A jövő elkezdődött, de nem fejeződött be Brad Bird Holnapolisz című filmjében. A szép befejezés talán az lett volna, ha a George Clooney-val reklámozott mozi legalább olyan bámulatosan kezdi az észak-amerikai hosszú hétvégét, mint amilyen optimisták voltak a „kulturális space-korszak” kellős közepén a jövő mérnökei.
PZL – nullahategy
Évek óta nem nyitott ilyen szerény bevétellel (alig 42 millió dollárral) országos forgalmazású új produkció Amerikában. A gondokat tetézi, hogy kimondottan drága (180 millió dolláros) produkcióról van szó. Ettől még lehetne jó film a Holnapolisz, és igen is komoly részeredményei vannak, tehát nem indokolt, hogy ekkorát hasaljon. Kisebb bukást érdemelt volna.
Hol lehetett a hiba? A célcsoport megállapításánál? Nem világos, hogy ez most ifjúsági film, esetleg gyerekfilm, vagy nosztalgiázó felnőtt mozi. Ennél is nagyobb baj, hogy a Holnapolisz nem sci-fi, nem thriller, nem hagyományos kalandfilm. Akkor micsoda? A történetben az egykori gyerekzseni, Frank (George Clooney) és a fiatal, intelligens Casey (Britt Robertson) veszedelmes kalandra indulnak, hogy felderítsék a titokzatos, időben és térben ismeretlen helyen található Holnapoliszt.
Alapvetően Spielberg zsánere köszön vissza, bizonyos beállítások a Kapj el, ha tudsz, vagy az A. I. – Mesterséges értelem című mozikat idézik, de Brad Bird túlhatja a didaktikus üzeneteket is a föld megmentése témakörben. Megtudjuk, hogy mi magunk is tehetünk valamit a világ megmentéséért, mert a világ azért pusztul el, mert mindenki elvesztette a reményt, és már senki nem hisz abban, hogy jobb lehet a világ (!). Ezt megfogalmazhatta volna a KISZ vagy a Magyar Úttörő Szövetség is, és kb. ennyire lehet komolyan venni a filmet.
Innen nehéz nyerni, és a Holnapolisznak nem is sikerül, pedig az áramvonalas artwork rendben van, a hatvanas évek retro-futurista világa is. A díszlet és a jelmez Tim Burtonnek is tetszett volna, a beállításokat Spielberg is díjazná, de 2015-ben egyszerűen nem működik ez a kedvesen naiv mese, még akkor sem a Clooney mellett feltűnik Hugh Laurie is. A filmben Casey Newtonnak (Britt Robertson) hívják a főszereplőt, és nem fogod elhinni: jó ritmusban elkap egy almát, ami (bele sem merünk gondolni), talán a Newton fejére pottyanó almára utal.
A film akkor válik végképp nevetségessé, amikor kiderül, hogy az Eiffel-torony valójában a jövő bolygójának jeladója, és egy űrhajó kilövő állomása is. Innen lövik fel hőseink magukat a hatvanas években elkészült Jövő Űrállomásra, ahonnan a negatív üzeneteket (Emberiség! Nincs remény!) sugározzák a Föld felé. Ez az űrállomás fénykorában úgy nézett ki, mint egy futurista hatású presszó 1967-ben a körúton, de emlékeztet az ötvenes években átadott moszkvai mintalakótelepekre is. Hogy miért bukott meg ez a film? Mert mesékre szükségünk van, és hazugságokra nem.
Holnapolisz (Tomorrowland)
színes, amerikai sci-fi, 123 perc, 2015
rendező: Brad Bird
szereplők: Britt Robertson, Hugh Laurie, George Clooney
Fórum Hungary