Herbszt László tervezőgrafikus, art director, dolgozott ún. nagy ügynökségeknél, olyan ügyfeleknek, mint a Philip Morris, a Coca-Cola, vagy a Magyar Nemzeti Múzeum. Nevéhez kötődik a 3D-s karakterű irodalmi folyóirat projekt, a Punctum, egyik legutóbbi munkája Tamási Áron A legényfa kivirágzik című könyvének illusztrációja, és most készült el egy új sörmárka, a Black Mamma arculati elemeivel.
PZL – nullahategy
Reklámügynökségeknél dolgoztál hosszú ideig, azaz megtanultál az ügyfelek és a célcsoport fejével gondolkodni. Amikor saját projektet csinálsz, milyen technikával hántod le a rutint, és az ügyfélnek való megfelelés mumusát?
Igazából ez inkább egy tanulási folyamat, aminek sosincsen vége, új ügyfélnél valahogyan meg kell találni a közös hangot, meglévőnél vigyázni, kerülni a rutinszerűséget. Ha jó a brief, jó a célcsoport meghatározása akkor nem olyan könnyű teljesen mellélőni. Rengetegszer tapasztaljuk manapság ezek teljes hiányát, ilyenkor nekünk kell briefet írni, ami vagy bejön vagy nem.
Könyvillusztrációid tekintélyes része mesekönyves grafika. Szándékosan ügyelsz arra, hogy elkerüld azt a formavilágot, amit „cukinak” neveznek?
Az eddig általam illusztrált mesekönyvek jó része korrajz is (pl.: A csodálatos szemüveg budapesti helyszínei, A kőmajmok háza időbeli ugrálása a 80-as évek és napjaink között), ez a felfogás szerintem a “cukit” nem igazán engedi meg, mert nem lesz hiteles. A mesekönyv érdekes műfaj mert a gyerkőcöknek szól, de mégis a szülő/rokon/barát fogja megvenni ajándéka adni.
A magyar könyvkiadás a mai napig évtizedes elmaradásban van a nyugati könyvek arculati elemeitől. Meghökkennek a régi vágású „könyvesek” a reklámból jött grafikus művész alaposságán? Okozott zavart a maximalizmusod?
A könyvkiadókra, amelyekkel kapcsolatban vagyok, vagy voltam, nem jellemző a “régi vágású könyves” megjelölés, inkább a mi korosztályunk van jelen a piacon, a maximalizmus pedig inkább előny. A könyvkiadásunknak valóban van lemaradása, ez fakadhat a szűk magyar piacból is, mindig ugyanannak a néhány ezer embernek készülnek a könyvek, másrészről a kiadó is egy üzleti vállalkozás, vagyis szeretne márka lenni és ez az a pont, ahol el kellene gondolkodni.
Sörös címkét készíteni „álommeló”. Nehéz volt mégis, vagy inkább jutalomfalat? Milyen szempontokat vettél figyelembe a tervezéskor?
Elég sok terv készült, sokféle iránnyal, szerintem jó döntést hozott az ügyfél, szerettem rajta dolgozni. A csomagolás érdekes szegmense a grafikának, nem lehet mellébeszélni, mert a fogyasztó hamar büntet. (Az Egyesült Államokban volt egy kísérletet… ugyanaz a termék, ugyanaz a design, kiszerelés minden, kivéve a termékmegnevezés elhelyezését… Az egyiken vízszintes volt a másikon függőleges – így kerültek ki a boltok polcára. A függőlegesből nagyságrendekkel kevesebb fogyott). A csomagolás front oldalának “plakátszerűen” kell hatnia, különbözni kell a versenytársaktól, mégis az adott termékszegmensen belül kell elhelyezkedni.
