Hogy a babe-et szívemnek kell-e fordítani, vagy egyszerűbb lett volna, ha meghagyjuk babe-nek, vagy a Girl by the whirlpoolt Mosómasa hibbantnak, nos, ezeken bizonyára lehetne vitatkozni, de azon nem, hogy helye van-e a nap alatt egy újabb Bob Dylan-kötetnek, különösen annak fényében, hogy a popköltő nemrég irodalmi Nobel-díjat kapott.
PZL – 061.hu
Hallgassuk meg Barna Imre szerkesztő képzeletbeli best of Dylan-albumát, és közben olvassunk hozzá a verseket, amelyekben oly’ sokszor fúj a szél (To known which way the wind blows)…., mert a szél valójában nem más, mint csupasz, letisztult zene, ami képes arra, hogy megváltoztassa a világot. Fákat csavarhat ki, hajókat segíthet, hogy célba érjenek. A szél zúgása olyan, tehát, mint az akusztikus gitár keltette kellemes zaj. Nincs mese, tényleg Dylan emelte fel a rock and rollt a költészet magasságába, addig csak ment a hey babyzés, és a gyere vissza kislány-féle rigmusok.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Dylan tényleg első osztályú lírát alkot, még az ún. háború ellenes protest songjai sem direkt politizáló versek, hanem a Biblia, a klasszikus irodalom és mitológia által ihletett városi népművészet, aminél szebben popkultúrában kevesen fogalmaztak meg társadalomkritikát, vö: S nincs igazság az Éden-kerten innen (Gates Of Eden). Nyílván lehet hiányérzetünk, hiszen nincs a könyvben a Knockin’ On Heavens Door, de hát annyi klasszikus nincs, hogy kár lenne pont ezt az egyet ráolvasni Barna Imre fordítóra. Ez egy szubjekítv kollekció, ami alapvetően a hatalmas életmű ún. törzsanyagából válogat, és amit a fordító az elmúlt években fényesre csiszolt.
Ez az ő Dylan-képe, mások találhatnak újabb fókuszokat is az életműben, de ami a legfontosabb: kevés olyan dalszöveget hordott ki a partra a pop ócenja, ami önmagában is megáll. Tehát vers. Ezek a szövegek versek, sokszor jobban működnek versként, mint kántálva. Dylan nemcsak a protest song világára hatott, hanem a rock and roll egészére is, olyan előadók merítettek belőle, mint a Rolling Stones. Dylan helyzetbe hozza a popkultúrát, használja a szimbolikáját, hihetetlen gyorsan reagál a világ változásaira, és épít be a filmes, színházi és politikai utalásrendszereket a popköltészetébe.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Tovább megyünk: az 1941-es születésű Dylan már minden díjat (Oscar-, Golden Globe-, tizenháromszoros Grammy-díjas) begyűjtött, szürreális blues versei felszabadító energiákat adtak a kortárs költészetnek is. Legjobb, ha nem is akarjuk a dalokkal együtt hallgatni a szöveget, hiszen már 1965-ben a pop egyik első ún. klipjében, a Subterranean Homesick Blues-ban, ő maga sem tudja abban a sebességben eldobálni a dalszöveg papírra írott szavait, ahogy a videóban elhangzanak a dal sorai.
Ezekkel a sorokkal viszont annyit kell foglalkozunk, amennyi időt Dylan töltött azzal, hogy szinte szavanként készített belőle pop-kulturális transzparenst. Blues-os húzású kommentároknak sem utolsó versek túl fogják élni az alulhangszerelt, ma már túlhaladott hangképekkel elkészített korai dalait, nem csoda, hogy hogy sokan jobban hangszerelték meg az egyébként vázlatszerű dalokat (vö: a Siouxsie and the Banshees This Wheel’s On Fire-jét az 1967-es eredetivel!) De ahogy a dalban megjelenő tüzes kerék annyi minden lehet…, akár Nap is, vagy maga a poplemez, ami elég, mert múlandó. Viszont a jól megírt versek nem múlnak el.
Bob Dylan
Lyrics /Dalok
Európa
153 oldal 2990 Ft