Opera és gyerekek? Sokan teszik fel maguknak a kérdést: mit kezdene egy lurkó az Operaházban, ahol folyamatosan hangosan énekelnek, mindenki furcsa ruhát hord és a szöveget sem lehet érteni… Ha ehhez hasonlóan alakul egy gyerek első találkozása az operával, bizony utána nagyon nehéz lesz újra rávenni, hogy legalább karácsonykor eljöjjön velünk megnézni a Diótörőt. De mi a helyzet, ha előbb megismeri a mesét, az opera kalandos, szövevényes történetét és szívébe zárja annak hőseit? Az Operamesék gyönyörűen illusztrált gyerekkönyv sorozata ezt a lehetőséget kínálja a gyerekeknek.

LEIRER TÍMEA – 061.hu

A Holnap kiadó Operamesék sorozatában eddig hat könyv került a gyerekek elé: a Varázsfuvola, az Egy kiállítás képei, a Diótörő, a Péter és a farkas, a Hattyúk tava valamint az Állatok farsangja meséje. A gyönyörűen illusztrált könyvek a zeneművek eredeti sztoriját megtartva, de „gyermeknyelvre” fordítva vezetik be a gyerekeket a komolyzene világába. A kötetek kedves figurái talán még az operától korábban idegenkedő felnőttek kedvét is meghozzák majd, hogy bérletet vegyenek a következő évadra.

Milkovich Eszter, a Holnap kiadó vezetője szerint nagyon fontos, hogy milyen a kicsik első találkozása ezzel a különleges zenei műfajjal.  „Az opera a maga eredeti, meg nem magyarázott valójában talán távol áll a gyerekektől. De minden operához tartozik egy csodás történet, egy mese, amely átfogalmazva, illusztrációkkal kiegészítve biztosan megérinti a őket. Az operák történeteit így akár esti mese formájában is el lehet mondani a kicsiknek. A sztorit olvasva kialakul bennük egy kép, rögzül a történet, érzelmi szálak fűzik őket a főhősökhöz.  Ha ezek után eljutnak az Operába és látják, hallják a darabot, már nem lesz számukra idegen, hanem egy ismerős történetet követnek majd a zene segítségével a színpadon”– meséli Milkovich Eszter.

A könyvekhez CD melléklet is jár, amelyeken meghallgathatjuk az „opera mese” legjellemzőbb zenei részleteit, vagy akár az egész művet. A folytatás adja magát, hiszen az opera irodalom szinte kimeríthetetlen tárházat kínál a mesesorozathoz. „ A könyvhétre jelent meg a Muszorgszkij: Egy kiállítás képei című művéből íródott mese, ezt követően pedig még idén jön a folytatás, a Téli rege, amely Szabó T. Anna tollából születik majd, Schall Eszter rajzaival kiegészítve” – vázolta a terveket a kiadó vezetője. Addig is van mit olvasni, ha végigböngészik a sorozat eddig megjelent darabjait.

 

A Mozart Varázsfuvolája – amellett hogy az opera irodalom egyik legnagyszerűbb műve – az operatörténet egyik legkedvesebb története is. Igazi mese, szinte adja magát, hogy színes rajzok mögül, gyerekkönyv formájában hódítsa meg az olvasókat. A történet főhőse a herceg, akire számos mesebeli kaland és az igaz szerelem vár. Kalandjai során leckét kapunk emberségből, szeretetből és a hercegnek talán még azt is elhisszük, hogy a világ jó és a gonosz sohasem győzedelmeskedhet benne. Tamino herceg és szerelme, Pamina minden akadályt leküzdenek, sárkányokkal és rosszakarókkal küzdenek, ráadásul a zene erejével. Olyan, mintha mindig is gyerekmesének íródott volna, de azért a kemény kötés hátsó borítójára ragasztva ott vár minket is a csoda, a Varázsfuvola hangja, azaz Mozart zenéje. A Varázsfuvola meséje Borsa Kata tollából való, a könyvet Szimonidesz Kovács Hajnalka gyönyörű illusztrációi díszítik.

