A plébánia milleniuma alkalmából tartott homíliájában Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek hangsúlyozta: az egyház láthatatlan alapja maga Jézus, a látható pedig Péter apostol, a szikla és az utódok, akikre az idők végezetéig szükség lesz, hogy megerősítsék testvéreiket.
MTI
Az óbudai templom és egyházközség is a krisztusi alapra épült. “Ez a forrása, ez a magyarázata csodás erejének. Ezért fakadhat belőle új élet, értelem és optimizmus minden nemzedék számára és ezért lehetett középpontja Óbudának” – hangsúlyozta a bíboros. Mert ahhoz – tette hozzá -, hogy az élete értelmes legyen, hogy érdemes legyen fáradoznia a jövőért, minden emberi közösségnek el kell helyeznie magát a kozmoszban, meg kell találnia a helyét a világmindenségben. Ez pedig igaz nemcsak a térre, hanem az időre, a múltra és a jövőre is.
“Istenbe vetett hitünk köt össze minket a teremtett világ forrásával és céljával. Jézus Krisztus pedig valóságos Isten és valóságos ember, aki a végtelen Teremtő üzenetét a saját életében, tanításában és feltámadásában hírül adta nekünk” – mondta Erdő Péter.
A bíboros rámutatott: bár a főplébánia ezer éve létezik, a kereszténység története ennél jóval régebben kezdődött Óbudán. A történettudomány mai állása szerint körülbelül 330-tól kezdve Aquincum, más néven Civitas Valeria már püspöki székhely volt. A források tanúsága szerint az egyházi központ túlélte még a Nyugatrómai Birodalom bukását is. A népvándorlás viharai azonban megszakították az egyházi jelenlét folyamatosságát.
Szent István korából ismert a budai fehér templom, amely a Boldogasszony tiszteletére volt szentelve és kezdettől fogva az esztergomi érsek vezetése alatt állt. A jelenlegi Óbudai Főplébánia és temploma, amely a töröktől való felszabadulás után épült, mindkét hagyomány örököse. Egyrészt a Szent István korában már létező plébániáé, másrészt a Szent Péter és Pál nevét viselő prépostságé – tette hozzá a bíboros. A Képes Krónika szerint Szent István 1015-ben rendelkezett a templomalapításról. A mai templom helyén több templom is állt, a ma látható barokk épület 1749-ben Paur János György építőmester tervei alapján épült. A szentmisén részt vett Bús Balázs, Óbuda polgármestere.