Kubrick menet – Kulisszatitkok és érdekességek Stanley Kubrick kultikus filmjeiről

Húsz éve, 71 éves  korában hunyt el Stanley Kubrick Oscar-díjas amerikai filmrendező, a filmtörténet egyik legnagyobb hatású filmkészítője, a szuggesztív látásmód, az eredeti történetmesélés, a filozofikus tartalom, a forradalmi technikai megoldások és a szatirikus szellemességgel fűszerezett sokkoló képi világ alkímistája. Összeállításunkban a 13 Kubrick-film közül nyolc kultikus alkotás kulisszatitkaival és a produkciók körüli érdekességek tucatjaival emlékezünk a zseniális rendezőre.

MP – 061.hu

A dicsőség ösvényei (1957)

A németek már csak néhány kilométerre vannak Párizstól, amikor a front megmerevedik. A francia és a német sereg bonyolult lövészárokrendszert alakít ki, a közkatonák százezrei ebben a hangyavárban küszködnek az apró győzelmekért és a túlélésért. Egy napon Mireau tábornok lehetetlen feladatot kap a feletteseitől: be kell venniük a német árkokat. Dax ezredes (Kirk Douglas) nem ért egyet a paranccsal, de végül elfogadja. A rohamozó franciák azonban hamar visszavonulót fújnak az óriási veszteségek miatt. A tüzérparancsnok megtagadja Broulard tábornok parancsát, hogy lőjenek a visszavonuló katonákra, a vezérkari tábornokok felelősségre vonják a visszavonuló ezredet, s elrettentő példaként több száz „gyáva” katona kivégzését rendelik el. Dax kiáll az embereiért, azt kéri, egyedül őt vonják felelősségre.

• Egyike azoknak az amerikai háborús filmeknek, amelyek nem az USA, hanem egy másik nemzet háborús szerepét mutatják be. Talán nem mondunk újat azzal, hogy nem sok ilyen mozi készült.
• Az ellenség egyszer sem tűnik fel, a film egyetlen “csatajelenetében” is csak a hulló francia katonákat láthatjuk…
• …azaz, ez így nem teljesen pontos: a forgatás ugyanis München mellett zajlott, a németek ellen küzdő francia katonák javát pedig a müncheni rendőrség beosztottjai alakították – természetesen szolgálaton kívül.
• A cím Thomas Gray Elégia egy falusi temetőben című versének egyik sorára utal: „A dicsőség ösvényei a sírba vezetnek” („The paths of glory lead but to the grave”)
• Kubrick három különböző hangulatú műfajt ágyazott a történetbe: háborús filmet, tárgyalótermi drámát és börtönfilmet.
• A film végén egy német lány a Der treue Hussar (A hűséges huszár) című német népdalt énekli. Christiane Harlan miatt Kubrick elvált második feleségétől, és elvette a művésznőt.
• Háborúellenessége miatt Spanyolországban betiltották a filmet, és csak Franco tábornok halála után 11 évvel, 1986-ban mutatták be először. Egy ideig Franciaországban és Svájcban sem kerülhetett filmvászonra, mert – az indoklás szerint – negatív képet festett a francia hadseregről.
• A filmben francia katonák tízezreit felelőtlenül és szenvtelenül halálba küldő Mireau és Brulard tábornokok alakját valós hadvezérekről mintázták: egyikük Robert Nivelle, akitől a másik, Pétain marsall átvette a francia hadsereg főparancsnokságát.  

Spartacus (1960)

Spartacus (Kirk Douglas), a trák rabszolga egy napon megelégeli a gladiátorsorsot, és úgy dönt, minden társa számára kiharcolja a szabadságot. Felkelést indít, hadsereget szervez, Itália-szerte csatlakoznak hozzá a rabszolgák. Spartacus és hadserege készen áll arra, hogy megütközzön Róma legvitézebb hadseregével is. A látványos történelmi tablókon, a lenyűgöző tömegjeleneteken, és egy megkapó szerelem kibontakozásán kívül bepillantást nyerhetünk Róma belső intrikáiba, a köztársaságiak és a diktátorpártiak küzdelmébe, a római sereg vezére, a dúsgazdag Crassus (Laurence Olivier) cselszövéseibe.