A hattyúk tava első gondolatra talán nem tűnik egy tipikus lányregénynek. Pjotr Iljics Csajkovszkij 1876-ban komponálta első balettjét, egy régi orosz népmese alapján. A mű története az igaz szerelem mellett a halál fuvallatát és a gonosz érintését is megmutatja. A könyvben, Tarbay Ede tollából azonban ez is inkább meseszerűnek, mint félelmetesnek hat. A herceg és Odett szerelme legyőzi a gonosz bűverejét, a fehér hattyú megtalálja a boldogságot, a fekete pedig elnyeri méltó büntetését. A balett alapján készült kötet a mese mellett ismeretterjesztő részeket is tartalmaz az idősebb olvasók számára, melyek bevezetnek Csajkovszkij és a balettmesterség világába is. Tarbay Ede írását Gyöngyösi Adrienn kedves rajzai illusztrálják és A hattyúk tava – szvitet tartalmazó CD melléklet kíséri.

Saint-Saëns: Az állatok farsangja című műve szinte adta magát, hogy mesekönyv készüljön belőle. A mű az állatvilág szereplőit jeleníti meg, akik a könyvben, Igor Lazin illusztrációinak jóvoltából képeken is megjelennek. Flamnigó, a kancelllár, a kánkánozó teknősök és a kecses elefántok mind-mind azon fáradoznak, hogy az unatkozó uralkodót, az állatok királyát szórakoztassák.  A Fenséges Oroszlán szórakoztatásából végül állati buli kerekedik, melynek  humoros és mélységekbe nyúló részleteit Fodor Veronika meséjéből ismerhetik meg a gyerekek.  Az eredeti  mű metaforái és párhuzamai egy csapásra érthetővé válnak, ha a mese nyelvén szólnak a gyerekekhez.

 A Diótörő és az Egérkirály csatározása talán a legismertebb sztori az a komolyzenei palettán a gyerekek körében. A karácsonyi mese csodás, sőt helyenként hajmeresztő bonyodalmait E. T. A. Hoffmann német író vetette valaha papírra, ebből született az egyik legismertebb, legszebb balett: Csajkovszkij Diótörője. A történet számtalanszor bizonyította, hogy akár tánccal, akár zenével, akár ezek nélkül is megállja a helyét. Hoffmann szövege alapján most Buda Ferenc, Kossuth-díjas költő és műfordító írt mesét kifejezetten a legifjabb olvasók számára, és Pásztohy Panka készített hozzá elbűvölő illusztrációt. A könyvben található CD-n Csajkovszkij balettjéből a Diótörő szvitet hallgathatjuk meg.

 Nemcsak a zene, de talán a festészet felé vezető úton is jelenthet egy lépést a Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij Egy kiállítás képei című zeneművéből készült mesekönyv. Muszorgszkij műve eredetileg kicsit sem gyerekeknek íródott mű, hiszen nagyon komoly kérdéseket taglal és néha komoly mélységekbe taszítja a hallgatót. Kicsit ki is lóg a sorból, hiszen nem egy dramaturgiával rendelkező operáról, hanem egy zenekari műről van szó. És mégis, a misztikus történetek és az orosz népmesei elemek keveredése egy nagyon szerethető, gyerekek számára is izgalmas, sokhelyütt vidám és kedves jeleneteket szült. A népszerű zenéhez Fodor Veronika írt mesét, megjelenítve benne a korszak Szentpétervárjának sokszínűségét. A könyvben található CD a mű Maurice Ravel nagyzenekarra hangszerelt feldolgozását tartalmazza.

Szergej Prokofjev, orosz zeneszerző zenés meséjét, a Péter és a farkast több mint nyolcvan éve ismerheti a közönség. A mű eredeti, orosz nyelvű szövegét is a zeneszerző írta, mind a mai napig óriási népszerűségnek örvend, szerte a világon. Prokofjev saját gyermekkori élményeit is felhasználva írta meg a kedves mesét, melynek szereplőit a zenekar egyes hangszereivel vagy hangszercsoportjaival jelenítette meg, így a gyerekek a történet segítségével ismerhetik meg a szimfonikus zenekar instrumentumait. Prokofjev pár mondatos szöveges részeit Becze Szilvia írta teljes könyvvé, a történetet pedig Shall Eszter rajzai egészítik ki. A könyvben található CD-n a teljes mű megtalálható a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekarának Erdélyi Miklós által dirigált változatában, melyben a mesélő Halász Judit.

Fotók: Leirer Tímea