Május 17-én este kb. nyolcezer érdeklődőre számítanak az idei Kávéházak éjszakája programokon; a tradicionális helyek mellett a rendezvénysorozathoz idén harminc kávéház csatlakozott. A zenei, a színházi és az irodalmi események mellett a kávéházak történetéről és magáról a kávéról is sok érdekességet hallhat majd a közönség. A harminc helyszín több mint felénél különböző dzsesszformációk lépnek fel. Serfőző Krisztinával, a rendezvény szervezőjével beszélgettünk.
Mennyire ambiciózusak a Kávéházak Éjszakája programsorozat célkitűzései? A cél, hogy visszataláljunk a századforduló kávéházi kultúrájához?
A legnagyobb ambíciónk, hogy kimozdítsuk az embereket a magányból, az otthon ülésből. Szeretnénk összehozni legalább egy este erejéig a barátokat, akár csak egy jó kávéra, amire a legalkalmasabb helyszín a kávéház. Száz évvel ezelőtt minden a kávéházakban történt, ott politizáltak és pletykáltak az emberek, itt cseréltek híreket. Az élő kapcsolat erejét és értékét szeretnénk megmutatni, és mindent kávéházi keretek közé helyezve, de magán a kávén kívül legalább ilyen fontos a művészet, amely az kötőeleme az estnek. A programok szervezésénél így az irodalom és zenére koncentráltunk. Igyekeztünk minden helyszínre színvonalas programokat szervezni, az éjszaka folyamán 30 helyszínen, több, mint 70 kulturális program közül választhatnak az érdeklődők, mely programokra a belépés ingyenes.
Mi a viszonyod a kis eszpresszós speciality imázsú helyekhez? Vannak frontvonalak az újhullámos kávézók és a klasszikus nagykávéházak között?
Ez nem olyan markáns kérdés Budapesten, mint mondjuk Rómában. Budapesten inkább beülnek egy kávéházba, úgymond megadják a módját, Olaszországban mindig is nagy divatja volt annak, hogy csak felhörpintik a ristrettót, és már mennek is tovább. Szóval, az olaszok számára a speciality érzés nem is olyan idegen… Mi a valódi közösségi élményt szeretnénk visszaadni, de tudomásul vesszük, hogy vannak olyan speciality kávéházak, ahová laptoppal járnak és egyedül dolgoznak, afféle munkahelyként használva a kávézót. Tehát egyrészt alapvetően Pesten nem válik el markánsan a speciality kávézás és a klasszikus kávéházi érzés, hiszen mindkét kávézó típus alapvetően találkozási pontokat jelent, de mindemellett látjuk fejlődni a kávékultúrát is Budapesten, s ahogy a boré, úgy a kávé kultúrája is kezd népszerű, trendi topikká válni, egyre többen végeznek barista tanfolyamot csak azért hogy kifinomultabb, elmélyültebb tudást szerezzenek róla.
Gerlóczy kávéház a Kávéházak éjszakáján (Fotó: Kovács Szilvia)
Hogyan viszonyulsz az otthoni, kapszulás kávék világához? Afféle ellenségkép?
A kapszulás kávé otthoni fogyasztásra való és nagyon népszerű, de sokan még mindig kotyogósból szeretik főzni a reggeli kávét. Ami az arányokat illeti, az emberek 80% inkább otthon fogyasztja el a kávéját és csak kisebb, 20% jár rendszeresen kávéházakba… Nem mindenkinek van arra módja, hogy egy patinás helyen megigyon 1000 Ft-ért egy csésze kávét, és sokan vannak olyanok, akik egy hónapban – inkább ünnepi jelleggel – beülnek egy kávéra.
Rendre nyílnak az agresszívan terjeszkedő Starbucks és a Costa kávézók. Ezek a helyek divatot csinálnak a kávézásnak vagy inkább elszívják a levegőt a hazai kávéházak elől?