• Anthony Mann rendező kirúgása után Kirk Douglas kérte fel Stanley Kubrickot a rendezésre, akivel korábban együtt dolgozott A dicsőség ösvényeiben. Kubrick kidobta a Mann által forgatott anyagot, és nagy részben az operatőri feladatokat is maga végezte (a stáblistán nem feltüntetve). 
• Stanley Kubrick egyáltalán nem élvezte a forgatást, ugyanis a producerek és a stúdió folyton belekötöttek abba, mit csináljon. Az élményéből okulva úgy döntött, többet nem dolgozik Hollywoodban. Következő filmje, a Lolita (1962) Nagy-Britanniában való forgatása után a szigetországban telepedett le és élete végéig Angliában forgatta az összes filmjét.
• Kubrick és Douglas ragaszkodtak hozzá, hogy a kommunista világnézete miatt feketelistán lévő Dalton Trumbo forgatókönyvíró neve megjelenjen a stáblistán, ami végül meg is történt, és végül ez a film vetett véget a hollywoodi feketelistázásnak.
• A korabeli cenzorok nyílt homoszexualitás ábrázolása miatt kivágtak a filmből egy jelenetet, amelyben Marcus Licinius (Laurence Olivier) a fürdőben megpróbálja elcsábítani Antoniust (Tony Curtis). A film 1991-es felújításakor Kubrick visszatette a jelenetet, a hang azonban elveszett és újra kellett szinkronizálni. Curtis vállalta a feladatot, Olivier azonban addigra már elhunyt, így őt Anthony Hopkins helyettesítette.
• A Lentulus Batiatust alakító Sir Peter Ustinov elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Oscar-díjat, és ezzel ő az egyetlen színész, akit valaha egy Kubrick-filmben nyújtott alakításáért aranyszobrocskával jutalmaztak.
• Tony Curtis a hosszú és kimerítő forgatáson állítólag megkérdezte Jean Simmonstól: “Kivel kell dugnom, hogy kiszállhassak ebből a filmből?” A színésznő pedig állítólag úgy válaszolt: „Ha kitaláltad, szóljál.”

Dr. Strangelove, avagy hogyan tanulhatjuk meg szeretni a bombát (1964)

A Peter George Red Alert című regénye alapján készült film története szerint egy amerikai légitámaszpont őrült tábornoka bombázókat indít a Szovjetunió ellen, mert meggyőződése, hogy a kommunisták az USA elpusztítását tervezik. Miután az amerikai elnök értesül az esetről, azonnal felveszi a kapcsolatot az oroszokkal. Ők azonban semmit sem tehetnek, ha országukat támadás éri, beindul a leállíthatatlan védelmi protokoll, és azonnal atomcsapást mérnek az Államokra. A történet a hidegháború idején játszódik, amikor szinte folyamatosan a globális atomháború kirobbanásának veszélye fenyegetett. Bemutatásakor a film igencsak aktuális volt, hiszen két évvel a kubai rakétaválság, hónapokkal Kennedy elnök halála után került a mozikba, ráadásul küszöbön állt a vietnámi háború.

• A film premierjét a Kennedy-gyilkosság miatt hónapokkal elhalasztották. Emiatt vágták ki az amerikaiak és szovjetek közti pitecsatás jelenetet is, melyben az elnököt közvetlen “találat” éri, majd valaki így kommentálja: “Bátor, fiatal elnökünket pályája csúcsán terítették le”.
• Steven Spielberg egyszer úgy nyilatkozott, hogy a Dr. Strangelove film díszlete a legjobb filmes díszlet, amit valaha látott.
• Kubrick úgy mutatja be a fegyverkezési őrületet és az atomháború veszélyét, hogy a néző nem tudja eldönteni, melyik fél a szánalmasabb: a magatehetetlen amerikai elnök vagy a részeg szovjet elnök és az apokalipszis árnyékában is kémkedő szovjet nagykövet.
• Peter Sellers három szerepben is nagyot alakít: az elnökön és egy angol tiszten kívül ő játssza a címszereplőt, a német bevándorló Dr. Strangelove-ot is (valódi neve Dr. Merkwürdigliebe, aki alig tudja elnyomni náci megnyilvánulásait).
• Eredetileg Kong őrnyagy szerepét is Sellers játszotta volna, de gondjai akadtak a texasi akcentussal, és a bokáját is eltörte, így új színészt kellett keresni a szerepre. Először John Wayne-t keresték meg, de ő arra se vette a fáradságot, hogy válaszoljon. A következő választás volt Slim Pickens.
• Stranglove csak a film második felében tűnik fel, keveset szerepel, de ezek a részek a film legjobb pillanatai. George C. Scott is brillírozik a megbomlott elméjű, összeesküvés elméleteket gyártó Buck Turgidson tábornok szerepében.
• A film minden mozzanatára, minden apróságra érdemes figyelni. Például a nevekre: “Bat” Guano ezredes, T. J. “King” Kong neve egyértelmű utalások, és Jack D. Ripper tábornok neve is szójáték, az angol Jack the Ripper-re (Hasfelmetsző Jack) asszociál.
• Felkészülésként Kubrick közel 50 könyvet olvasott el a nukleáris háborúról.
• Kubrickot mosolyogni is alig látták forgatáson, ám amikor épp a szövegének nagy részét improvizáló Peter Sellers játszott, sokszor annyira röhögött, hogy a könnyei is kicsordultak. 

