Megjelent vinylen az első két Kispál-album, azaz műtárggyá nemesedett a két korai „főmű”, betehetjük a megfelelő ikeás képkeretbe, de tudunk jobbat: tegyük fel a lemezjátszónkra, napozzunk vinylekkel, és nyugtázzuk: A Nap, a Hold után a Föld jön a sorban, majd a tenger. Kaptunk anno egy világtérképet, belső koordinátákat, innen csak rajtunk múlott, hogy milyen messzire kalandoztunk a zenekarral, ahogy a hatvanas évek tánciskoláiban mondták: milyen mélyen mentünk le twistben.

PZL – 061.hu

A Kispál és a Borz majdnem a semmiből jött, legalább is nem voltak közvetlen magyar előzményei ennek a garázs beat-es indie-rocknak. Mert ugyebár ott volt az Illés-féle hagyomány, de a Fonográf 1984-es felfüggesztésével megtört ez a tradíció továbbadása. Sokkal fontosabb, hogy milyen zenekarokról olvashattak Lovasiék a pannon táj lankáin a jugoszláv Képes Ifjúságban. Például Pixiesről, Sugarcubesról. Az előbbi hangképe, felfogása könnyedén kiolvasható például A hatvanas évek vége című számból, és hát ne felejtsük el, hogy a Pixies olyan zenekarokat motivált, mint például a Nirvana. Szóval, volt egy zenei környezet, egy korhangulat a nyolcvanas évek végén, olyan már már elfeledett zenekarokkal, mint a That Petrol Emotional, a Pesten is fellépő Billy Bragg, tucatnyi power pop előadó, amelyek nem direkt hatottak a zenekarra, inkább az általános zenei horizont volt az, amelynek ismeretében akartak valami mást csinálni.

Nap, Hold, ilyesmik 

Kétségtelenül furcsán hatott a maga civil módján a Kispál és a Borz, Kispál Andris pécsi Konzum Áruházban vásárolt farmerdzsekiben, egy olyan korban, amikor 1988 körül már nemcsak a Ráday Klub környékén viseltek keresztcipzáros Perfectót, de már a Step együttes klubjában is. A Kispálék civilek voltak, de hát a Smiths is civil volt – hallhattuk Herskovits Ivántól a Petőfi rádióban. Furcsák voltak, de hát a rendszerváltás idején minden fura volt… Ott volt például a CMC, az indusztriál elekro kísérleteivel, amikor is nürnbergi pártnapok-féle montázsokat vetítettek, nyilván a Laibach hatására, vagy fura volt a maga frissességével a tánczenét és a punk vagányságát ötvöző Pál Utcai Fiúk, a már jazz-esen bonyolult Trottel, szóval a maga módján mindenki furcsa volt, ebből még nem tűnt ki 1989 körül, a Kispál… Akkor miért pont ők lettek azok, akik ugyanúgy egy korosztály első számú szószólói ettek, ahogy az Illés volt 1968 körül? Miközben Lovasi szövegeiben nem volt direkt protest songos hevület, hősünk nem volt korosztályi hordószónok…

Nos, mások is tudtak egy-két táncolható dalt írni, bárkinél elsülhetett a Strato, de nekik szinte minden számuk táncolható volt. Mások is írtak egy-egy jó szöveget, de Lovasi nagyon jó szövegeket írt, és a legtöbb dalversben voltak olyan emlékezetes sorok, amelyben mindenki magára ismerhetett, és a Lenin szobroktól megfosztott parkolók, üres terek helyett inkább a gyümölcsösökbe, hétvégi telkekre mehettünk törni a sósat a tévéhez. Lovasi megújította és egy magasabb szintre emelte a magyar dalszöveg nyelvét, ami olyan horderejű lépés volt, mint amilyen a hatvanas évek második felében, amikor az ún. beat-et Bródy János nagy örömére elfogadták a „komoly műfajok”. A magyar kisvárosok helyi költői, esztétái és földrajztanárai lefolytatták azt a vitát, hogy melyik lemez jobb, az 1991-es Naphoz Holddal, vagy az egy évvel később megjelent Föld, kaland….

Dióbél királyfik

Nos, ahogy egy apa nehezen tesz igazságot gyerekei igazsága között,  és korrekten azt mondja, hogy nagyjából egyívású, egy felé tartó anyagokról van szó, szóval, mindkettő egyformán szuper, ami kb. igaz is, de azért halkan lábjegyzeteljük: az 1992-es Föld, kalandon számszakilag valamivel több a jó szám… Az első albumon ott A ’60-as évek, a Húsrágó hídverő, a Kicsi csillag, a Őrjárat, a Forradalmár, a Naphoz Holddal… Egy lemezen hat nagy sláger elég jó arány ahhoz, hogy a zenekar teltházakat csináljon 1991-ben az egyetemi városokban, míg a második, a már szinte teljesen hibátlan 1992-es album után már nemcsak a Tilos az Á-ban tudtak le fullházakat, de lassan a Petőfi Csarnokot is bevették. Ne kerteljünk, a Föld, kaland, ilyesmin már egy összeszokottabb zenekar játszik, a kisebb hibákat is kiküszöbölték, és olyan ajánlattal álltak a közönség elé, hogy mindenki érezte: valami nagyon fontos született.

Kispál András kivételes dalszerzői tehetsége, Lovasi András sok esetben valódi költészetté nemesedő szövegei mellett már nem lehetett egyszerűen elmenni. A beat és az art-rock, a Shadows és a Sex Pistols…, a végtelenségig szikráztathatjuk össze a zenekarokat, a lényeg, megszületett a magyar pop egyik kulcslemeze, olyan hibátlan felvételekkel, mint az Autók a tenger felé, a Halszív, a Tökéletes helyettes, A következő buszon, a Bujtogató, a Jönni fog egy lovas, az UFO, a Földtörténet, a Kényszer, érdek, ösztönélet, A rétek halványak…. Nem beszéltünk még a 2019-es vinyl kiadások korrekt artworkjéről, a korongok címkéjéig minden motívum szépen illeszkedik az albumok világába, és persze az sem utolsó szempont, hogy jól szólnak a felvételek, úgy ahogy mindig is szerettük volna hallani, és – akinek ez fontos – a rég elvesztett álmot visszaidézték egy fázós alkonyon, és hát tökéletesen elkapták a rendszerváltás daliás időszakát, ahogy az előkerülő amatőr filmfelvételek, amelyeken talán magunkat is felfedezhetjük amint éppen egy pakli Senator után kutatunk a Perfecto dzsekinkben, vagy valami farmerkabátkában, és úgy csinálunk mintha unnánk ezt az egészet, miközben iszonyatosan élvezzük. 

Kispál és a Borz
Naphoz Holddal
Megadó kiadó
13 szám 41 perc
Eredeti kiadás: 1991

Kispál és a Borz
Föld, kaland, ilyesmi
Megadó kiadó
13 szám 42 perc
Eredeti kiadás: 1992