Leonard Cohen a Szépséges lúzerek című regényét pop-apokalipszisként értelmezi – derül ki Jeff Burger szerkesztette Magáról, Cohenről című interjúkötet első beszélgetéséből, ennek fényében nem mondhatunk mást: Cohen elsők között jövendölte meg a pop apokalipszisét.
PZL – 061.hu
No, de ki akar elolvasni egy közel 500 oldalas interjúkötetet? A kérdés akár jogos is lehetne, ha nem éppen Leonard Cohen gondolatait és a dalainak keletkezési körülményeit ismerhetnénk meg belőle. Például a híres Sisters Of Mercy című szerzemény két lánnyal töltött éjszakának állít emléket…. Aztán: Cohen sok nyugat-európai balos gondolkodóval ellentétben már 1974-ben ezt nyilatkozta a ZigZag magazinnak: „Szeretném megélni a szovjet birodalom összeomlását”. Nos, Cohen nemcsak 1989-es fordulatot élte meg, hanem 2009-ben a Grammy életműdíjat is. Aki érdeklődik Cohen néhány akkordból és rengeteg ihletett mozdulatból összeállt életműve iránt, annak kihagyhatatlan ez a könyv, már csak azért is, mert semmi nem hozza ilyen közel az életművét, mint a bizalmas vallomásai, melyekből azt is megtudhatjuk, hogy mit gondol a Stones-ról (ők a popzene kenyere és bora), és hogy amikor találkozott Dylannal összehasonlították egymás szövegeit. Kiderült: míg Cohen egy évig is ír egy dalt, addig Dylan a taxi hátsó ülésén, negyed óra alatt is összehoz egy verset. Cohennek minden megnyilatkozása egy bonmtot, még akkor is elgondolkodtatóak az észrevételei, ha nem értünk velük feltétlen egyet. Azt mondja például a háborúkról hogy azokat azért indítják, hogy az idősebb férfiak leölhessék a fiatalokat, hogy ne kelljen harcolniuk a nőkért…
Kéz a kézben – Magáról, Cohenről című könyv borítója (Fotó: Horváth Péter Gyula)
Az 1934-ben, Montrealban született Cohen elsősorban dalszövegíró, költő, és csak másodsorban előadóművész, mégis döbbenetes hatást váltanak ki néhány akkordos popsanzonjai. Mert ha valakire áll az előadóművész meghatározás, nos, akkor rá különösen igaz. Elképesztő energiákat mozgatva, mégis csuklóból interpretálja a Suzanne-t, a Hallelujah-t, vagy éppen az Everybody Knows-t… Cohen rutinos nyilatkozó is, legyen szó cannabisról, poltikáról, mindenről tud mondani néhány bölcsességet, de akkor van a legjobb formában, ha a hitről, a Bibliáról beszélhet. A zene meglepő módon nem nagyon érdekli – ezt ő maga nyilatkozza, majd hozzáteszi, hogy lemezjátszója sincs.
Fellépései belső tájakra szervezett társasutazások, amit jobb híján nevezünk koncerteknek, valójában zenés irodalmi estek, ahol a hangszerek inkább csak az energiaátvitel eszközei. Mert amikor valaki azt mondja egy interjúban, hogy a házasság a lélek legforróbb kemencéje, akkor szinte mindegy, hogy az az öt akkord, amit váltogat egy dalban, az végül is miképpen szólal meg. Cohen maga a dal. Hipnotikus, a táncdalfantáziákból, a sanzonokból építkező zenéjét első osztályú szövegei, és a szív közepét megcélzó egyszerű melódiái hitelesítik. A Magáról, Cohenről cím talál nem túl szellemes, szinte bármelyik dalából kipécézhettek volna egy-egy sort, ami címként jobban megállta volna a helyét, de ez mindegy is.
A lényeg hogy a könyv elolvasása után eljuthatunk Cohen szívének közepéig, megtudjuk például azt is, hogy vallásos zsidó létére nagyon is vonzónak találja a kereszténységét. Azt mondja az 1987-ben, a RockBillben megjelent interjújában, hogy nem nehéz beleszeretni Jézus alakjába, hogy szükség van az újjászületés eszméjére, mert az emberiségnek folyamatosan a fájdalom és a morális pusztulás érzésével kéne együtt élnie. Maga a könyv lefordítása egy hungarian all strars projekt volt, a Suzanne dalszövegét Bródy János ültette magyarra, az A Diamonds In The Mine-t Lovasi András, a The Guests-et Müller Péter Sziámi.
Tizenkilenc dalszövegfordítást is tartalmaz a könyv, és persze képmellékletet is, de mégis a legfontosabb, hogy olyan útravalókkal lát el, amik legalább annyit visszhangoznak bennünk, mint mondjuk a Take This Waltz harmóniái. Az egyik legszebb gondolata pedig ez: „A szenvedés bizonyos értelemben indítógomb vagy emelőkar, de a jó mű a szenvedés ellenére és arra válaszul születik meg, mint győzelem a szenvedés fölött…” Ritkán fordul elő a popkultúrában, hogy valakinek a nyilatkozatai is olyan értékesek, mint a dalszövegei. Cohen az egyik kivétel.
Leonard Cohen – Magáról, Cohenről
41 év, 26 beszélgetés
Szerkesztette: Jeff Burger
Park kiadó
496 oldal 4990 Ft
Képek: Rolling Stone, Consequence Of Sound, Sony