Nemrég jelent meg a Különben magyar költő vagyok – Radnóti Miklós levelezése I. című kötet Bíró-Balogh Tamás szerkesztésében. A négyszáz oldalnál többet számláló kiadvány betekintést enged a költő ismerettségi körébe, beleértve a szerelmi ügyeit is. Mérget vehetünk rá, nem marad szárazon szem, nem marad kérdés megválaszolatlan. A humánum és a szolidaritás szabad levegőhöz jutását akadályozó korszak mindennapi díszletei mögé is bebocsátást nyerünk, egy olyan időszakéba, ami végül egy jelentős költői pályát tört egyszer s mindenkorra ketté.
AYHAN GÖKHAN – 061.hu
Nehéz egyet is kiemelnünk a széleskörű levelezésből, ha pedig választanunk kell, két levélre hívnánk fel az éber olvasók figyelmét. Az egyik a Babits Mihálynak 1931-ben címzett levél, ami Radnóti zavarbaejtően udvarias és alázatos stílusáról tesz tanúbizonyságot. „És olvasom a Nyugatban, hogy Szerkesztő Uram fiatal lírikusokból antológiát állít össze. Szerkesztő Urnak birtokában van eddig megjelent két verseskönyvem, a Pogány köszöntő 1930, és az Ujmódi Pásztorok Éneke 1931. Nagyon kérem szerkesztő Uram, hogyha személyemről az antológiával kapcsolatban szó lehet, ne feledkezzék meg rólam.” Hanem amit a Radnóti-napló 1934-es bejegyzésében találunk, attól a Nyugat teljhatalmú szerkesztő urának is elakadt volna a szava.
„Ma csak úgy belepislantottam az új Nyugatba a Városi Nyomdánál. Babits ír a Vajda János Társaság-féle antológiáról. Vas és Weöres nevét említi csak. Az agg koszorús nem szereti a kényelmetlenül „nagy tehetségű” fiatal költőket. Azaz engem. Szörnyű így talajtalanul élni. Németh sem ír rólam. A nemzedék irodalomtörténészei és esszéistái gyávák! Nem lehet rájuk számítani. Pedig ez Radnóti-generáció.” 1932-ben Radnóti az ellene szeméremsértés és vallásgyalázás vádjával indult bírósági eljárás során Sík Sándor piarista atyához fordult segítségért, aki a következőket válaszolta neki. „Kedves Radnóti Úr, kérésére, mellyel mint tanítványom hozzám fordult és véleményemet kérdezi Arckép és Pirul a naptól már az őszi bogyó c. verseire vonatkozólag, meg kell vallanom, hogy mindkét verset meglehetősen ízléstelennek és antipatikusnak találtam, vallásgyalázást azonban nézetem szerint nem tartalmaznak. Ugyanez a véleménye annak a néhány paptársamnak is, akiket a verseket megmutattam és nézetüket kértem.
Szemináriumi munkásságából megismert komolysága és esztétikai becsvágya alapján bízom benne, hogy a jövőben írói munkássága is a jobb izlés és elmélyedés felé fog tisztulni.”És ez csak két aprócska érdekesség, amit a Különben magyar költő vagyok című kiadvány tartogat. Bíró-Balogh Tamás el nem évülő érdemeket szerzett a Radnóti-levelezés rendbetételét illetően, kiváltképp jelentős teljesítménye a levelek után következő, bőséges és minden kiváncsiságunkat kielégítő jegyzetanyag. Radnóti, kétség nem fér hozzá, következetes levelezést folytatott, az önmarketing rögös útján sikeresen vett minden elé gördülő akadályt. A mostani kiadással érdemes együttolvasni a Radnóti Miklós és a Gyarmati Fanni-naplót, garantáltan rendkívüli élményben lehet része annak, aki nem riad vissza egy ilyen nagy és költségkímélő utazástól.
Különben magyar költő vagyok
Radnóti Miklós levelezése I.
Szerkesztette: Bíró-Balogh Tamás
Jaffa Kiadó 2017
5990 Ft
Kép: Jaffa, PIM