Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

“Az elmúlt napokban a Népszabadság vetette fel, amit aztán több sajtóorgánum átvett, miszerint Demján Sándor a Nyugati pályaudvar melletti, egykor kormányzati negyednek szánt területre vinné a Liget Budapest projektet. A hangzatos, ám egyetlen szavában sem helytálló megfogalmazás teljesen abszurd következtetéseket von le egy több mint 10 éve, messze a Liget projekt elindulása előtt készített koncepció kapcsán” – írta Baán László a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa. 

nullahategy

Baán László közleményében kiemelte:  “Sem Demján Sándor, sem más nagyvállalkozó nem vihetne az egykor kormányzati negyednek szánt vasúti területre semmit, ugyanis az állami tulajdon, ennek sorsáról kizárólag a kormányzat dönthet. Másfelől természetes a cégcsoport öröme, hisz a világon bármely ingatlanfejlesztő repesne a boldogságtól, ha az általa tulajdonolt rozsdaövezeti terület közvetlen szomszédságában az állam egy sokmilliárdos ingatlanfejlesztésbe fogna.

A cikk  legsúlyosabb és egyben legbugyutább közlése azonban  nem is a Demján-kártya felvezetése, hanem annak a tényszerű állítása volt, hogy ez a kormányzati negyed helyére kerülő fejlesztés – az írás megfogalmazása szerint – nemcsak, hogy “kiváltaná akár egészben” a Liget projektet, de ráadásul még fele annyiba se kerülne. Nos, mit váltana ki micsoda, és mi kerülne minek a felébe? A Nyugati pályaudvar vágányai  melletti és/vagy fölötti helyen hogyan “váltódna ki”  az Állatkert fejlesztése, a Közlekedési Múzeum történeti épületének újjáépítése, a Vajdahunyadvár és a Szépművészeti Múzeum felújítása, s legfőképpen magának a városligeti parknak a teljes megújítása? Ezeket se fele pénzből, se kétszer annyiból nem lehet megcsinálni a Nyugati mellett. Amit meg meg lehet, azt csak a Ligetnél drágábban lehet, ugyanis ezen a  MÁV területen rendkívül jelentős talajcsere szükséges a súlyos szennyezettség miatt.

Arról nem is beszélve, hogy a cikk mellett közölt,  hevenyészett  térképvázlat láthatóan vagy a vasúti forgalom teljes megszüntetésével számolt (ami egy vadonatúj pályaudvar felépítését és költségeit jelenti majd valamikor 10-15 év múlva), vagy pedig a vasúti pályák részbeni felszámolásával és maradék részének betonszerkezettel történő lefedésével. Ez utóbbi azon túl, hogy szintén nem olcsóbb megoldás a városligeti fejlesztésnél, legfeljebb a Westend bevásárlóközpont tetején megvalósítotthoz hasonló karakterű, korlátozott zöldfelületeket hozna létre, szemben a Liget projekt teljes értékű, földfelszínen történő, több tízezer négyzetméternyi zöldfelület-bővítésével.

Mindez természetesen csak azt jelenti, hogy teljesen abszurd egy a Liget fejlesztését kiváltó és azt olcsóbban megvalósító “Nyugati” projektről beszélni. Amiről ellenben lehet, sőt racionális, az ennek a rozsdaövezetnek egy a Nyugatit a Ligettel összekötő zöldsávvá alakítása, vagyis nem “vagy-vagy”-ban, hanem a Liget projekt megvalósításához kapcsolódó “is-is”-ben érdemes gondolkodni”.


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •