Végéhez közeledik az 1906-ban átadott Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának felújítása, az év végére megújul az épület közel fele, befejeződnek az új kiállító – és közönségforgalmi terek kialakításai is. A nagyközönség 2018 őszén veheti birtokba a megújult épületet, amelyben 2000 négyzetméterrel nőnek meg a kiállítóterek.
PZL – 061.hu
A II. világháborúban súlyosan megsérült, majd raktárként használt Román Csarnok csak a megnyitás utáni években volt ilyen szép – mondta a sajtóbejáráson Baán László, a múzeum főigazgatója. Új kiszolgáló – és logisztikai rendszerek épülnek, közben korszerűsítik a múzeum elavult fűtési rendszerét, klimatizálják a kiállítótereket, felújítják a csarnok feletti tetőszerkezetet, valamint új kiállítótereket is létrehoznak. Persze, a felújítás legimpozánsabb része a háromhajós román kori bazilikát idéző 900 négyzetméteres Román Csarnok, aminek 2500 négyzetméteres falfelületén közel hetven restaurátor dolgozott. A munkálatok során 1500 liter konzerváló anyagot, 5500 aranymetál lapot, azaz 5,5 kilogramm aranyat használtak fel. Baán László szerint ilyen volumenű munka évtizedek óta nem volt Magyarországon.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Miután elkészül a padló, akkor tudják majd készre festeni az oldalfalakat is. Az eredetivel teljesen megegyező módon gyártják újra a márvány mozaikpadlót, őszre elkészül az árnyékoló szerkezet, ami megfelelő homogén fényt ad ahhoz, hogy érvényesüljön a festés. Maga a csarnok annyira karakteres, hogy nem tud kiállításról kiállításra változni, ezért a szoborgyűjteménynek ad majd helyet. A rekonstrukció érinti a reneszánsz stílusú Michelangelo termet is, amit a háború után a látogatók elől elzárva, durván átalakítva hivatali célokat szolgált. Itt majd kamarakiállítások lesznek, és a tervek szerint itt mutatják be a múzeum frissen vásárolt szerzeményeit is. Kőszegi Antal főmérnök elmondása szerint az egyiptomi és az antik gyűjtemény is nagyobb tereket kap, amelyek az arculatukban inkább modernebb hangvételűek lesznek, de a modern terek olyan technikai részletképzéseket adnak, amelyek fényeffektjei megidézik majd a piramisok világát.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Seress András vezető restaurátort arról kérdeztük, hogy az anyaghasználatot tekintve adott-e némi szabadságot az, hogy a Román Csarnok nem a román korból származik, hanem Schickedanz Albert román kort idéző fantáziája. „Először anyagvizsgálatokat végeztünk, ugyanakkor a restaurálások során nem volt alapelvárás, hogy az eredeti anyagokkal dolgozzunk, ez sokszor kifejezetten nem szerencsés, mert az a jó, ha a mi festésünk eltávolítható, hogy aztán egy 100 évvel későbbi festésnél megtalálható legyen az eredeti munka. Egy a fresco technikával készült eredeti festést nem tudunk eredeti módon javítani, hiszen ahhoz friss vakolatot kéne felvinnünk. Tehát a seccóval dolgoztunk, azaz száraz vakolatra festettünk, részben enyves, részben kazeines festéssel” – mondta Seres András, aki azt is elárulta, hogy Román Csarnoknak van egy ikonografikus programja, amiről majd hamarosan kiadvány is megjelenik. Kiderül belőle az is, hogy van-e a csarnoknak Da Vinci-kódja… A laikusok számára a szentek bemutatásán túl világossá válik, hogy a hullám motívumok folyókat jelenítenek meg, és a pávák az öröklétet szimbolizálják, de a titkokat egyelőre nem árulják el.
