Nagyon bízhat új komédiasorozatában a köztévé: a Tóth Jánosból rögtön több mint félszáz, egyenként 26 perces epizódot rendeltek be, a marketingkampányt azonban ezúttal sem pörgették túl. Noha azt egyelőre nem tudhatjuk, miként alakul majd a Mucsi Zoltánra építő spinoff-sorozat nézettsége, a héten leadott első rész alapján van ok a bizakodásra. A sorozat nyílt forgatási napján a Tóth János egyik forgatókönyvíróját és a figura kiötlőjét, a standup-os humorista Kovács András Pétert (KAP) csíptük el néhány kérdés erejéig.
MAPET – nullahategy.hu
Hogyan keveredett a filmes közegbe a standup-os, Dumaszínház-féle társaság? A Munkaügyek – iReality Show lett volna a precedens?
Nem egészen. Litkai Gergő a rádiókabaréban már hosszú évekkel ezelőtt nagy rutint szerzett jelenetírásban, amikor megkereste őt a Megafilm azzal, hogy írjon meg egy filmet. Ez lett a Buhera mátrix, amit a mozik is vetítettek. Amikor Kálomista Gábor cége egy sorozat megírásával bízta meg, ő Hadházi Lászlót és engem is beavatott. Dumaszínházasként és kabaré szerzőként akkor már régóta jól ismertük egymást. Így állt össze a Hadházi-KAP-Litkai trió a Munkaügyekre, ami később Litkai-KAP duóvá szűkült. A Munkaügyek karakterei, köztük Tóth Jánosé is a kettőnk fejéből pattant ki.
A Tóth János forgatókönyvírója és főszereplője, KAP és Mucsi Zoltán a sorozat forgatásán (Fotó: Horváth Péter Gyula)
Hogyan kell elképzelni a forgatókönyvírói munkamegosztást?
Először is együtt kitaláljuk az epizódvázlatokat, majd nagyobb ecsetvonásokkal megfestjük 5-6 epizód ívét, vagyis azt, hogy honnan hova szeretnénk eljutni a történetmesélésben. Ezek után epizódokra lebontva kidolgozzuk a szálakat, a karakterek útját, kiosztjuk az egyes epizódokat, ki melyiket írja meg. Aztán átnyálazzuk egymás munkáját.
Standup-osként többnyire több történetet, egymástól eltérő témákat fűztök össze a műsoraitokban. Míg a közönség visszacsatolása alapján előadásról előadásra csiszolgathatjátok a produkciót, a film világában ez nem lehetséges, a forgatókönyvön utólag nem lehet javítani.
A standup comedy világában csak saját magunkra haragudhatunk, ha nem sikerül úgy egy jelenet vagy egy epizód, ahogy terveztük. Forgatókönyvíróként több lépcsőben jut el a nézőkig a munkánk, amibe sokan belenyúlhatnak, így aztán mehet az egymásra mutogatás, ha valami nem klappol. Ez a műfaj akkor egészséges, ha van elegendő idő a szövegek megírására, kidolgozására. A Tóth János esetében kicsit feszesebb tempóban kell dolgoznunk ugyan, de talán nem vallunk kudarcot.
Az első évadok után a Munkaügyek nézettsége alaposan visszaesett. Törvényszerű, hogy a sokadik tucatnyi epizód után elveszik a kohézió?
A Munkaügyek évadonként 26 epizódból állt. Talán mondanom sem kell, lehetetlen 152 epizódot megírni egyenletesen magas színvonalon. Érdekes, amikor az utolsó részek adásba kerültek, azt hallgattuk, hogy a záró két évad kezdett laposodni, pedig ezeknél már kiemelten figyeltünk arra, hogy a sorozat ne csak komikus jelenetek füzére legyen, hanem a történet is haladjon. A Tóth Jánosnál rögtön öt epizódot kértek tőlünk, reméljük ezúttal sikerül elkerülni a csapdákat. Nem véletlen, hogy most négyen írjuk a sorozatot. Úgymond váltott lovakkal haladunk, hiszen a fokozott terhelés miatt időnként muszáj cserélgetni az írókat, hogy néhány hónapot pihenhessenek, aztán újult erővel folytathassák az írást.
A Tóth János főbb szereplői (Fotó: Horváth Péter Gyula)
Igaz, hogy A hivatal, Ricky Gervais sorozata volt a Munkaügyek ihletadó forrása?
Évekig azt hallgattuk, hogy a Munkaügyek a magyar The Office, az ötlet egy nyúlás, pedig szó sincs erről. Semmi köze a két sorozatnak egymáshoz. A Gervais-féle széria egy áldokumentarista sitcom, ami egy kretén irodavezetőt állít a középpontba sok-sok vicces felütéssel. Annyiban valóban hasonlít a Munkaügyekhez, hogy mindkettő irodában játszódik. Persze számos ilyen sorozat létezik, ahogyan például kórházas sorozatból is akad jó néhány.
A Munkaügyek után milyen tanulságokkal vágtatok bele a Tóth Jánosba?
Úgy érzem, némi magabiztossággal megtanultuk, hogy mi vicces, mi működik a képernyőn. A rengeteg Munkaügyek-epizód után ráéreztem a ritmusra, ma már feszesebb, pörgősebb dialógusokat írok. Ez persze kevés, fontos, hogy a humor és a lendület mellett mélysége is legyen a történetnek, ezt tanuljuk most a Tóth Jánossal. Életszagú, realista sorozatban gondolkodtunk, vicces, helyenként túlfacsart helyzetekkel, szerethető karakterekkel. Reméljük, sikerült.
Mucsi Zoltán (Fotó: Horváth Péter Gyula)
Az új sorozatban a Munkaügyekből ismerős Tóth János élete válságba kerül. Miután kirúgják a munkahelyéről, és anyja összeköltözik húsz évvel fiatalabb szeretőjével – fia egykori padtársával -, hősünk 55 évesen elhagyja a családi fészket és összebútorozik unokaöccsével, Balázskával. A gyógyszerfüggő agglegény és a fiatal vidéki fiú, aki épp most kezdi gyógyszerész tanulmányait a fővárosban, együtt indul el a felnőtté válás rögös útján. Munkavállalás, pénz, siker és szerelem a cél, de helyzetükön nem könnyít a felbukkanó takarítónő és lobbanékony lánya vagy a kétes erkölcsű pszichológus-vállalkozó, Dr. Angyal sem. Mucsi Zoltán mellett a sorozat főbb szerepeiben Csémy Balázs, Kőszegi Ákos, Bozó Andrea, Rujder Vivien, László G. Attila, Csoma Judit, és Szabó Simon látható. A forgatókönyveket vezető íróként Litkai Gergely jegyzi az első 26 epizódban, a további 26 rész írásában pedig Lengyel Balázs vezetésével négyen osztoznak: Kovács András Péter, Vinnai András, Kormos Anett és Szabó Bori. A sorozat rendezői feladatait a Csak színház és más semmi című sorozat első szériáját jegyző Nagypál Orsi, és az eddig rövid- és dokumentumfilmekben jeleskedő Lakos Nóra látja el. Az alkotók a napokban egy Coub-csatornán összegyűjtöttek néhány tucatnyi jelenetet a Munkaügyekből, illetve Tóth János korábbi életéből, amikor az állandó kapuzárási pánikba szenvedő agglegény még a munkaügyi hivatalban élhette az aktatologatók egyhangú, de biztonságos életét. Az MTVA és a Kálomista Gábor nevéhez fűződő Megafilm közös produkciója, a Tóth János című 52 részből álló, epizódonként 26 perces sorozat csütörtök esténként fél 9-től látható a Duna Televízión.
Vezető fotó: Horváth Péter Gyula