Szerethető és tisztességes, de közel sem hibátlan Enyedi Ildikó mozija, a Testről és lélekről, amely nemcsak a testről és lélekről szól, hanem az ösztönökről is. Nemcsak a szexualitás mélyvilágáról, hanem a túlélés ösztönéről is. De főleg a természet tökéletességét és az emberi világ bonyolultságát írja körül ez a valóban egyszerű mozi, amit a rendező is egy pohár vízhez hasonlított azután, hogy átvette érte Berlinben az Arany Medvét. 

PZL – 061.hu

Szóval, Enyedi is egyszerű szerelmi történetnek titulálja filmjét, és valóban: két csetlő-botló ember közeledésének, majd egymásra találásának szociobrutális, mégis lírain felkavaró meséjét láthatjuk. Bár egy filmhez másképp közelítünk, mint egy regényhez, mégis: némileg zavaró, hogy a két főhős előéletéről nem tudunk meg semmit. Mitől olyan gátlásosak? Mitől olyan ügyetlenek? A húsipari cég gazdasági igazgatója, Endre (Morcsányi Géza) olyan bénán mozog, mintha csak egy kamaszfiú lenne a kollégium nappaliban, de akkor hogy képes a kb. 40-50 fős vállalat gazdasági ügyeit bonyolítani, ha megszólítani sem tudja a megszeppent minőségi ellenőrt, aki a beosztottja.

Hasonlóan zavartan viselkedik Mária (Borbély Alexandra), aki – ha jól értettük – orvos végzettségű (valószínűleg állatorvos), mégis olyan félszeg, hogy a takarítónő tanítja meg neki, hogyan lépkedhetne legalább egy kicsit szexisebben. Nos, ez sem életszerű. Igaz, az sem, hogy két ember rendszeresen ugyanazt álmodja. Ez a film alaphelyzete, ettől lesz izgalmas a dolog, de mélyebbre nem jutunk, ugyanazt álmodják, mert egymásnak teremtette őket az Isten, de már azelőtt szakítanak, hogy összejönnének. 

Ez a film konfliktusa, amiről nem mondhatnánk, hogy olyan erőteljes, mint a végzettel perlekedő görög tragédiák. Indokolatlan a lány öngyilkossági kísérlete is. Miért is akar meghalni? Mert nem akar már vele találkozni az a férfi, akit nem is ismer… De hiszen még azt sem tudja róla, hogy mit is szeret benne! A film másik konfliktusa, hogy a vállalatnál valaki ellopja a búgatóport, ami inkább egy csehszlovák vígjáték drámai helyzetét juttatja eszünkbe. Aztán ebből a motívumból sem lesz semmi, mert nem is nagy ügy, a felügyelő (Mácsai Pál) is úgy eltűnik, némi bélszínnel a szatyrában, hogy aztán vissza sem tér a vászonra. A film egyszerre naturális és brutális, nehéz nem szemlesütve nézni a meleg tekintetű marhákat, amint a vágóhídra terelik őket, és hát nem is értjük, miért nem egy másik kulisszába tette Enyedi a filmjét? Mert a kötelező bejáráson kívül nincs szerepe a vágóhídnak. 

Fotó: Kallos Bea /MTI

Egy étterembe mondjuk,  a legtöbb jelenet úgyis a vágóhíd menzáján játszódik. Mi köze van az állatok legyilkolásának ahhoz, hogy két ember körülményeskedve talál egymásra? Mivel mindketten állatokkal foglalkoznak, logikus, hogy álmukban is megjelennek az állatok, jelen esetben mindketten szarvassá változott fiak, látjuk a biedermeier képet, ahogy a szarvasok isznak a patak vizéből a szitáló hóesésben, és persze az ezzel kontrasztba állított brutális jelenetsorokat, a vérző csuklót a fürdőkádban, a lefolyóban összegyűlt állatvért… A film szépen kijátssza az ellentétpárokat, de a kis csodái elhúzták előttünk a mézesmadzagot: valami nagy titok van az álmok mögött, valami olyasmi, amit nem játszott ki annak idején Krzysztof Kieślowski, vagy a Coen testvérek. Egy kép a gyerekkorból, amikor az olvasókönyvben az “sz” betűnél épp a szarvasról volt szó, hogy valami banálisat mondjunk, bármi, ami ami jobban megokolja a szarvasok jelenlétét. Szóval: a titkokat izgalmasan felkínáló filmből hiányzott a rózsabimbó

És most talán meglepő lesz, de mégis azt mondjuk, hogy a Testről és lélekről az esetlegességei és az elszalasztott lehetőségei ellenére is hipnotikusan erős gesztus, nagyon is fontos film, sőt: régen készült ilyen izgalmas magyar alkotás. Lehet, hogy mi vagyunk a vágómarhák, lehet, hogy mi vagyunk a szarvasok, de az is lehet, hogy csak a szarvasok álmaiban létezünk. Szóval, még így is jócskán van titok ebben a természeti világot felhasító, az álszent civilizációnkat lefestő filmben, és mi a titkok miatt szerettük az Én XX. századom című Enyedi-filmet is, ami mégis csak minden idők egyik legfontosabb magyar mozija. 

Testről és lélekről
magyar film
rendezte: Enyedi Ildikó
szereplők: Borbély Alexandra,
Morcsányi Géza, Schneider Zoltán,
Nagy Ervin, Tenki Réka, Jordán Tamás, Mácsai Pál
Bemutató dátuma: 2017. március 2.
Forgalmazó: Mozinet)

Képek: Mozinet