Több mint harminc év után újult meg a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár állandó kiállítása, amely vasárnap nyílik meg az intézmény Dohány utcai otthonában.

MTI

A múzeum előző állandó tárlatát 1984-ben még az akkori Állami Egyházügyi Hivatal vezetője nyitotta meg – idézte fel Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke az intézmény csütörtöki sajtótájékoztatóján. Mint mondta, a múzeum célja, hogy ne csak a zsidó múlthoz, hanem a jelenhez is járuljon hozzá, szolgálja a zsidó jövőt és a magyar kultúrát. Toronyi Zsuzsanna igazgató, a kiállítás kurátora elmondta, hogy a jelenleg 421 műtárgyat bemutató tárlatot inkább egyfajta, állandó narratívát nyújtó törzskiállításnak szánják, mely a jövőben még jelentősen bővül és részben folyamatosan meg is újul majd.

A kiállítás most az első emeletet foglalja el, később pedig a második emeletre is kiterjed majd, illetve “okospadokkal” és okostelefonos applikációval is bővül. A tárlat bevezeti a közönséget a judaizmusba és annak elemeibe: körüljárja többek között a zsidó tér- és időfogalmat, a héber írás szerepét, a történeti és posztbiblikus zsidó ünnepeket. Az igazgató kiemelte, hogy végre méltó helyére kerülhetett az az 1933 óta a gyűjteménybe tartozó, 3. századi pannóniai zsidó sírkő, amely kiválóan bizonyítja a zsidóság korai jelenlétét a Kárpát-medencében.

 

A kiállításban jelenleg szerényen van jelen a holokauszt emlékezete, a Goldmark-teremben később épül majd fel a múzeum állandó holokauszt kiállítása. Zajlik a gyűjtemény digitalizációja is: több mint hétezer tárgy már online elérhető, míg a kategóriájában Európa legnagyobbjának számító levéltárukból jelenleg több mint félmillió dokumentum olvasható az interneten.  Az igazgató felhívta a figyelmet a történelmi épület értékeire – például a Majoros Károly által készített üvegablakokra -, hozzátéve, hogy a ház teljes műszaki felújítását is elvégezték.

Heisler András elmondta, hogy zajlik a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga rekonstrukciója is, melynek végeztével – a tervek szerint 2019-től – az épület szakrális és közösségi térként szolgál, egy része pedig a Magyar Zsidó Múzeumhoz tartozik majd. A múzeum hatalmas képzőművészeti gyűjteményének egy részét a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában tervezik bemutatni, az épület ugyanakkor kisebb raktárt, restaurátorműhelyt is be tud majd fogadni.

Fotók: Rosta Tibor – MTI