„Költő vagyok – mit érdekelne engem a költészet maga?” – írta Ars poetica című versében József Attila. Minket viszont, akik csak olvassuk a verseket, jó, ha érdekel. Ma viszont adjunk egy esélyt a költészetnek! A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és – versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. Mi úgy döntöttünk, ajánlunk tíz megzenésített verset, így csatlakozva a magyar költészet ünnepéhez.

061.hu

Radnóti Miklós: Bájoló – Szabó Balázs Bandája

Szabó Balázs világához mindig is közel állt a költészet. Ha a hegedűs-énekes lemezeit hallgatjuk, néha nehezen tudjuk eldönteni, hogy megzenésített verset, vagy Balázs valamelyik dalszövegét halljuk-e. Radnóti versének, a Bájolónak megzenésített verziója Szabó Balázs 2012-es EP-jén, a Közelebb címűn jelent meg és azóta is a banda egyik legnagyobb slágerének számít.  Szabó Balázst mindig is vonzotta a költészet, legelső lemeze Faludi György verseinek megzenésítéseiből állt össze. Szinte minden albumán van egy-egy általa slágerré tett költemény, és aki volt már Szabó Balázs Bandája koncerten, átérzi annak az izgalmát, amikor több ezer ember hangján egyszerre szólal meg egy költői klasszikus.

 

Babits Mihály: Nyár – Harcsa Veronika

A csodás hangú, mindig kedves és szelíd pop- jazz énekesnőről, Harcsa Veronikáról sokan talán el sem hiszik, hogy eredetileg matematikusnak készült, el is végezte a Műszaki Egyetemet a Zeneakadémia mellett. Hogy a szürke számsorok helyett mennyivel jobban érdeklik a lélekig hatoló dallamok és a színes rímpárok, arra mi sem jobb bizonyíték, mint 2011-ben megjelent első magyar nyelvű albumán, a Lámpafény című lemezen  20. századi magyar költők verseit adja elő. Az ismert költők kevésbé ismert verseit Harcsa Veronika válogatta és zenésítette meg. József Attila, Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Kassák Lajos és Karinthy Frigyes költeményei hallhatók lemezen, köztük Babits Mihály Nyár című verse is.

József Attila: Óh szív nyugodj – Ágnes Vanilla

Ágnes Vanilla 11 éves kora óta ír verseket és 15 éves kora óta szerez zenét. Az általa írt dalok mindennapi témákat és mély lélektani jelenségeket boncolnak, könnyű nyári slágernek egyik sem nevezhető. Ágnes mindig is vallotta, hogy dalszövegeire és verseire nagy hatással volt József Attila költészete, akinek verseit már egészen fiatal korában megismerte. Azt mondja, meggyőződése, hogy József Attila verseit a mostani fiataloknak is ismerniük kell, ezért boldogan vállalja a feladatot, hogy zenéjével emléket állítson a XX. század egyik legnagyobb magyar költőjének. 2005-ben megjelent József Attila című albumán tíz megzenésített vers hallható. Legtöbben talán a rádiós játszást is megért Óh szív nyugodj címűt ismerik közülük.

 

Ady Endre: Biztató a szerelemhez – Cseh Tamás

Cseh Tamás egyik utolsó kiadványa volt a 2004-ben megjelent Ady-album, amelyre 28 vers megzenésítése került fel. A többi lemezétől eltérően, maga Cseh Tamás csak előadóként szerepel ezen az albumon, ugyanis a versekhez a zenét nem ő, hanem Novák János szerezte. A stílus viszont maradt a semmivel össze nem téveszthető „csehtamásos” annyi kiegészítéssel, hogy a megszokott gitárkíséretet ezúttal fúvósok, billentyűsök is kiegészítik. Bármelyik dal jó szívvel ajánlható a lemezről, mi most a Biztató a szerelemhez  címűt választottuk.

 

Petőfi Sándor: Pató Pál úr – Ferenczi György és a Rackajam

2006-ban a Hangzó Helikon-sorozat tizedik darabjanként látott napvilágot Ferenczi György Petőfi című lemeze, Jutasi Tamás és a Rackajam együttes közreműködésével. Az album elkészítésével az volt Ferencziék célja, hogy  Petőfi Sándor verseit a fiatal generációt is a színpad elé, a hangszórók mellé szögező formában tolmácsolják. Ehhez kapcsolódóan egész sereg stílusból építkeznek: Jimi Hendrixtől a magyar népzenéig, a jungle és a drum’n’bassen keresztül egészen a rock and rollig. A lemez koncepcióját az a Petőfi költészetéből fakadó szabadságvágy, lendület életöröm adja, amely a Nemzeti dal szerzőjének műveit a  rock ’n roll életformával teszi hasonlatossá. Az album egészen egyszerűen fantasztikus, bebizonyítja, hogy Petőfi Sándor versei mindig időszerűek és iránymutatóak, zenei stílustól és kortól függetlenül. Ferenczi Györgynek egyébként nem ez az egyetlen „költői albuma”, néhány évvel később az 1956-os forradalomban elhunyt ifjú költő, Gérecz Attila megzenésített verseiből készített albumot.