Ha már álommeló: melyek voltak még az „álommunkáid”, amelyek bár megrendelésre készültek, de úgy beleadtad magad, mintha az életműved fontos része lenne…
Nem is álommelók voltak ezek, hanem inkább olyanok, amelyek meghatározták a pályám alakulását. Ilyen volt az ArtWorks arculat, amellyel először kerültem be a Graphis Design Annulaba…
A Hold-projekt hatalmas munkának tűnik. Mennyit dolgoztál vele? A könyves piacon „kis pénzek” vannak… Részben ezt saját magának is csinálja az ember, így elfogadja, hogy ezt a munkát nem tudják itthon megfizetni…
A Hold projekt legalább fél évig készült, teljesen új terület a bolygógeológia. Először meg kellett ismerni a Hold felszínét, a krátereket, a sugaras krátereket, a kőtengert… Előfordult, hogy ütközött a vizuális látásmód a tudományossal, nem volt könnyű munka, mégis az elejétől kezdve nem volt kétség, hogy vállalni fogom, bármennyit is fizetnek érte.
A Tamási Áron-féle borító (Legényfa kivirágzik) számos néprajzi motívumot felvisz a coverre. Ezek átgondolt motívumkincsek, vagy játékos, felülírt megfogalmazások?
Is-is. Az egyik inspirációs forrás Lajta Béla volt, nem messze tőlünk a Vas utcában található az egyik legszebb homlokzatú épülete, mostani nevén Széchenyi István Kereskedelmi Iskola. A homlokzatán található ornamentika eleve egy felülírt, erősen geometrizáló formavilág. A könyv illusztrálása során tanulmányoztam az erdélyi népművészetet is, és ezek keverednek a saját formavilágommal, hol az egyik hol a másik kerül előtérbe.
Aki prezentált már reklámügynökségnél, tudja, hogy számos prezentációs trükk létezik az ügyfelek megnyerésére. Amikor művészi munkákról van szó, tudod érvényesíteni az elképzeléseidet az ügyfelek meggyőzésére?
Talán egyszer fordult elő, egyébként nem jellemző, hogy ilyesmire szükség lenne, pl. Tamási Áronnál egy ponton volt változás, a borítón, amitől jobb lett.
A képeid egy részének van egy jellegzetes, egzotikus (talán dél-amerikai?) formavilága. Honnan jött? Mi volt az ihlető élmény?
A dél-amerikai megközelítést még nem hallottam, de mondták már, hogy mágikus realizmus, vagy egy hónapja a győri osztálytalálkozón azt mondták: építőipari konszignációs jelek figurába keverve, amiben van is igazság, mert a középiskolát magasépítő technikusként végeztem. Nálam a másik ihlető dolog Budapest, az épületek, az utca, ugyanazon területen egymástól 100 méterre teljesen ellentétes világok, ha így nézzük ebben van valami dél-amerikai.
Megfested-megrajzolod a figuráidat vagy géppel dolgozol?
Alapvetően géppel dolgozok, tabletet használok, de természetesen, ha igényli az ügyfél, bemutatom a papír alapú előtanulmányt is.
A Punctum folyóirat Arabtelefon című lap-projektje „kinyílik a térbe”, vagy egy másik számban reklámtáska-formát kapott a lap. Vannak még olyan munkáid, amelyek nemcsak 2D-ben értelmezhetőek, hanem kaptak plusz dimenziókat?
A csomagolás vagy a könyv is ilyen szerintem, régebben virágzott a direct mail, ott lehetett még egészen szélsőséges formát tervezni, még az ügynökségi időkben terveztem dohányshopot is. Nagyrészük manapság is működik, persze más funkcióval, az egyikkel nap mint nap találkozok a Blahán, a szupermarketben. Ha tágabban nézzük a dolgot, akkor minden vizuális munkának van viszonya a térrel, legyen az utca, kiállítótér, vagy bolt.
Milyen munkán dolgozol most?
A Mórának készül egy Lengyel Dénes és Komjáthy István sorozat, a régi kiadások felújítása. Szintén a Móránál jön ki valamikor ősszel A bűvös puska című drávaszögi cigány népmese gyűjtemény. Design munka lesz még a nyáron néhány balatoni rendezvény, amelyeknek az arculati elemeit Novák Zolival (Folqa Collection), a társammal közösen csinálunk.