Hadifogoly magyarok a nagy háborúban – Emberi sorsok Szibériától Szardíniáig címmel nemzetközi multimédiás vándorkiállítás díszmegnyitója 2017. december 21-én 14.30-kor lesz a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában. A vendégeket köszönti: Dr. Farbaky Péter, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója. A kiállítást megnyitja: Hammerstein Judit, a Balassi Intézet főigazgatója.
061.hu
Gyóni Géza, Rákosi Mátyás, Kuncz Aladár, Nagy Imre – ami ezeket az egymástól távoli neveket összeköti, az az első világháború nyugtalanító problémáinak egyik legdrámaibb, legtöbbeket érintő fejezete: a hadifogság. Kevés család van a Kárpát-medence magyarságának soraiban, amelyiket ne érintett volna a fogság valamilyen formája. A számok dermesztőek: csak a cári Oroszország fogolytáboraiban 2 110 000 osztrák–magyar katona raboskodott, mely tömegből 500-600 ezer fő (!) volt magyar. Míg az olasz fronton 440 ezer katonánk esett fogságba, akik az előbbinél nagyobb arányban voltak magyarországi származásúak. És a számok mellé a legalább annyira sokkoló földrajzi tények: Szibéria, Szardínia mellett szinte az összes földrészre került magyar hadifogoly: Perzsiába, Afganisztánba, Japánba, Ausztráliába, Brazíliába, Kanadába és Mexikóba. A háború egyik legnagyobb vesztesének, Magyarországnak a demográfiai viszonyait átrajzoló hadifogolykérdés mégis a mai napig mostoha területe a kutatásoknak és emlékezeti kultúránknak.
Ezt az adósságot kívánja törleszteni a multimédia korszerű eszközeivel és egyedülálló gyűjteménye bemutatásával a Külső Magyarok Kft., melynek kutatócsoportja több mint egy évtizede térképezi föl a magyar történelem e fehér foltját. Hadifogoly-kiállításunk a magyar művelődéstörténetben először, reprezentatív módon dolgozza föl a fogolykérdés legfontosabb stációit. Ugyanakkor célunk a történelmi Magyarországon működtetett osztrák–magyar fogolytáborok történetének, problémáinak feldolgozása is – Ostffyasszonyfától Kenyérmezőn át a hírhedt csóti leszerelőtáborig, amelynek területén saját katonáink likvidálása is folyt.
Megközelítésünk ember- és sorsközpontú: 18 fogolysorson keresztül mutatjuk be, mit jelentett lágerlakónak lenni a nagy háborúban. Az idén száz éve halott Gyóni Géza költőtől egyszerű közlegényekig, neves festőművészektől az 1956-os forradalom miniszterelnökéig. Hogy a foglyok mindennapi életével, túlélési stratégiáival, tömeges és névtelen eltűnésével szembesülve megmutathassuk azt a világot, ahonnan sok ezer hadifogolynak soha nem volt visszatérés – sem a családjába, sem a hazájába, sem a történelembe. S megmutatva azt is, hogy az első világégés hadifogsága valójában a „táborok évszázadának” nyitánya volt. A vándorkiállítás fővédnöke: Dr. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke.
Kép: Budapesti Történeti Múzeum