Azt nem jelenthetjük ki, hogy a diafilmek címerállata a macska, mégis feltűnő, milyen sokszor jelenek meg a házi kedvencek diafilmeken. Ott van például Sicc, Cikicakk, vagy éppen Cili Cica. Most, a téli hidegben kissé elmacskásodunk, és három klasszikus diát (Cikicakk a fekete cica, Sicc Meseországban, Cili Cica a Tejúton) vetítünk le, amik részei lehetnének a magyar országimázsnak, ahogy a cseheknek a vakond…
PÁN – 061.hu
Cikicakknak, a fekete cicának az 1914-ben született festő, grafikus, díszlettervező Gábor Éva a gazdija, a művésznő élt-halt a cicákért, Ciróka nevű macskakaraktere is feltűnően hasonlít Cikicakkhoz. Rajzai 3D hatásúak, ami nem véletlen: a művész az Állami Bábszínháznál is dolgozott, mint bábtervező. Cikicakk diának már a főcíme is önálló műalkotás, a cica fejébe komponált címbetűk legalább olyan kreatívak, mint a Cicavízió emblematikus monoszkópjának a képe.
Cikicakk, a nagy buci fejű macsek Michael Jackson reinkarnációja, a mese arról szól, hogy a fekete szőrű cicus mindenáron fehér akar lenni, mert szerinte a fehér szebb mint a fekete, ezért aztán hol fehér gombolyagba tekeredik, hol fehér liliomoktól akar kifehéredni, de van amikor tejfölbe mártja magát. Persze, nem marad el a tanulság sem: nem számít milyen a színed, lényeg, hogy jó fej cicus legyél. Gábor Éva ihletett enteriőrjei megidézik a mágikus gyerekkort, a konyha ábrázolások olyanok, mint a Gazdálkodj okosan! társasjátékot látnánk, a vége főcímben pedig van némi keleti hatás is, szinte orrunkban érezzük a hetvenes évek kínai radírjainak az illatát.
Sicc Meseországban című történetnek számos kiterjesztése van, könyvben is kapható volt, sőt, rajfilm is készült belőle. Tankó Béla (1885-1982) rajzai a magyar meseillusztráció egyik csúcspontját jelentik, amik diafilmen érvényesülnek a legjobban. Kálmán Jenő története finoman szólva is megelőzte a korát, mert hol volt 1968-ban Shrek, amikor Siccben a Hófehérke nem is csókra ébred fel, hanem egy kritikai megjegyzésre: nem elég trendi a ruhája a koporsóban. Már pedig így nem fogja megcsókolni a királyfi, hiszen ki akar egy divatjamúlt királykisasszonnyal bulizni…
Kálmán Jenő egyébként olyan színvonalon rímel, mint Romhányi József, jók a mese karakterei is, sőt még a nevek is (Zri, a sárkány, Nick, az egyik sárkányfej, Bábi a főboszorkány Kancsal Flóris), de maguk a rajzok is mesterművek. Tamkó mindent tud a gyermeki fantáziáról, a színarányokról, de még ahhoz is volt kedve a klasszikus mesék kiforgatásán túl, hogy utaljon a meseuniverzum egyéb klasszisaira is, például a szívet ábrázoló zászlók alatt felvonult hadsereg az Alice Csodaországban című klasszikusra tett finom utalás. A történet talán a legismertebb része a meseországi búcsú “Pápá, kedves Meseország,/Itt sem leszek többé vőfély!/ Most gyorsan az aranyfákhoz,/ Az otthagyott repülőmér’!” És mire emlékeztet Sicc cica repülője? Hát persze, hogy egy egérre.
Az 1963-ban készült Cili Cica a Tejúton főcíme szintén önálló műalkotás, a stáblista pedig a hollywoodi hatású csillagokkal szintén erős vizuális folt. Felkay Ferenc meséjéből Németh István rajzolt felejthetetlen diafilmet, ami a másik két alkotással együtt a honi diakultúra magaslati pontjai. Cili Cica formavilágában leginkább a harmincas és negyvenes évek illusztrációi és reklámgrafikai világa jelenik meg, és ezúttal is azt kell mondanunk, hogy Cili Cica is mesze megelőzte a korát.
Hiába indul a történet népi környezetben, tanyasi házzal, faragott bölcsővel, hamar ráfeszülünk a pszichedelikus, robbanócukorkás esztétika horizontjára, sőt, egy korai termékkihelyezésnek is szemtanúi lehetünk, hiszen a börtönbe került Gyurika és Cili Cica a Sicc című foglalkoztató könyvet lapozgatja. Felejthetetlen a tejúton, a sajthegyeken lépkedő cica képe, és a tejbe-vajba fürdő is. A Cili Cica a Tejúton az egyik legelevenebb mesevíziónk, amiben közös nevezőre kerül az űrkorszak naiv futurisztikus világa a legalább ilyen naiv népmesék idilljével.