2001: Űrodüsszeia (1968)

Időn és téren átívelő történet az emberiség eredetéről és jövőjéről, az idegen értelemmel való első találkozásról és a világűr kapujának kitárulásáról. Az emberiség hajnalán az ősemberek egy fekete monolitra bukkannak a pusztában, a találkozás pedig új útra tereli a történelmet. Évezredekkel később amerikai kutatók a Holdon botlanak hasonló kőtömbre, ami rejtélyes rádiójelet sugároz a Jupiter felé. Űrexpedíció indul útnak, hogy megvizsgálja, vajon kinek szólhatott az üzenet. Ám a hosszú repülés alatt HAL 9000, a fedélzeti komputer “meghibásodik”, ami a legénység életébe kerül. Az egyetlen túlélő a visszatérés reménye nélkül mégis belevág küldetése teljesítésébe.

• Stanley Kubrick a brit sci-fi író Arthur C. Clarke-ot kérte fel társszerzőnek a forgatókönyv megírására, amelynek ihletadó alapja Clarke egy régebbi, 1951-ben publikált elbeszélése, Az őrszem. Clarke az Űrodüsszeia forgatókönyvével párhuzamosan elkezdett dolgozni a történet regényváltozatán is, ami azonban csak hónapokkal a film bemutatása után készült el.
• Arthur C. Clarke elmondása szerint Kubrick a londoni Lloydnál akart biztosítást kötni, arra az esetre, ha a földönkívüli intelligenciát előbb fedeznék fel, mint ahogy a filmet bemutatják.
• Kritikusként más híres írókat is bevontak a film előkészületeibe: Ray Bradbury és Lester del Rey hiányolták az emberiséget a filmből, Isaac Asimov és Samuel R. Delany viszont el volt ájulva minden egye képkockától.
• A filmbéli Discovery űrhajó díszletét egy híres repülőgépgyártó vállalat, a Vickers-Armstrong építette.
• Kubrick  egy IBM nagyszámítógépet szeretett volna szereplőként használni. Mivel azonban a filmbéli mesterséges intelligencia szerepe negatív volt, a cég megtiltotta a név használatát. Így aztán Kubrick az ábécében eggyel előbb álló betűket választotta: így lett az IBM-ből HAL. Jelentése egyébként Heurisztikus programozású ALgoritmikus számítógép.
• A máig legnépszerűbb Holdra szállás konteó szerint az Űrodüsszeia kimaradt jeleneteit használták fel a kamulandolás dokumentumaként, illetve a fejesek Kubrickkal forgattatták le Neil Armstrongék misszióját.
• A teljes leforgatott nyersanyag kétszázszor több volt, mint a film végső, vágott változata. Kubrick filmjei befejezése után gyakran az összes kivágott jelenetet elégette, de az Űrodüsszeiaból 17 percnyit tökéletes állapotban fedeztek fel – egy kansasi sóbányában.
• A premieren vetített változat tartalmazott egy fekete-fehér prológust, amelyben valódi tudósok beszélgetnek a földönkívüli élet lehetőségéről.
• A legjobb vizuális effektekért járó Oscar-díj Kubricknak szólt, és emiatt a film trükkmesterei megsértődtek. Ráadásul Kubrick meg sem jelent a díjátadón.
• Sokan nem értették a filmet, a premieren például 241 ember sétált ki az előadásról.

