Életének 91. évében ma reggel elhunyt Lorán Lenke színésznő – a hírt a család közölte a sajtóval. A Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész május 1-jén töltötte be 90. életévét.

061.hu

Lorán Lenke Győrben született, már gyermekkorában is primadonna szeretett volna lenni. Amikor a családjával együtt Budapestre költözött, azonnal jelentkezett az Operaház balettiskolájába, nyolcévesen pedig már Ámorként állt a színpadon a Tannhäuser-ben. Négy évet töltött a balettiskolában, majd Makay Margit stúdiójába jelentkezett, ahol a színésznő privát növendékeként sajátította el a pálya alapjait. 1942-ben, a Nemzeti Színház igazgatója, Németh Antal felfigyelt Lorán Lenke tehetségére, és 50 pengős ösztöndíjra szerződtette. Néhány nap múlva viszont már Turay Ida betegsége miatt kellett beugró szerepet vállalnia az Operettszínházban. 

Ezzel egy csapásra beindult Lorán Lenke színészi karrierje: 1943 és 1945 között a Fővárosi Operettszínház, 1945 és 1966 között a Művész Színház, a Vidám Színpad, a Magyar Néphadsereg Színháza, végül a Petőfi Színház tagja volt. 1966 és 1998 között a Vidám Színpadon játszott, 1998-tól pedig a Mikroszkóp Színpad tagja volt. A színházi adattárban kereken 100 színházi bemutatóját regisztrálták,  ehhez pedig további, csaknem 50 játék- és tévéfilm társul.

1943-ban kapta első komolyabb filmes szerepét az Éjjeli zene című filmben, de játszott a Civil a pályán, Állami áruház, Mese a 12 találatról, Felfelé a lejtőn, Házasságból elégséges, Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? című filmekben is. Munkái közül kiemelkedő Az üvegcipő Roticsnéjának megformálása Molnár Ferenc darabjában. Bár humora miatt elsősorban komikaként ismert, korántsem csak vígjátékokban állta meg a helyét: komolyabb karakterszerepekben is emlékezetes alakítást nyújtott.

Lorán Lenke a kezdettől fogva tisztában volt azzal, hogy leginkább komikaként tud kiteljesedni, ebben lett kiváló és évtizedeken át megunhatatlan. Mindig fáradhatatlan volt, energiával és derűvel, szüntelen játékkedvvel teli. Hangereje is töretlen maradt, megőrizte jellegzetes rekedtes hangszínét, tiszta artikulációját, miközben kedélye, mosolya, szemének hamiskás csillogása is a régi maradt. Példaszerű volt az is, hogy a pályán eltöltött több évtized alatt soha jelentősebb konfliktusa nem volt sem főnökeivel, sem kollégáival, sem más embertársaival.  Legendás, nagy időkben volt a Vidám Színpad tagja, együtt nevettetett Alfonzóval, Kabos Lászlóval, Kibédi Ervinnel, Kazal Lászlóval. Néhány éve azt nyilatkozta, a születésnapjait ő már nem ünnepli, hanem tudomásul veszi, egyébként pedig egyáltalán nem érzi magát öregnek, ugyanolyan játékos kislány maradt, mint tizenéves korában.

Lorán Lenke első férje Lemhényi Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó, második férje pedig az ismert színész, Kozák László volt. Csak egyetlen darabban szerepeltek együtt, a Szinetár Miklós rendezte Gazdag szegények-ben, viszont a színpadon ebben sem találkoztak egyszer sem. 

Lorán Lenkét Jászai Mari-díjjal, érdemes és kiváló művész címmel is kitüntették, illetve a Halhatatlanok Társulatának is örökös tagja lett.  2005-ben az Új Színház is örökös tagjainak sorába fogadta az egykori Művész Színház többi művészével együtt (1945-ben a Művész Színház abban az épületben alakult, ahol a későbbi Új Színház működött). Lorán Lenke még 80. születésnapja után is vállalt színházi szerepeket, azonban az elmúlt néhány évben már nem lépett fel. Idén februárban került kórházba, azóta keveset lehetett tudni az állapotáról.

Haláláról családja ma reggel tájékoztatta a nyilvánosságot.

Forrás: Origo

Fotó: Lorán Lenke a “Hogyvolt” című műsor felvételén – MTVA