A történelemnek lassú a pulzusa. Úgy látszik, most jött el az ideje annak, hogy közel hatvan évvel a forradalom után valaki megmutassa 1956 vizuális karakterét. Sümegi György 1956 plakátjai című könyvéből megismerhetjük a forradalom vizuális emlékezetét, az amatőr falragaszoktól a művészi linómetszetekig.
PZL – nullahategy
’56 ikonográfiája látszólag könnyen megrajzolható, hiszen a Bem térre vonuló tömeg már a forradalom első napján megalkotta az örökérvényű jelképet, a lyukas zászlót.
Ugyanakkor a forradalom karakterrajához hozzátartoznak a plakátok, a röpcédulák és a falfirkák is. Sümegi könyvében megismerkedhetünk amatőr rajzokkal, de kiváló képzőművészeti alkotásokkal is, mint amilyen Bényi Árpád 1956 őszén készített Golgota című fametszete, vagy Pleidell János 1956.X. 26-i dátummal ellátott metszete.
De ott van a híres „Forradalmunk tisztasága megengedi, hogy gyűjtsünk mártírjaink családjának” szövegezésű plakát is, amire egy százforintost ragasztott Erdély Miklós képzőművész. Erdély Miklós ezzel a történelem tankönyvekbe is bekerült akciójával valójában az első magyar ún. happeninget is megalkotta.
1956. október 23-án nemcsak a zászlókból vágták ki a kommunista diktatúra motívumait, hanem az életünkből is, hogy aztán ezen a lyukas zászlón keresztül nézzünk a szabad világra. Sümeg György könyvét lapozva világossá válik: a zsarnokság erőszakot tesz a szellemen, megnyomorítja az ember alkotó energiáit, de amikor megszabadulunk terhétől, hihetetlen energiák törnek felszínre.
A forradalommal szerves egységet alkotva jelentek meg a függetlenséget követelő utcai falragaszok, képes üzenetek, gúnyrajzok, kézi készítésű plakátok. Ezek a Budapesten, a vidéki városainkban, illetve a forradalom leverése után az emigrációban készült illusztrációk kikerültek vizuális emlékezetünkből, illetve néhány alkotás ismeretlen maradt.
Éppen ezért reveláció Sümegi György gyűjtése, akkor is az, ha a bűntudatra és hallgatásra épített identitás, és az apátia hosszú évtizedek alatt közönyössé tette a társadalmat.
Talán éppen 1956 vizuális karakterrajza adhat új közelítéseket ahhoz, hogy mindenki megalkossa az egyetemesen túl saját 1956-ját. Azt írta Márai az 1951-es naplójában, hogy úgy tűnik, nincs igazság a földön. Csak lehetőségek vannak.
1956 vizuális feltárása is egyfajta lehetőség az igazság megmutatására. 1956 óta tudjuk, hogy a szabadság nem elvont fogalom, a szabadság testet tud ölteni.
A szabadságnak számos formája van, emlékeztethet plakátokra is.
Sümegi György: 1956 plakátjai (1956-2006)
Corvina
164 olda 4990 Ft