 

József Attila: Nagyon fáj – Hobo

Földes László Hobo hosszú évtizedek óta ápolja József Attila örökségét, nemcsak zenekarral, de önállóan is. József Attila estjeivel bejárta már az egész országot, de a határon túl is számos helyszínen bemutatta már a különleges produkciót. A szünet nélküli, 75 perces műsort rendre kisebb, 80-100 fős közönség előtt adja elő Hobo, ahogy ő fogalmaz, szereti közelről érezni a közönség jelenlétét. Ami nem változik, hogy az előadásokat az esthez kötődő szabad beszéddel zárja. Vallja, ezzel missziót teljesít, de hiszi, hogy nem végvári harcos, aki a kultúra életben tartásáért küzd. Hangsúlyozza, a siker alapvetően a közönségen múlik, azon, szánnak-e időt arra, hogy előadásokra járjanak.

 

Lackfi János: Véletlen – Lovasi András

A Kispál és a Kiscsillag frontembere, Lovasi Andrási és a Véletlen formáció évente 2-3 alkalommal tud csak összeállni, hiszen a Lackfi János verseire szakosodott közreműködők egyéb zenekarokban is szerepelnek. Ebben a felállásban Heidl György szerzi a versekhez a dallamot, Lovasi András „csak” énekel. Akusztikus és elektromos gitáron Heidl György és Szabó Attila, a basszusgitáron Drapos Gergely játszik. A zongoránál Vedres Csaba ül, és Gáspár Gergely dobol. Lackfi verseinek Lovasi énekével hallgatva örömmel tapasztaljuk, „Bandi a hegyről” tud nagyon érzelmesen, bluesosan, mélyről jövően is énekelni. A megzenésített Lackfi János versekből album is készült 2007-ben.

 

Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani – Kaláka együttes

Ha megzenésített versekről készítünk listát, kihagyhatatlan a Kaláka együttes neve. Talán nincs is még egy zenekar Magyarországon, aki ennyi költő ilyen sok verséhez dallamot adott volna. Arany Jánostól Szabó Lőrincen át egészen Kányádi Sándorig sorolhatnánk a legkiválóbb hazai költőket, akikben a közös vonás: hogy a Kaláka zenekar lassacskán fél évszázados pályafutása során feldolgozta már a verseiket. Sok dal között előkelő helyen szerepelnek Kosztolányi Dezső költeményei, melyek közül húszból a Kaláka egy teljes albumot készített.  Az Akarsz-e játszani? címűt klasszikus keringőritmusban zenésítették meg, nincs igazán túlbonyolítva, de pont jól illik így a vers eredeti hangulatához.

 

Petőfi Sándor: Szeptember végén – Pilvaker (Halott Pénz, Fluor, Deego)

Egészen 2022-ig nem múlhatott el március 15-e Red Bull Pilvaker nélkül. Az eredetileg slam poetry versenynek induló, showá felnőtt Pilvaker tényleg a szavak forradalma, amelyhez nemcsak a hazai rap és hiphop legjobbjai, de pop és rockénekesek, színészek, műsorvezetők is csatlakoztak. A pilvakeres dalok nem hagyományos megzenésített  versek, hiszen a szabadság jegyében a szövegmondók és az énekesek a rímeket is átalakítják egy kicsit, hozzátéve saját érzéseiket, gondolataikat, a 21. század hozadékait.

 

Szép Ernő: Életrajz – Pál Utcai Fiúk

A Pál Utcai Fiúk zenekar pályafutása során nem sok versfeldolgozással állt elő. Amikor Szép Ernő versét, az Életrajzot először színpadra vitték, csodálkozott is a közönség. Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei megjelenésükkor  irodalmi szenzációknak számítottak. Egész költészete is az emberszeretet jegyében, kissé érzelmesnek, kissé furcsának, egyszerre könnyesnek és mosolygósnak alakult. Ezt az életérzést adja vissza a Pál Utcai Fiúk zenekar dala is.