Mechanikus narancs (1971)

„A legocsmányabb film, amit valaha láttam” – írta Kubrick szarkasztikus mesterművéről egyik korabeli kritikusa, amiért ma már rendesen körberöhögnénk. Akkor nem tettük volna, Anthony Burgess zseniális művének filmadaptációja ugyanis korszakhatárt jelez: a hatvanas évek utópisztikus illúzióinak csődjét, az ellenkultúra lázadását, az antihősök kultuszának kezdetét. Tánc, zene, haverok, buli, féktelen erőszak – röviden így foglalható össze, mi is a keménykalapos huligán, Alex számára az eszményi szórakozás, amelynek számláját mindig az ártatlanok fizetik. Egy napon azonban lesújt rá a törvény keze, és a barbár suhancból agymosott mintaállampolgárt faragnak. Ez a történet képezi a gerincét az arculcsapással is felérő ellenutópiának.

• Kubrick eredetileg nem akarta elkészíteni a filmet, mivel Burgess regénye elsőre nem jött be neki. Nem értette meg ugyanis az orosz és londoni cockney szleng szavakat használó szürreális nyelvet.
• Malcolm McDowell volt Kubrick egyetlen választottja Alex szerepére, noha az akkori pletykák szerint a főszerepre Mick Jagger is pályázott. A szóbeszéd alapját valószínűleg az szolgáltatta, hogy a Rolling Stones korábban komolyan fontolóra vette, hogy elkészítik a zenekarral a regény filmes adaptációját.
• A forgatókönyv olyannyira szorosan követi a regény brit változatát, hogy néhány jelenethez magát a regényt vitték magukkal a forgatásra a színészek. A könyv amerikai változata annyiban különbözik a brittől, hogy happy enddel ér véget: Alex megígéri, hogy jó fiú lesz, amit sikerül is betartania.
• Az egyik híres jelenetben Alex a Singing in the raint énekli, miközben ő és bandája megtámadnak otthonukban egy írót és annak feleséget. A dal Malcolm McDowell improvizációja volt, ami nagyon megtetszett Kubricknak.
• A filmben szerepet kapott David Prowse is, aki hat évvel később megkapta élete szerepét: ő alakította ugyanis Darth Vadert a klasszikus Star Wars-trilógiában. Abban a jelenetben látható, amelyben Alex a korábban megtámadott írónál ebédel, ő a szemüveges férfi rózsaszín ingben.
• Kubrick csak azért tett a filmbe kígyót (ami egyébként  a könyvben nem szerepel), mert McDowell iszonyodott tőlük.
• A film még ma is fertőzi a popkultúrát: a tejbár-jelenet motívumai ott ékeskednek a Sepultura, Rob Zombie vagy a Blur klipjeiben, a Die Toten Hosen konceptalbumot, a U2 tagjai musicalt építettek az alapanyagra, Roisín Murphy együttese, a Moloko pedig egyenesen a Korova felcuccozott turmixáról kapta a nevét.

Ragyogás (1980)

Jack Torrance író (Jack Nicholson) a családjával a téli holtszezon idejére a coloradói Szépkilátás Hotelbe költözik gondnoknak. Az írói válsággal küzdő Jack a magánytól és a világtól való elzártságtól azt reméli, hogy ihletet kap, ám egészen más jellegű problémákkal kell megküzdenie. Fiának furcsa látomásai támadnak, ő pedig szép lassan nem tud különbséget tenni valóság és vízió között. Valami nagyon nem stimmel a szállodával, az évszázados falak hátborzongató történeteket mesélnek. Jack kétségbeesett felesége (Shelley Duvall) egy darabig csak tehetetlenül szemléli az eseményeket, ameddig rá nem döbben, hogy itt már nem csak az ép elméjük megőrzése a tét.

