Amíg az 1956-os megemlékezéseken kiemelt szerep jut a pesti srácok hőstetteit és sorsuk alakulását felidéző történeteknek, a forradalomban aktívan részt vett lányokról és asszonyokról méltatlanul kevés szó esik. A „pesti lányok” egyikének alakja a magyarok szabadságharcának egyik szimbólumává vált, miután egy dán fotós jóvoltából a róla készült fénykép bejárta a nyugati sajtót. Kövessy Róbert az 1956-ban hősi halált halt kamaszlány, Szeles Erika történetét dolgozza fel készülő új filmjében. A nyolcvanas években meghurcolt legendás punkbandák, a CPg és a Közellenség tagjairól készített Pol Pot megye punkjai és a Punktérítő rendezőjével Szakács Árpád, a tortenelemportal.hu alapítója beszélgetett a Pesti Srácok Emlékpark színpadán.
MAPET – 061.hu
Kövessy Róbert 1999-ben készítette el Pol Pot megye punkjai című dokumentumfilmjét, amely leszámolt a legfontosabb magyar punkbanda körül évek alatt felgyülemlett hiedelmekkel. A legendák alapját az a rengeteg dezinformáló, lejárató cikk és hír képezte, amelyet az akkori könnyűzenei élet főcenzora, a Hanglemezgyár ura, Erdős Péter jelentetett meg, illetve terjesztett a CPg tagjairól. (Példának okáért az együttes neve nem a Cigány Pusztító Gépezet – vagy Galeri -, hanem a Come on Punk Group rövidítése, tagjai nem rasszista szkinhedek, hanem erősen antikommunista punkok voltak, és persze soha nem daráltak csirkét a színpadon, miként az a maliciózus híresztelések útján elterjedt.) Güzüék 1982-ben két év tényleges börtönbüntetést kaptak, és később Kövessy második punkfilmjének alanyai is erre a sorsa jutottak: a Közellenségnek csupán két fellépése volt, de azokon annyira odatették magukat, hogy utána két évet kellett ülniük.
A rendező a Pesti Srácok Emlékparkban zajló beszélgetésen elárulta, családjának és neki is volt része a rendszerrel szembeni ellenállásban, így hát nem meglepő, hogy minden alkotása e téma köré épül. Nemcsak a Kádár-kori punk szubkultúra üldöztetéséről forgatott, de televíziósként készített dokufilmet az első magyar NATO-kémként elhíresült Belovai Istvánról, és az 56-os pesti forradalom egyik hőse, Szabó bácsi, azaz Szabó János kalandos életéről is.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Új, készülő dokumentumfilmje szintén 1956-os témájú, „főszereplője” pedig az a vattakabátos, vörös hajú, szeplős pesti kamaszlány, akinek a fényképe a Billed Bladet dán magazin címlapfotójaként járta be a nyugati országokat, s vált a magyar forradalom, a bátorság és a remény jelképévé. Szeles Erika fényképét egy dán fotós, Vagn Hansen készítette a Blaha Lujza tér környéki októberi harcokban. Elbeszélgetett a kezében „davajgitárt” szorongató 15 éves lánnyal, aki valószínűleg kicsit tudhatott dánul, mivel a világháború után néhány hónapot az északi országban töltött egy hadiárvákat és elszegényedett családokat támogató üdültetési program jóvoltából. Novemberben Erika már fegyvertelenül, vöröskeresztesként vett részt az összecsapásokban, amikor a Blaha környékén nyaklövés érte. Bevitték a Péterfy Sándor Utcai Kórházba, ám az életét már nem tudták megmenteni.
Kövessy elmondta, a film ötlete azután merült fel, hogy a korabeli felvételeket tanulmányozva rácsodálkozott, milyen sok nő – egészen fiatal lányoktól az idősebb asszonyokig – vette ki a részét élete kockáztatásával a forradalmi eseményekből. „Ismerünk 56-os női hősöket. Wittner Mária vagy a kivégzett Tóth Ilona történetét ma már senkinek sem kell bemutatni. Engem azonban az ismeretlen női hősök, az olyan pesti lányok érdekeltek, mint Szeles Erika. Szomorú, hogy egy ilyen emblematikus alak a mai napig nemigen mozgatta meg a magyar történészeket, és mindazt a keveset, amit a lány személyéről és sorsáról tudunk, elsősorban külföldieknek köszönhetjük” – magyarázta a filmrendező.
Fotó: Horváth Péter Gyula
A kutatást egy másik dán férfi kezdte el, aki 1956-ban, 15 éves diákként, társaival együtt lelkesedett a magyar forradalomért. Miután egy láda mélyén, az általános iskolai tankönyvei között rábukkant a Billed Bladet ’56-os lapszámaira, köztük a Szeles Erika címlapfotójával megjelent példányra, Henning Schultz eldöntötte, hogy eljuttatja neki az újságokat. Megszállottan próbálta felkutatni Erikát, s több magyar lapot is megkért, hogy tegyék közzé a fotóját, hátha valaki ráismer. A kérést csak a Magyar Nemzet teljesítette, de nem jártak eredménnyel.
A férfi felkereste az időközben elhunyt Vagn Hansent, akinek személyesen kiválogatott tucatnyi felvételét – köztük az Erikáról készült fotósorozat legszuggesztívebb példányát – a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonába juttatta. A képekből rendezett 2008. októberi kiállításig még a lány neve sem volt ismert, miként azt sem, hogy a Bezerédi utcában lakott az édesanyjával, halála után pedig a Kerepesi temetőben helyezték végső nyugalomra.
“Ez a film talán segít abban, hogy ez az emblematikus nőalak, aki több nyugati országban a szabadságharcunk szimbóluma, végre méltó helyére kerüljön 1956 emlékezetében”.
Kövessy Róbert elárulta, a közeljövőben emléktáblát és lehetőség szerint szobrot is szeretnének állítani a hős pesti lánynak Budapesten. A rendező terveiben szerepel egy pesti lányokról szóló újabb alkotás, valamint egy újabb punkfilm készítése is, amelynek célja a lázadó szubkultúra legendás hazai formációinak és alakjainak a bemutatása lenne. Mint mondja, elkészült a forgatókönyv, a szinopszis, de ahogy az előző, egyébként nagy sikerrel futott punkfilmek esetében is történt: hiába pályázott, nem kapott rá egy fillért sem.
Vezető fotó: mult-kor.hu