Még az idén megkezdődik a Néprajzi Múzeum új épületének kivitelezése az Ötvenhatosok terén, a Liget Budapest Projekt keretében. A több mint 145 éves története során már hetedik alkalommal költöző intézmény először kap otthont olyan épületben, amely minden szempontból megfelel a modern múzeumszakmai követelményeknek és a látogatói igényeknek – hangzott el a projekt pénteki sajtótájékoztatóján. A magyar Napur Architect építésziroda által tervezett 34.000 négyzetméteres, 300 méter hosszú épület figyelembe veszi a park adottságait és a környező urbánus szövet kapcsolódásait, az elképzelés szerint város és a természet közötti átjáró szerepét tölti be. 

MP – nullahategy.hu

A Néprajzi Múzeum voltaképpen hazaköltözik a Városligetbe, hiszen a gyűjtemény először ezen a helyszínen, 1896-ban a millenniumi kiállításon mutatkozott be a nagyközönségnek, majd később szintén itt lelt ideiglenes kiállítóhelyre a századforduló után, az egykori Iparcsarnokban – emlékeztetett Baán László miniszteri biztos. Mint mondta, a nemzetközi tervpályázaton győztes Napur Architect építésziroda jóvoltából egy korszerű, minden szempontból világszínvonalú kialakított épület valósulhat meg a jelenleg parkolónak használt Ötvenhatosok terén. A múzeumot 1975 óta befogadó igazságügyi palota, a hamarosan visszaköltöző Kúria épülete impozáns ugyan, de múzeumi célokra alkalmatlan. A Ferencz Marcel vezette magyar építészcsapat meghívásos pályázaton, olyan nemzetközi sztárépítészek mezőnyében nyerte el a megbízást, mint a néhány éve elhunyt Zaha Hadid, aki a Liget Projektnek adta be élete utolsó pályázatát. A zsűri anonim pályaműveket bírált el, így csak a döntés után derült ki, hogy a győztes munka magyar – árulta el Baán László. Hangsúlyozta: az új Néprajzi Múzeum kivitelezése mérföldkő nemcsak a Liget projekt, de a népi kultúrkincsünk javát őrző gyűjtemény és az egész magyar múzeumügy történetében.

Az új épület architektúrája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Városliget átfogó megújítását idén a legfontosabb ingatlanszakmai kiállításon, a MIPIM–en Európa legjobb városfejlesztési projektjének választották. Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a múzeum műtárgyraktárai, amelyek eddig az agglomerációban kaptak helyet bérelt ingatlanokban, jövőre a parkohoz közeli Szabolcs utcában 2018 februárra felépülő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központba (OMRRK) kerülnek, ahol világszínvonalú raktárak és restaurátor-műhelyek jönnek létre csaknem 37.000 négyzetméteren. A tervezett központ, amelyről szerinte eddig méltatlanul kevés szó esett, nemzeti közgyűjteményeink régóta fennálló raktározási problémáira jelent megoldást, illetve a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria több mint 350.000 műtárgyának őrzéséhez és tudományos feldolgozásához biztosít korszerű technikai hátteret.

Gyorgyevics emellett szóba hozta a Liget projekt többi beruhását is: mint mondta, zajlik a Csillag-erőd rekonstrukciója, 2018 elejére pedig véget ér a Szépművészeti átfogó felújítása, az intézmény a nyáron – vagy ősszel – már egy új állandó és egy időszaki kiállítással fogadja majd a látogatókat. A Feszl Frigyes tervei alapján rekonstruált pavilonkert már elkészült, jelenleg a tájépítészeti munkálatok zajlanak: rövidesen megújul a Vakok kertje, létrejön egy új sportpálya és egy kutyás élménypark a Hermina út mellett, valamint megkezdődik az Olof Palme Ház felújítása is.

Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója elmondta, az épületben helyet kap egy gyerekmúzeum a legkorszerűbb múzeumpedagógiai szolgáltatással és eszközökkel, modern könyvtár, archívum, konferenciaterem, valamint 2500 négyzetméternyi időszaki és 4500 négyzetméternyi állandó kiállítási tér is. A múzeum a hagyományos osztályozási kategóriákon túllépve mutatja be majd az emberiség kulturális sokszínűségét, és veti össze a hagyományos társadalmak tárgyi kultúráját napjaink szokásvilágával és tárgyi kontextusával. Emlékeztetett arra, hogy az intézmény Kossuth Lajos téri épülete néhány napja zárt be, mert a több mint negyedmillió darabos műtárgygyűjteményt elő kell készíteni a költözésre. Megjegyezte, bármennyit is költöttek volna az Igazságügyi palota épületére, az sosem lett volna alkalmas múzeumi célokra.

A két végén felfelé ívelő, lendületes és egyszerű vonalvezetésű épületet kapu-motívumként képzelte el a tervező Ferencz Marcel, a Dagály Úszóarénát is jegyző Napur Architect vezetője. Mint mondta, a ház formája lehetővé teszi, hogy egyfajta átjáróként a város és a park közötti kapcsolat megteremtésében is fontos szerepet töltsön be. Az épület 60 százaléka a térszint alatt helyezkedik el, a tetejére zöldfelületet, szabadon bejárható „barokk kertet” terveztek, az épület legmagasabb pontjairól a park egészére pazar rálátás nyílik. Az épület homlokzatát a gyűjteményből gondosan kiválogatott műkincsek mintázatai díszítik, amelyek más léptékben a gyűjtemények, műkincsek reflexiójaként a belső térben is megjelennek.

A 7000 négyzetméternyi, 21. századi műtárgyvédelemmel rendelkező kiállítótérbe egy 300 méter hosszú lépcső vezet le 8 méteres mélységig és vissza, a séta alatt a látogatók interaktív kapcsolatba léphetnek a gyűjtemény szegmenseivel.  A fordított kapu motívumot formáló épület homlokzati felületén kultúrtörténeti rétegek mintázatai, mint a talajból kiemelkedő földtani rétegek ábrázolatai kapnak hangsúlyt, a kert textúrája a talajvíz áramlását követő felszíni flóra rajzolata. Szintén tektonikus, földtani és biológiai folyamatokat követ a belső tér megvalósítása is. Ferencz elmondása szerint egy masszív, tömör közegnek álmodta meg az enteriőrt, amiben mintha a látogatók áramlása, a közlekedés alakítana ki járatokat. Hatalmas tömbök, kelyhek tartják majd az épületet, amelyben 70-80 méteres átlátásra is lehetőséget nyílik, ami meghökkentő, unikális teret biztosít a kiállított tárgyaknak.

Kérdésünkre, hogy inspirálta-e a tervezésben konkrét épület, építészeti stílus, esetleg életmű, az építész határozott nemmel válaszolt. „Bármiféle előképpel nem lehetett volna labdába rúgni olyan világhírű építészek mellett, mint Zaha Hadid vagy Rem Kolhaas. Mindannyian saját vízióikból, belső energiákból dolgozó alkotók, és ez az én esetemben sincs másként” – mondta az építész.

Képek: Napur Architect