A Víkend című magyar thriller szlogenje („Sosem tudhatod, hogy ki a vad és ki a vadász”) ismerős lehet egy tíz évvel ezelőtti Hubertus reklámból, de mivel ún. műfaji filmről van szó, kb. minden ismerős benne. Az is, hogy Gryllus Dorkát ezúttal is rituálisan megdugják, mert ha a művésznő feltűnik a Bucsin-tetőn túl játszódó magyar filmben, akkor valakinek magáévá kell tegye.
PZL – nullhategy
Úgy látszik, ez minden Erdélyben forgató stáb kabalajelenete, különben nem jön pénz a Filmalaptól, vagy felborulna a Tordai-hasadéknál a cateringet szállító kiszuperált Ikarusz.
Túl A szürke ötven árnyalatán most egy kötözés szex is a jutlama lesz egy pajtában (!). A film e nélkül is durván etno-core, képzeljünk magunk elé egy székely népi zenekart… a fogadóban húzzák a kőkemény legényest, miközben a pesti gazdag ficsúrok kokaint szívatnak fel velük.
A Víkend alapötlete nyilván A gyertyák csonkig égnek című Márai-műből eredeztethető, a szerelemi féltékenység és vadászat közös nevezőre hozása mindenképpen.
Valójában a film afféle thriller, idegenek érkeznek a faluba, majd elszabadul a pokol, láttunk már ilyet. A mozi egyszerűen felmond egy átejtős, tényleg fordulatokkal teli történetet, amiben fél óránként másra terelődik a gyilkosság gyanúja, és a végén az egész falu üldözi a hobbivadász pestieket… Akár vicces is lehetne, de a film nélkülözi a humort, de legalább az atmoszféra rendben van, orrunkban érezzük a mofetták kénes illatát, és az áfonyapálinka ízét.
De ne siessünk ennyire előre! Három sikeres fiatal lazítani megy Székelyföldre. Ők már nem érik be paintballal, a vér szagát akarják érezni, ezért részt vesznek egy illegális vadászaton, ami meglepő módon úgy indul, hogy Márta (Gryllus Dorka) biztos, ami biztos leottózza a férjét a hegytetőn, majd elindul a vadászat, ami balul sül el. Márta lelő egy gombászó férfit, és innen elkezdődik a végtelenül túlbonyolított történet, amiben tényleg nem tudjuk, hogy ki a vadász, ki a vad, és ki a hajtó.
A feleség sem bízhat a férjében, és a férj sem bízhat az asszonyban, hiszen a telefonján őriz egy videót, amin Márta éppen mélytorkozza a házibarátot, ezért aztán a kikapós Mártát majdnem lelökik egy szikláról, és tényleg: a Kárpátok gyűrűjében elszabadulnak az ősi ösztönök, és indulatok, és amikor már sziklákat hajigálnak le a feldühödött helyiek, akkor A tűz háborúja című film is eszünkbe jut. Lehet, hogy a storyline-t fejlesztették, de a dialógusírókat nem, a párbeszédek olyan gyengék, hogy sokszor az jut eszembe: a TV2 kooprodukcióban készült filmhez kölcsön adtak a Róna utcából a fillérekért gályázó kreatívokat, akik a csatorna szoció thrash reality dialógusait gyártják.
Az erdős-sziklás fancy balladának van némi skandináv black metálos turbulenciája, ugyanakkor teljesen indokolatlan volt a film elején az őz célbevételénél olyan feszült zenét alá keverni, mintha csak Hitlert akarná éppen levegőbe röpíteni Claus von Stauffenberg. A Víkend leghiteltelenebb jelenete maga a zárlat, amikor is a karrierje érdekében bárkit lepippantó Mártát Indiában látjuk viszont, amint éppen felmondja a humanizmus daloskönyvét, és megerőszakolt indiai lányok jogi ügyeit intézi önzetlenül, bizonyára valamilyen alapítványi összefogással. Annyira hiteles, mint a nagyüzemi gyártásban készült korondi dísztányér.
színes magyar thriller
rendező: Mátyássy Áron
forgatókönyvíró: Mátyássy Áron, Gál Péter, Tóth Csaba
szereplők: István (Lengyel Tamás) László (Simon Kornél) Márta (Gryllus Dorka)
Bemutató dátuma: 2015. szeptember 10.