Modern címmel hamarosan új lemezzel jelentkezik az amber smith, Magyarország vezető indie-pop zenekara. Ponikló Imrével többek között arról beszélgettünk, hogy mennyit változtak a „mai húsz évesek” a hat-nyolc évvel ezelőtti fiatalokhoz képest, hatott-e a csapat népszerűségére a Hámori Gabriella színésznőnek írt album, és egyáltalán: milyen az ún. modern élet.

POÓS ZOLTÁN LÁSZLÓ – Nullahategy

 A rePrint album megjelenése idején úgy tűnt, hogy a Magyarországra is begyűrűző brit gitárzene hullám kiemelheti a szubkultúrából az amber smitht. Szerinted miért maradt meg az egész szcéna a partyk és klubkoncertek színterén?

Talán a zene jellege magában hordozza, hogy itthon ez „csak” egy szubkultúra zenéje lehet. Minden országnak van egy sajátos hangja, zenei tradíciója, amit a közízlés is jól mutat – így nálunk más típusú popzenék mozgatnak meg ezreket.

Milyen hatással lehet az amber smith karrierjére, hogy nemrég több, a brit szubkultúrához köthető zenekar is feloszlott…
Szerintem egy ember egyszerre is szerethet több magyar zenekart, megfértünk eddig is a többiek mellett. Persze remélem, és az célunk is, hogy eljussunk olyanokhoz is, akik eddig nem hallottak rólunk – főleg az újabb generációra gondolok…

Mennyit változott a szcéna, a közönség 2005-2007 óta? Miben mások a mai 17 évesek, a 6-8 évvel ezelőtti korosztályhoz képest?
Természetes, hogy a mai húsz éveseknek nem az amber smith a generációs zenekara, hiszen mi sem vagyunk korban már közel hozzájuk. Természetes az is, hogy a „mai húsz éveseknek” is szükségük van olyan idolokra, akikről azt gondolják, hogy csak az övéké.Amber1

Az összes fontosabb online áruházban, streaming szolgáltatónál kaphatóak a dalaitok. Ezek az új médiumok változattak azon, hogy ne albumban, hanem trackekben gondolkodtok.
A streaming szolgáltatás nem a zene jövője, ez a jelene, sőt tegnapja is. Hol van mar a Soulseek….de ettől még nem változott a hozzáállásom, továbbra is albumban gondolkodom. Talán ez generációs kérdés, talan művészi felfogás – nekem fontos az album, mint koherens egység. És azt veszem észre, bár évek óta azt hangoztatják mindenfelé, hogy az albumnak befellegzett, már csak az 50+ generációnak jelent ez bármit is, azt látom, még mindig ez a meghatározó a nagy zenei piacokon (Anglia, USA), az album a mérföldkő és hírérték egy zenekarnál. Lásd a Blur esetet: a 2009-es összeállás óta kiadtak egy-egy kislemezt, néhány letölthető dalt, de mégis mindenki egy új nagylemezt várt tőlük, és tessék, a legnagyobb „durranás”, hogy új albumuk jelenik meg. Az album mindig komolyabb állásfoglalás, egy előadótól, mint egy sláger.

 A Hello Sun-kislemezetek még 2005-ben megjelent vinylen. Azóta domináns lett a bakelit, viszont ti pont akkor nem jelentkeztek ezzel a formátummal, amikor újra fontos lett…
Akkoriban rengeteget játszottunk Nyugat- Európában, a lemezt német kiadó jelentette meg. Nyugaton igazan sosem tűnt el ebből a szubkultúrából a vinyl. Ma már kevesebbet jatszunk kint, és itthon nem igazán éri meg, inkább szimbólum jellege van. Ennek ellenére nem kizárt, hogy az új lemezről lesz vinyl kislemez is idén, sőt nagylemezt is szeretnénk, de hogy lesz-e, ezt nem tudom biztosan kijelenteni…

Mennyire vagy elégedett a jó fél éve megjelent Hámori Gabi-féle lemezzel? Felmerült, hogy esetleg az új amber lemezen vokálozzon, vagy énekeljen? A Fábry show-féle szereplés és a Hámori-projekt óta többen mennek amber-koncertekre?
Azt gondolom, hogy a Hámori- dalok jók, és sokkal többet érdemelt volna a lemez. De hiába mondogattuk, hogy ez egy poplemez, Gabi országos színésznői ismertsége miatt ez is „egy színészlemez” lett. Ha lett volna mögöttünk komoly management, kiadó, promóció, talán eljutottunk volna olyanokhoz is, akik szimpla popzeneként értékelték volna ezt. Sokan megjegyezték, hogy látták a Fábry-féle fellépést, az tehát inkább ego-masszázsnak volt jó, az amber smith-re nem hiszem, hogy befolyással lett volna. De fél év telt el csak a lemez megjelenése óta, még nehéz megítélni.amber 3

