A magyar popkultúra egyik magaslati pontja a P.Mobil 1978-ban született Honfoglalása, így csak ünnepelni lehet azt, hogy a “rockszvit” 1995-ben rögzített szimfonikus változata vinylen is megjelent. 1995-ben már szinte mindenki felvitte a padlásra a bakelit lemezeit, ott porosodtak aztán Lehel hűtős dobozban a Flóra mosószappanok mellett, mígnem aztán a zeneipar pár éve rehabilitálta a vinyl formátumot. Viszont a kilencvenes évek közepén az akkor már újra összeállt P. Mobil sem tehetett mást, mint engedve a kor parancsának, 1996-ban CD-én adták ki a Kongresszusi Központban, az Állami Hangversenyzenekarral rögzített felvételt.

ZL – 061.hu

Több, mint húsz évet kellett várni arra, hogy az elegánsabb és jobb hangminőségben is megszólaló vinyl album végre megjelenjen. Valószínűsíthető, hogy a Hanglemezgyár az István, a király 1983-as, mindent elsöprő sikere után döntött úgy, hogy engedélyezi a P.Mobilnak a Honfoglalás megjelenését, amiben az a csavar, hogy magát a rockoperát is valószínűleg a P.Mobil Honfoglalása ihlette. Nem tudom, milyen lehetett a légkör a lemez 1984-es rögzítésekor, hiszen az MHV ragaszkodott ahhoz, hogy a “rockszvitet” eredetileg éneklő Vikidál és a mű számos tételét komponáló Bencsik isközreműködő legyen, hiszen Schuster Lóránt kifejezetten rossz viszonyban volt Bencsikkel és Vikidállal, ráadásul 1984-ben a P.Box finoman szólva is komoly konkurenciája volt a Mobilnak, de a lényeg: a felvétel valahogy elkészült – az Omega stúdió befoglalása miatt – a zenekar papírgyári próbatermében, méltatlan körülmények között, de még mindig sokkal jobban szólt, mint bármelyik, a hetvenes évek végén rögzített kalózkazettás felvétel.

A hetvenes évek nagy P.Mobil-korszakának slágereit tartalmazó album aztán a Heavy Medál világát kevésbé kefvelő ortodox rajongókat is megnyugtatta, a P.Mobil országos turnén mutatta be – immár a Honfoglalást helyezve a középpontba – azt, hogy nem változtak semmit. Aztán az album megjelenése után másfél évvel a zenekar feloszlott, utat engedve a fiatal korosztályoknak, így a keményebb rock piacán nem maradtak nagy öregek. A Pokolgép, az Ossián, majd a Moby Dick nagy korszakai jöttek el, mígnem aztán 1994 körül a Fradi-pályán majdnem egy évtized után 10.000 néző előtt tért vissza a P.Mobil. E korszak kreatív csúcsteljesítménye az 1995 december 28-án, a Kongresszusi Központban rögzítetett Honfoglalás szimfonikus változata, Malek Miklós zenei rendezésében, Wolf Péter vezényletével. A Honfoglalás számos verzióban megjelent, mégis a nagyzenekari hangszereléssel készült változat tartogatja a legtöbb izgalmat, főleg azért, mert megmutatja a zenemű lehetőségeit, mélységét, tágasságát, nyitását az archaikus kultúra irányába, ugyanakkor a klasszikus zenei eszköztár meg is emeli, rangjára helyezi a honfoglalás tematikáját.

A szimfonikus változatot Zakar Zoltán és a Zeffer András írta és hangszerelte. Sem a rockzenei alapok, sem a szimfonikus hangszerelés nem dominálja le a produkciót,  szerves egységet alkot a tárogató hangja, a rockgitár soundja, az énekkarok (Angelica Lánykar, Honvéd Együttes férfiakara) és a szimfonikus erőtér. A vinyl kiadvány hozzájárulhat ahhoz, hogy végre helyére kerüljön ez a Honfoglalás is, amely az átalakuló zenekar miatt nem tudta kifutni magát, a P.Mobilban az 1997-es átalakulás után sokáig nem is voltak billentyűs hangszerek, így játszani sem lehetett. Ugyanakkor minden műnek megvan a maga életciklusa, mint ahogy az pont a Honfoglalásban hangzik el: jóra rossz, örömbe baj, nászra gyász, mosolyra jaj.

 P. Mobil 1995:

Tunyogi Péter – ének
Sárvári Vilmos – gitár, vokál
Zeffer András – billentyűsök
Kékesi Bajnok László – basszusgitár, ének, vokál
Németh Gábor Őrnagy – dobok
Schuster Lóránt – zenekarvezető, szöveg
Mareczky Istán – dobok (a bónusz 1983-as koncertfelvételen)

közreműködik:
Fehér László – tárogató
Tunyogi Bernadett – ének
Sebestyén Márta – ének
Angelica Leánykar (karnagy Gráf Zsuzsa)
A Honvéd Együttes Férfikara (karigazgató Tóth András)
Szendrey István – dobok
Sipeki Zoltán – gitár
Állami Hangversenyzenekar (vezényel Wolf Péter)