Robbie Williams ezúttal a Szigeten mutatta meg, milyen az igazi városnapi hakni, ha tényleg jól csinálják. Annyira haknira vette a figurát, hogy 2018 tavaszán egy MSZP-s pártrendezvényen is feltűnhet majd, hogy Tóbiás Józseffel elénekelje a Bohemian Rapshodyba tekert Internacionálét.
PZL – nullahategy
A Carmina Buranával kezdődött a show, amit utoljára 1985-ben hallottam rockkoncerten, a Pecsában a Pokolgép fellépése előtt, ahol szintén az O Fortuna volt az intro. A cipzárokkal teleaggatott nadrágájában színpadra lépő Robbie Williams beidézte az osztálytalálkozók zavart pillanatait, amikor meghökkenünk, hogy a szépreményű padtársunk a hidegburkoló hivatásban teljesedett ki, és manifeszt alkoholista.
Először azt hittem a melírozott hajú fickóról, hogy UFO-Zsolti, aki éppen most jött egy a Balaton parti “Retro 90-es évek” fesztiválról, ahol lenyomott egy húsz perces szettet Cynthiáva. Hiába, ahogy elmúlt a Take That-idők kölykös bája, és az első tízmillió eladott szólólemez parancsoló érvényű sikerének aurája, gyorsan rájöttünk: Robbie Williams egy hízásra és alkoholizmusra hajlamos angol proli, amire a tegnap esti koncerten rá is játszott, mert nemcsak humorérzéke van, hanem önkritikája is.
A műsor sajátos keveréke volt a best of programoknak és a karaoke showknak. Robbie 18 számos tracklistájából beidézte a U2 I Still Haven’t Found-ját, az Oasis Wonderwall-ját, a Queen We Will Rock You című stadionhimnuszát, Joan Jett I Love Rock ‘n’ Rollját, majd a ráadás blokkban megkaptuk a Bohemian Rhapsodyt, és a My Way-t is. Ez nem gond, hiszen a román fociválogatott rave-partyk ihlette rőzséjét elirígylő Robbie azt ígérte, hogy szórakoztatni fogja az ő közönségét.
Felhívott a színpadra egy lányt, aki Krisztina néven mutatkozott be. A 22 éves hölgy kezében Robbie Williams életrajza volt, de Robbie azt mondta, hogy nem dedikálja, mert nem hivatalos kiadvány, majd a végén azzal poénkodott, hogy Bruno Mars néven írja alá. Aztán megkérdezte tőle, hogy annak ellenére, hogy még csak most ismerkedtek meg, ágyba bújna-e vele, majd egy ágyat vetített a színpadra, és egy paraván mögé vitte Krisztinát. Csak a fejük látszott, a testükre animációt vetített, és megmutatta mi mindent csinálna vele ebben a bizonyos ágyban. (A vicces effektet mindenki ismeri, aki látott már olyan turista buszt, aminek ablaka alá nagymamát, vagy Supermant festettek.)
Egy szavunk nem lehet, remek greatest hits műsort láthattunk, a setlistben olyan dalok szerepeltek, mint a Let Me Entertain You, a Rock Dj, a Come Undone, a The Road To Mandalay, az Angels, a Candy, a Feel, a Millennium, a Kids, a Supreme, és a She’s The One. Robbie Williams nem vette komolyan magát, beszélt a súlyproblémáiról, az alkoholizmusáról, arról, hogy járt elvonón, hogy milyen ciki volt a Take That, és hogy mekkora a farka… A koncert teltházasnak tűnt, nyílván sok pesti ezzel a buival tudta le az idei fesztivált, és már nem jön ki olyan előadókra, akiket hírből sem ismer.
Robbie kiváló szórakoztató kisiparos, egy szénné tetovált Koós János, aki bármikor lenyom egy duettet Hofival a halászlé szagú füredi Vitorlásban, és nem kell felkérni konferansziénak Kellér Dezsőt, mert azt is helyből hozza, igaz, néhány Lánchíd konyak után se mondta volna azt, hogy „ma este enyém a seggetek!”
MTI Fotó: Mohai Balázs és Marjai János