• Kubrick aggályos perfekcionizmusát több színész is megszenvedte. Nicholsonnak például negyvenszer kellett átkelnie az úttesten, mert a rendező szerint nem természetes. A Mr. Hallorant alakító Scatman Crothersnek kitaláltak egy másik halálnemet is: Kubrick több tucatszor elismételtette az idős színésszel, ahogy lezuhan, mert valódi félelmet akart látni az arcán.
• A film alapjául szolgáló regény írója, Stephen King megpróbálta lebeszélni Kubrickot arról, hogy Nicholsonnak adja a szerepet. Szerinte ugyanis a történet hatásossága javarészt abban rejlett, hogy egy kezdetben teljesen normális ember válik fokozatosan őrültté, Nicholson viszont ránézésre is eleve őrült.
• King utálja a feldolgozást. A vizualitását elismeri, de  Kubrick szerinte félrevitte a könyve mondanivalóját és csak azért csinálta meg a filmet, hogy embereket bánthasson. Egyszer azt nyilatkozta a filmről: “Olyan, mint egy csillogó luxuskocsi, motor nélkül”.
• A híres „Itt van Johnny!” jelenetet három napig forgatták, 127 alkalommal vették fel és 60 ajtót használtak el közben. Nicholsonnak amúgy volt gyakorlata az ajtók betörésében, mivel egy időben önkéntes tűzoltóként dolgozott.
• Shelley Duvall legtöbb reakciója valódi a filmben. Kubrick az idegösszeroppanás szélére hajtotta a színésznőt: folyamatosan szapulta, szidta a stáb előtt és a végtelenségig megismételtette a jeleneteit. Duvall haja hullani kezdett forgatás közben, és utána is gyógykezelésre szorult. Az idén 70 éves színésznő lesújtó mentális állapotban van, bár valószínűtlen, hogy ez Kubrick számlájára írható.
• Nicholson Jessica Lange-t képzelte el Wendy szerepére, Kubrick azonban ragaszkodott Duvallhoz. Évekkel később elismerte, hogy a rendezőnek igaza volt, Duvall pedig a legkeményebb színészi teljesítményt nyújtotta, amit valaha látott.
• Kubrick Jack szerepére meghallgatta Robert De Nirot, Robin Williamst, de végül elvetette őket. Miután látta a Taxisofőrt, De Nirót nem érezte elég őrültnek a szerephez, Williamset viszont túl őrültnek találta. Mellettük szóba került még a szerep kapcsán Chevy Chase, Martin Sheen, Leslie Nielsen és Christopher Reeve is.
• Kubrick imádta a Radírfej című filmet és azt a hangulatot akarta elérni ő is, mint David Lynch, ezért a forgatás megkezdése előtt levetítette a stábnak a filmet.

Acéllövedék (1987)

Minden idők egyik legjobb háborús, illetve háborúellenes filmjének tárgya a vietnami vérszivattyú és az a folyamat, amelyben a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és brutális gyilkológépekké válnak – ebben a közelítésben pedig Kubrick művét méltán emlegetik az Apokalipszis most és A szakasz mellett. A film első fele egy kiképzőtáborban játszódik, ahol a vadállat Hartmann őrmester (R. Lee Ermey) érzéketlen terminátorokká gyúrja a háborús nyersanyagnak tekintett újoncokat, ám kíméletlen módszere önmagára is kiható sokkoló tragédiába torkollik. A későbbiekben pedig Kubrick szatirikus szemüvegén keresztül megtapasztaljuk a háború poklát, a háborúba csöppent ember elkorcsosulását, lealjasodását.