Egy multicéggel nehéz versenyezni. Egy szólókávéház – legyen 160 éves (Gerbeaud) vagy 120 esztendős (Művész Kávéház) – nem tud versenyezni az elképesztő tőkeerős Starbucks-szal. Más a gyorskávézók kommunikációs stratégiája és más közönséget is szólít meg, mint a hagyományos kávézók. Szóval, kétségtelen, hogy elszívják a levegőt a klasszikus kávéházak elől, de azért mégiscsak igazodnak a fogyasztási szokásokhoz. Egy huszonéves vásárló, aki rá van szoktatva arra, hogy soha ne állj meg egyetlen pillanatra sem, és egy literes bödönszerű nagy poharakból issza a híg kávéját, nos őt nehezen tudják megszólítani a hagyományos kávézók. De persze az is igaz, hogy maguk a multik is befolyásolják a fogyasztói szokásokat. Egy olyan tradicionális és unikális hely, mint a Centrál önmagában nem tudja befolyásolni a kávés szokásokat, viszont a tradícióban felmérhetetlen a jelentősége. Egy magyar cég van, amely komolyabb hatást tudott gyakorolni az utóbbi években a piacra, ez pedig a Café Frei, profin kialakított árstruktúrával, kommunikációs startégiával, egységes árakkal, nekik több,mint 50 kávézójuk van országszerte.
Van olasz kávé, van jellegzetes bécsi kávé. Van-e karakteres magyar kávé?
A magyar kávézásban sajnos nincsenek hungarikumok. Vannak nagyszerű helyszíneink New York, Centrál, Hadik, Gerlóczy, Dunapark…, de mégsincs jellegzetes magyar fogyasztási kultúra. A Kávéházak Éjszakájának célja, hogy jobban köztudatba kerüljenek a klasszikus magyar helyszínek, hátha visszatér valami a régi magyar kávés kultúrából.
Mit tudhatunk a Kávéházak Éjszakája indulásáról?
A főváros kezdeményezéseként indult el a Kávéházak Éjszakája. A második évnél járunk, hihetetlen potenciál van ebben a projektben. Budapesten rengeteg kávézó és kávéház található, és mi is folyamatosan úgy alakítjuk a feltételeket, hogy mennél több helyszínt be tudjunk kapcsolni… A jövő évre is már megvannak a fejlesztési terveink, hogy tudjuk kiszélesíteni a helyszínek számát, s hogyan tudunk még több kulturális programot kínálni az érdeklődőknek.
Mire számíthatunk a Kávéházak Éjszakáján?
Úgy hetven program várható, több mint 30 helyszínen, az irodalom a zene és a kávékultúra köré szerveződnek az események. A Kávéházak Éjszakája FB-odalán és a weboldalunkon is beregisztrálhatnak különböző sétákra. Bejárjuk majd a régi kávéházas helyszíneket, a Petőfi Irodalmi Múzeum egyik munkatársa például az írók és kultikus helyszíneik világába kalauzol minket. Mivel idén Bauhaus 100-at is ünnepelünk, ezért a pédául a Dunapark Kávéháztól is indul majd séta…A Centrálban lesz például egy Arany és Petőfi levelezését bemutató est Kamarás Ivánnal és Fenyő Ivánnal, szóval, a Pozsonyi úti Dunaparkban Gyarmati Fanni Naplója Hámori Gabriellával, a Tranzitban Mészöly-Polcz Alain levelezése Balsai Mónival és Trill Zsolttal, vagy a Smúzban Így szerettek Ők / József Attila est kerül bemutatásra. Az idei év nagy dobása, hogy – szinte egységesen – a zenei kínálatot illetően minden helyszínre a jazz magyar előadói közül válogattunk. A formációk között ott lesz David Yenghibarian, Gereben Zita, Elza Valle, Pátkai Rozina, Iván Szandra, Éles István, Sebestyén Patrik, az év fiatal Jazz zenésze, Varga Bendegúz, vagy a Budapest Bossanova Duó. A Kávétársaságban a Dumaszínház stand-up előadását lehet látni. Fontos elmondani, hogy mindamellett, hogy a programok ingyenesek, érdemes jó előre megtervezni az estét, esetleg felkeresni az adott helyszínt, szükséges-e helyfoglalás a programra, hisz a helyszínek befogadóképessége véges és számos program esetében – ha utolsó pillanatban esünk be – lehet hogy már csak a „Teltház” táblával találkozhatunk. A programokról flyereket is elhelyezünk a helyszíneken segítve a tájékozódást és tervezést aznap estére.
Vezető fotó: Kovács Szilvia