetinél nagyobb hangsúlyt kapnak. Sokat segít ebben, hogy a dalok magyarul szólalnak majd meg.

Nem volt furcsa magyarra átültetni az oratóriumot?
Az volt a cél, hogy mindenki értse miről szól a darab, mindenki számára befogadható legyen a szöveg. Ez rendkívül újszerű és talán kissé szokatlan dolog, de mi szerettük volna közelebb hozni a történetet a nézőkhöz, ehhez pedig szükség volt a jól érthető szövegekre is. Ennek érdekében az újabb bibliafordításokat vettük alapul, amelyek közelebb állnak a mai nyelvhez, ezzel is segítve a megértést. A Messiásnak korábban a Károli féle fordítás alapján volt egy-egy magyar szöveges része, de azok a mai fül számára elég nehezen befogadhatóak voltak, ezen is szerettünk volna változtatni.

Várkonyi Mátyás és Horváth Charlie (Fotó: Sin Olivér)

Önnek volt korábban valamilyen kapcsolata a Händel művel? Esetleg rajongója volt?
Amikor közel kerültem a zenéhez, szinte minden nagy zeneszerzőnek rajongója lettem. A rádió gyermekkórusában énekeltem, ott szinte minden nagy klasszikust megismerhettünk. Sokszor hallottam korábban is a Messiás című oratóriumot, de bevallom, ennyire sohasem mélyedtem bele, mint most, amikor a Reformáció Emlékbizottság felkérése kapcsán belekezdtem az átdolgozásba. Leginkább a szerkesztés, a zeneszerzői eszközök, a stílusjegyek, a harmóniahasználat érdekelt. Nagyon érdekes néhány száz év után azonosulni egy zeneszerző munkájával.

Hogyan válogatta ki a darab szereplőit?
Egyrészt abból a művészkörből válogattam, akikkel dolgoztam már együtt korábbi darabjaimban is, több művészt pedig sokszor láttam más darabokban és felkértem őket, működjenek közre a produkciónkban. Malek Andrea, Csengeri Attila vagy Szemenyei János mind régi jó kollégáim, de Balogh Esztert és Gábor Gézát is nagyon régóta ismerem. A régi Rock Színház tagjai a szívem csücskei, nagyon jó kapcsolatban vagyunk mind a mai napig, így Csuha Lajos, Földes Tamás és Makrai Pál is ebből a körből kerültek ki. A Liszt Ferenc Kamarazenekar és kórus mellett olyan zenésztársak is közreműködnek a darabban, mint Karácsony János – James, Charlie vagy a Rock Theater Band.

Hogyan ment a közös munka az egymástól távoli műfajokból érkező énekesekkel?
A zenészek és az énekesek általában imádják az efféle koprodukciókat. Semmihez sem hasonlítható frissességet, változatosságot hoz az életükbe, amely nyilván feldobja a művészeket. Remek lehetőség, hogy kipróbálják magukat, hogy kísérletezzenek, hogyan lehet felhasználni a hagyományos énektechnikát a modern darabokban és fordítva.

Ön felkérésre kezdte el elkészíteni az eredeti Händel Messiás átiratát. Rögtön elfogadta a feladatot?
Amikor a Reformáció 500. emlékév kapcsán felkértek, egy ideig gondolkodtam rajta, hogy van-e ebben ennyi lehetőség, nem szerettem volna egy „Halleluja diszkó ritmusban” átdolgozást csinálni. Utánanéztem és azt láttam, hogy Nyugat-Európában a Messiás átdolgozásoknak már nagy hagyományai vannak, főként angol nyelvterületen több átirat is készült belőle. Eleinte voltak fenntartásaim, hogy miként lesz egy oratóriumból színpadképes mű, de miután megtaláltam benne a már említett drámai elemeket, ráadásul azt olvastam, hogy Händelt mindig bántotta, hogy nem engedték operát írni, csak oratóriumot, úgy éreztem, eljött az én időm.  Egy barokk műről sokszor nem gondoljuk, hogy mai, modern hangzása van, pedig ha odafigyelünk a harmóniákra és a zeneszerzői eszközökre, észrevehetjük, hogy némelyik dal akár ma is íródhatott volna. Nyilván sokkal magasabb szintű zenei szakmai tudást hordoz, de benne vannak a mai populáris zene elemei is és színpadra trenírozva egészen különleges hatást vált ki. Biztosan nem fog senki sem unatkozni.

Várkonyi Mátyás és Fodor Zoltán az Inversedance – Fodor Zoltán Társulat koreográfusa (Fotó: Sin Olivér)

Mit tudhatunk az előadás látványvilágáról?
Korszerű és látványos fényekre, színpadképre lehet számítani, egy hatalmas keresztforma látható majd a színpadon, ebben az alakzatban helyezkedik majd el az énekkar is. Nagyon fontos része a produkciónak a mozgás, a tánc, – a színpadi mozgásokat Fodor Zoltán, az Inversedance társulat Harangozó Gyula-díjas művészeti vezetője koreografálja – melyet az Zoli társulatának tagjai táncolnak. A Messiás.ma hangszeres alapjáért a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a kórusokért pedig az Új Liszt Ferenc Kamarakórus felel majd.

Kinek szól inkább a darab, azoknak, akik már jól ismerik a Händel művet, vagy akik csak most ismerik meg?
Egyrészt ajánlom azoknak, akik nálam még jobban ismerik, hiszen nagyon sok érdekes tapasztalattal távoznak majd, hiszen észre fogják venni, hogy mennyi mindent lehet kezdeni egy ilyen klasszikus művel. Talán még néhány apró részletet is felfedeznek majd, amelyek talán korábban, a barokk mű hallgatásakor nem is tűntek fel. Másrészt ajánlom azoknak is, akik korábban egyáltalán nem, vagy csak valamilyen kötelező, iskolai zenehallgatás formájában találkoztak a darabban. Bízom benne, hogy ezt a rockoratorikus passiót végig hallgatva felfedezik a mű szépségét és talán az eredeti darab megismerésére is szívesen vállalkoznak majd.

Vezető képen: a Messiás.ma társulata. Készítette :Sin Olivér-1foto.hu