• A puhos Pyle közlegényt alakító Vincent D’Onofrio a szerep kedvéért 32 kilót hízott – ezzel megdöntötte Robert De Niro (Dühöngő bika) és a fogyás-hízásban verhetetlen Christian Bale (Alelnök) rekordjait. Kilenc hónap múlva már az eredeti súlyával játszott az Adventures in Babysitting című filmben, nagy visszhangot keltve izmos testével.
• A kiképzőtisztet alakító R. Lee Ermey mint vietnami veterán eredetileg katonai szakértőként volt szerződtetve a filmhez, majd amikor Kubrick végignézte azt a 15 perces videófelvételt, amelyen megállás nélkül felbőszülten káromkodik és ordibál, neki adta Hartman szerepét.
• Egy másik elbeszélés szerint a színész odament a rendezőhöz, és maga kérte a szerepet, aki visszautasította. Ekkor R. Lee Ermey arra utasította, hogy álljon fel, ha hozzá beszélnek, és ő így is tett. Ennél jobb demonstráció nem is kellett arra, hogy alkalmas lesz a szerepre
• Peter Sellers mellett Ermey volt az egyetlen színész, akinek a perfekcionista Kubrick valaha is megengedte, hogy improvizáljon.
• A kelet-londoni forgatás oka egyrészt az volt, hogy Kubrick sose ment tíz mérfölddel távolabb a házától (csak egyszer hagyta el Angliát, a film New York-i bemutatója miatt), másrészt a lerombolásra váró Beckton gázművek környéke hasonlított Hue város franciás arculatára. A stáb engedélyt kapott, hogy ők pusztítsák el az épületeket.
• A legfontosabb oka az angliai forgatásnak az volt, hogy az első világháború óta használaton kívül álló kelet-londoni Beckton gázműveket le akarták rombolni. Ráadásul nagyon hasonlított Hue város franciás arculatára. Csupán pálmafákat kellett telepíteni, hogy a helyszín még jobban hasonlítson a vietnami terepre: 200-at Spanyolországból hozattak, több ezer műanyag növényt pedig Hong Kongból, miután a Kaliforniából rendelt műanyagfa-szállítmányt Kubrick hazaküldette. „Nem tetszik. Szabaduljatok meg tőle” – mondta.
• Peter Hyams szerint a vietnami háború lényege az a jelenet volt, amikor a 12 éves lány tisztában van, hogy meg fog halni, de egyetlen célja, hogy akárcsak egy kis ideig is, de feltartsa az amerikaiakat. Az eredetileg tervezett befejezésben a lány fejét levágják, majd fociznak vele, de ezt végül elvetették.

Tágra zárt szemek (1999)

Dr. William Harford és felesége (Tom  Cruise és Nicole Kidman) a New York-i elit egyik legragyogóbb estélyére hivatalosak. A karácsonyi partin Alice flörtölni kezd egy férfival, miközben a férje két csinos lánnyal ismerkedik. Ezen később összekapnak és amikor Alice elmondja, hogy egy éve hihetetlen vonzalmat érzett egy katona iránt, lefeküdt volna vele a nyaralásukkor, a férje úgy érzi, ki kell egyenlítenie a számlát. Billt magukkal sodorják az események: utcalányok csábításába kerül, majd egy titkos csoport nyomára bukkan, ahol a szexualitás több, mint játék az érzékekkel…

• Bár Arthur Schnitzler kisregényének filmváltozatára gyakran utalnak Kubrick befejezetlen mesterműveként, a rendező halála előtt négy nappal személyesen mutatta be a már megvágott filmet a Warner Bros. fejeseinek.
• Annak érdekében, hogy Tom Cruise-ban a forgatás alatt érezhető legyen az igazi féltékenység, Kubrick hat teljes napra kizárta őt a forgatás területéről, miközben az akkori felesége, Nicole Kidman épp egy fiatal férfimodellel vette fel szexjeleneteit. A rendező azt is megtiltotta, hogy Kidman megbeszélje ezeket a jeleneteket Cruise-zal, még tovább növelve a feszültséget a két karakter közöt.
• A film egyik jelenetében Tom Cruise egy okkult szertartás közepébe csöppen. A jelenet alatt Jocelyn Pook dala, a Masked Ball szól, amely egy román ortodox liturgia szövegét is tartalmazza – visszafelé.
• Kubrick az orgiajelenethez egyenesen Velencéből hozatott maszkokat, s ő maga válogatta ki a forgatási helyszínen, hogy melyik maszk melyik szereplőhöz és statisztához passzol leginkább.
• A rendező húsz évig tervezgette, hogy megfilmesíti Schnitzler novelláját.
• Harford doki szerepére Harrison Ford, később Johnny Depp neve is felmerült.
• Victor Ziegler és Marion Nathanson karakterét eredetileg Harvey Keitel és Jennifer Jason Leigh játszották, az elnyúló forgatás miatt azonban ki kellett szállniuk egyéb filmes kötelezettségeik miatt. Kubrick Sydney Pollackot és Marie Richardsont szerződtette a helyükre.
• A két éves forgatás végére Tom Cruise és Nicole Kidman két gyereke már tökéletes londoni akcentussal beszélték a nyelvet.