SZILÁGYI BUNDI ANDRÁS- Pesti Mese/Nullahategy Facebook- csoport
Ha valaki Pest belvárosába érkezik, némileg csalódnia kell a történelmi városrészek hiánya miatt. Arra ott van Buda – szokták mondani – ellenben van egy templom, ráadásul a város szívében, ahol megcsodálhatjuk Budapest történetének majd kétezer évét. A jelenleg folyó munkálatok révén remélhetőleg lehetőség nyílik arra, hogy ez a pompás templom teljes múltjával együtt megmutatkozzon előttünk, s végig bejárhassuk ezt a kétezer évet, és így juthassunk el Molnár C. Pál oltáráig: a római erődtől a neoklasszicista modern művészetig.
Az épület, amely egyben Pest legrégibb épülete a kétezer év során folyamatosan használatban volt. Miután a rómaiak elhagyták Contra Aquincum falait, hamarosan az ide települő egyéb népek erősségei lettek, mígnem az Árpád korban – épp a római tábor köveiből és falaira – felépült az első templom is, melyben 1046-ban a Duna túlpartján vértanúságot szenvedő Szent Gellért püspök lelt végső nyugalomra. A templom gótikus csarnoktemplom volt, és mivel a törökök dzsáminak használták az épületet, szerencsésen túlélte a hódoltság korát, egészen egy 1723-as tűzvészig, ahol a Szervita templom tervezésében is részt vevő Pauer János György vezetésével, barokk stílusban újult meg. Ma már ebből kevés látható, két eldugott mellékoltáron kívül a mai épület hajója sokkal inkább az 1808-as, Pest városának másik jeles építésze, Hild János vezetésével folyó klasszicista felújítás nyomait hordozza. A gótikus szentély felújítását – purista stílusban – először a Parlament tervezője, Steindl Imre irányította 1889-ben, majd a harmincas években Lux Kálmán, majd a második világháború után Gerő László végzett komoly kutatásokat, de munkák a hetvenes, nyolcvanas és kilencvenes, sőt a kétezres években is folyamatosan folytak, egyre több részletet tárva fel a különleges épület gazdag múltjából.
A Belvárosi templom 1865 körül Fotó: budapestcity.org
A most látható templom jó része Anjou és Jagelló kori struktúra. Sokáig hitték az egész építkezést Mátyás utáninak, ám a nemrégiben előkerült XIV. századi freskók arra engednek következtetni, hogy a jelenlegi gótikus templom egy korábbi épület bővítéseként jöhetett létre. Ennek építéséhez a XII. századi, román templom köveit használták, ennek maradványait tárják most fel a régészek, hogy a későbbiekben e falak közé épüljön fel a Belvárosi plébánia új altemploma. Az épület és kápolnák alatti üregeket, régi falakat már korábban is ismerték és használták, ám a mostani ásatások szenzációs eredményekkel jártak. Csontos zsákok, törmelékek, sírok és sírkövek közt bolyongtunk Kovács Eszter vezető régésszel, hogy soha nem látott részekről készíthessünk felvételeket a Nullahategy olvasóinak.
A videó készítésében közreműködött: Szabó Fruzsina és Kozmi
Vezető kép: ng.hu