Anna Pasternak a Nobel-díjas Borisz Paszternak húgának unokája. A Noran Librónál most megjelent Lara – Zsivago doktor eltitkolt szerelme című könyve a Zsivago doktor szerzőjének életét meghatározó szerelmi kapcsolat alakulásába nyújt átfogó betekintést, tovább árnyalva az Olga Ivinszkaja és Paszternak viszonyáról kialakult képet. A könyvről, a Paszternek családról és Vladimir Putyinról is kérdeztük Anna Paszternakot.

 AYHAN GÖKHAN – 061.hu

Emlékszik arra, hogy mikor olvasta először a Zsivago doktort? Milyen hatással volt önre a regény?
Tizennyolc éves koromban olvastam először a könyvet. Nem igazán volt rám hatással a történet, mert nem éreztem, hogy kötődnék hozzá. Húsz évvel később, amikor elkezdtem kutatni Lara története után, újraolvastam, és akkor már rendkívül megindított, büszkeséggel töltött el a könyv.

Honnan szerzett információt a regényben Lara néven megjelenő Olga Ivinszkajáról?
Legfőképp a lánya, Irina volt ebben a segítségemre. Öt évbe telt, mire sikerült rávennem, hogy szóba álljon velem, mert haragudott és sértve érezte magát a Paszternak család velük szemben tanúsított becsmérlő bánásmódja miatt. Mondogattam neki, hogy azt szeretném, ha tisztelnék az édesanyját. Kétszer találkoztam vele a mostani otthonában, Párizsban, és sok mindent megtudtam tőle az édesanyjáról és az édesanyja Borisszal folytatott kapcsolatáról, valamint a Boriszhoz kötődő erőteljes emlékeiről. Irina a Zsivago doktorban Kátyaként vált halhatatlanná. Irina olyan lány volt, amilyen Borisznak soha nem adatott meg.

Előidézett valamilyen változást Önben, hogy jobban megismerte Olga és Borisz történetét?
Feltétlenül, az önismeretem gazdagodott. Például nagyon megérintett és ugyanakkor hatást gyakorolt rám Borisznak a szülei halála miatt kialakult mélységes gyásza. Úgy éreztem, hogy megértem őt, hiszen ugyanezt éltem át, amikor hat évvel ezelőtt meghalt az édesanyám. Sokat töprengtem azon, hogy mennyire pasternaki, hogy valaki ilyen közeli, szerető kapcsolatot létesít a szüleivel, valamint hogy az ő elfogadásuknak még felnőttkorában is szükségét érzi. Rájöttem, hogy nagyon fontos számomra a hűség, illetve a szeretetteljes emberi kapcsolatok.

Ha lehetősége nyílna találkoznia Paszternakkal, mit mondana neki, milyen tanáccsal látná el őt?
Megmondanám Borisznak, hogy sajnálkoznia kellene, amiért nem igazán bánt tisztességesen Olgával. Rendkívül fontos, hogy gondoskodjunk azokról, akik szeretettel vesznek minket körül és a legtöbb áldozatot hozzák értünk. Azonban azt is a tudomására hoznám, hogy nagyon büszke vagyok a bátorságára, hogy megírta az igazságot “Oroszország Anyácskáról”, amelyet ő mindig szeretett és örökké lojális volt hozzá.

Gondolja, hogy a Zsivago doktoron keresztül megismerhetővé válik az orosz ember?
Teljes mértékig így gondolom. A regény az oroszok szenvedélyes természetébe enged betekintést. Az orosz lélek jellegzetessége és a nép szenvedése nagyon intenzíven jelenik meg a könyvben.

A családja hogyan fogadta a könyvét?
Hihetetlenül büszkék rám és azt hiszem, leginkább az lepte meg őket, hogy megírtam a könyvet, amelyet a közönség is jól fogadott és nagy örömömre népszerűségnek örvend! Úgy gondolom, hogy nem hitték, hogy képes leszek egy ilyen komoly és fontos könyv megírására. Édesapám azt mondta, hogy megváltozott a véleménye Boriszról, és ezentúl bizonyára Olgára is másképp tekint.

Jövőre a Carnival Films hat részes sorozatot forgat a könyvéből. Közreműködik a forgatásban?
Igen, mindenképp kiveszem belőle a részem. Úgy érzem, én ismerem jól Borisz karakterét, én vagyok, aki tanácsokat adhatok a forgatókönyvben. Nagyon fontos számomra, hogy a televíziós adaptáció teljesen megfeleljen a könyvnek, és Olga és Borisz élete hitelesen kerüljön bemutatásra. Én is azt akarom érezni, hogy a történet autentikusan orosz, és hogy a nézőkre is hasson ez a nem mindennapi kapcsolat.

A jövőben milyen tervek foglalkoztatják?
Minekután sok, a Laráról íródott kritika szerint sikerült kijavítanom a róla kialakult negatív képet, és segítettem Olga valódi jelentőségét bemutatni a történelemben, eldöntöttem, hogy el szeretném mondani azoknak az asszonyoknak a történetét, akiket a történelem igazságtalanul megbélyegzett. A következő témám Wallis Simpson, akiről a közvélekedéssel ellentétben nem hiszem, hogy szélhámos volt, én inkább áldozatnak tartom őt. A történelem mindig elmondta VIII. Edward történetét, én pedig el akarom mondani Wallis Simpson sztoriját.

Sokan meglehetősen kritikusan figyelik Oroszország politikáját. Nem egyszer hangzik el olyan vélemény, miszerint Oroszország kísértetiesen a Szovjetúnióra kezdett el hasonlítani.
Nem ismerem kellően a helyzetet, de számomra is úgy tűnik, hogy Putyin Oroszországa riasztóan egyre inkább a sztálini Oroszország benyomását kelti. Bár nem tudom, vajon Putyinra is ugyanolyan hatással van a költészet, mint annak idején Sztálinra.

Képek: Noran Libro