A hardcore kifejezés manapság önálló jelentéssel bír a techno és az ún. felnőtt filmes világban is, viszont a punk szubkultúrában egészen másról van szó: komplex, a punknál keményebb és bonyolultabb zenét. Megjelent a Pajtás daloljunk vinyl sorozat új, ezúttal átlátszó fehér korongja, a magyar hardcore nyolcvanas évekbeli történetét feldolgozó kiadvány.

PZL – 061.hu

Ha a punk felpörgetett rock and roll, akkor a hardcore felpörgetett punk, amely a melodikus témák hiányáért cserébe precízebb, komplexebb játékkal kárpótolta a punkokat. Vagy nem. Mert a hardcore is annyi mindent jelent még a punk-rock világán belül is, hogy nem is vesznénk el a műfaji rekettyésben, már csak azért sem, mert sokszor nem is olyan éles a határ a punk és a HC között, sokszor a hardcore elemei keverednek a punk melodikusságával. De a lényeg: a Pajtás daloljunk HC legfőbb erénye, hogy megmutatja, hová jutott a punk a nyolcvanas évek második felére, miképp sikerült a műfajnak továbblépnie a feszesebb, komplexebb zenei világokban. Ami azonnal feltűnik: míg a rosszabb hangminőségű punk válogatásokon hellyel-közzel lehetett érteni a szöveget, addig a HC-anyagokon kevésbé.

A szó veszélyes fegyver – Az AMD, középen Sotárral

Marina part – Akcióban a Marina Revue

Mi van, ha a hardcore esetében nem is annyira fontos a szöveg radikalizmusa? Ez sem állja meg a helyét, lásd például az AMD világát. A hardcore dalszövegek sokszor intellektuálisabbak,  néhol a punk világába nem is annyira illő lírai futamokkal, mert ha van punk költészet, akkor azt a hardcore emelte újabb dimenziókba. Az összeállításban zeneileg persze a Leukémia (A Halál Lehellete, Miért Kell Meghalnom) és az AMD (Mészárszéki Hétköznapok, Jézus A Kereszten, Sivár Lét) a legjobb, az ő számaik gyakorlatilag a szubkultúra slágerei is egyben, de erős műsort ad a Bandanas és a Kazányi is, viszont bivaly programmal állt elő a Marina Revue is, akik mégis csak az elsők voltak a szcénában. Aki kedvet kapott a Marinához, szintén a Trottel adni ki őket még műsoros kazettán is levadászhatja őket (Sikoly a mából, 1993).

Persze igazságtalan egy zenekar 1984-es felvételét összehasonlítani egy másik banda 1988-as dalaival, hiszen a műfaj és a technikai körülmények is sokat fejlődtek néhány év alatt, és az sem mindegy, hogy demót vagy koncertet hallunk, főleg a punk szcénában, ahol a nyolcvanas évek közepén még csak kevesen tudtak igazán gitározni. A honi hardcore még a punk szcénán belül is kevesek játékszere volt, és sosem futotta ki azt, ami benne volt, nem születtek olyan nagy eladásokat produkáló formációi, mint a punknak mondjuk az Auróra, vagy nem jártak 2-3000-en a koncertjeikre, mint ahogy az előfordult 1982-ben az ETA esetében, de sebaj, mert megmaradtak a remek zenék és megmaradt a büszke HC-öntudat.

Pajtás daloljunk HC
Trottel Records
22 szám 43 perc