Október 15-én lesz száz éve annak, hogy a magyar filmtörténet egyik legmeghatározóbb filmrendezője, Fábri Zoltán megszületett. A jeles alkalomból a Magyar Művészeti Akadémia  a belvárosi Pesti Vigadóban előadásokkal, kerekasztal-beszélgetéssel és filmvetítéssel egybekötött emléknapon idézte meg a 100 éve született Kossuth-díjas rendező szellemi örökségét. 

061.hu

A neves rendező kezdetben képzőművésznek, majd színésznek készült, de miután az 50-es évek elején lehetőséget kapott első filmjének (Vihar, 1952) elkészítésére, már következő filmjével, az 1954-ben készült Életjellel megkapta a Karlovy Vary-i fesztivál fődíját. Nagy nemzetközi ismertséget az 1956-ban elkészült Hannibál tanár úr és különösen a Sarkadi Imre novellájából készült Körhinta hozták a számára. Ezért a filmért Arany Pálmára jelölték Cannes-ban. Fábri Zoltán kezdettől fogva kivételes figyelmet szentelt az irodalmi művek filmes adaptációja iránt. Sarkadi Imre, Kosztolányi Dezső, Molnár Ferenc, Örkény István, Sánta Ferenc vagy Déry Tibor műveiből olyan felülmúlhatatlan filmes alkotások születnek mint a Körhinta (1956) vagy az ugyancsak Töröcsik Marival forgatott Édes Anna (1958). Itt kell megemlíteni a maga idejében kivételes nézőpontból filmezett Húsz óra (1965), a Molnár Ferenc ifjúsági regényéből magyar-amerikai kooprodukcióban készült lebilincselően korhű Pál utcai fiúk (1969) vagy a Sánta Ferenc azonos című regénye alapján forgatott mestermunkája, Az ötödik pecsét (1975) című filmeket. Fábry alkotói korszakának utolsó fejezetében érdeklődése egyre inkább a magyar történelmi múlt felé fordult. Gyertek el a névnapomra címmel 1983-ban forgatta utolsó filmjét.

A videót készítette: Szabó Fruzsina Anna és Tihanyi Rita

Facebook hozzászólások