Ha 2010-ben nem függesztitek fel ideiglenesen a zenekar működését, lehet, hogy a Fonogram-díj sikere után komolyabb szintre tudott volna ugrani a zenekar? Számos tagcsere is volt a csapatban. Ha a gitárpop 2008 körül kitör a „cool rezervátumból” itthon, talán megúsztatok volna néhány nagyobb változást a bandán belül.
Nem hiszem, hogy itthon komolyabb szintre ugorhatott volna az amber smith, látván mi történt Magyarországon az elmúlt években. Optimista voltam 2007 környékén, az új Petőfi indulásával. Nem lett nagyobb a piac, mégis több zenekar vált ismertté, többen ugrottak elő az ismeretlenségből. Akkor olyasmi volt a jelszó, hogy ’’mutassuk meg a világnak, a mi zenekaraink is megállják a helyünket a nyugatiak mellett, mi is vagyunk olyan jók’’. Ekkor rendeztek Nagy Britmania partykat, ekkor adhatott igazán sikeres európai turnékat pl. a Heaven Street Seven vagy Yonderboi is, a zenei sajtó büszke volt a Puzzle-ra, a Zagarra, a Moog amerikai sikereire, és persze az amber smith kinti próbálkozásaira is, meg az együttműködéseinkre Robin Guthrie-val es Chris Brownnal. Ezek mind békésen megfértek az amúgy továbbra is nagy népszerűségnek örvendő Kispal, HS7, vagy az akkor újonnan felfutó Vad Fruttik vagy 30Y mellettAztán nagyjából 2010 és 2011 óta az a korszellem, hogy énekeljünk magyarul, fogalmazzuk meg a magyarságot, írjunk átiratot versekből, vegyünk részt slam poetryn, stb. De mindezektől függetlenül egyszerűen nem jelent meg új amber smith lemez, aminek a forgatókönyv szerint ’”jönnie kellett volna”… Egy bizonyos kor után az ember kényetlen elfogadni, hogy olyan tempóban és módszerrel alkot, ami a legjobban fekszik neki. Én pedig sosem tudtam írni valamit, mert „kell”, pláne nem az amber smithnek. 2009 végén nem jött ki új lemez, és őszintén mondom, azt sem bánom, hogy elmulasztottam a sikert, mert legalább nem kellett egy felvizezett Introspective light-ot kiadni. Ami a tagcsereket illeti, persze, a siker sok mindent másképp láttat, és lényegtelenné tesz. Aztán ha a sikerért többet kell dolgozni, és nem is biztos, hogy siker lesz, nos, olyankor kezdik elhagyni a hajót. De ez nem újdonság, és bár bántam, hogy többen elhagytak az amber smith-t, azt gondolom, a „nagy felállás” óta a mostani a legerősebb formáció, úgyhogy minden a lehető legjobban alakult.

Az új, Modern című album hangképe alapvetően az Introspective album szintikkel feldúsított hangképéből indul ki. Viszont a projektekben sokszor mutatod meg az éned más oldalait. Miért tartod fontosnak, hogy az amber-soundban ne legyenek radikális változások?
Úgy érzem, akik az amber smith-t szeretik, nem feltétlen szeretik a Poster Boy-t vagy a szólólemezemet. Más a hangulat, és más megközelítés is. Lemezről lemezre más a zenekar, mégis van a dalokban valami amber smithes. De emellett fontos, hogy a Poster Boy nem csak az én másik oldalam, hiszen Noel es Mike Zwecker is legalább annyit tettek a dalokba, mint én.

 Évek óta egykori zenésztársad, a sztárgrafikus Jose tervezi az arculatot, ő a ti Corbijnotok. Zenészekkel „gyakran előfordul”, hogy profi rajzolók, vagy jó fotósok… Te ezt teljesen átengedted Josénak, vagy mindenről konzultáltok?
Joséval már évek óta nem járunk úgy össze, ahogy fiatalabb korunkban. Ő annyira ráérez a világunkra, hogy az esetek nyolcvan százalékában elfogadjuk, amit javasol. Átküldöm neki a dalokat, dalkezdeményeket,  hogy gondolkodjon az arculaton. Egyébként pont az új albumnál kértem arra, hogy dolgozza át az első verziót, mert „nem szerettem bele azonnal”. Aztán megszületett az, amire azt mondtam, hogy „na, ez az”.

A csinos és cool fiúkat előbb-utóbb felfedezik a női magazinok. Téged is megkörnyékeztek?
Egy-két kisebb női magazinos megjelenéstől eltekintve nem kerestek meg. Előbb talán csinosnak és coolnak kellene lennem!