Kolozsvári és magyarországi innovatív vállalkozások, kezdeményezések mutatkoztak be a budapesti Design Terminál csütörtöki Kolozsvár-napján.

MTI

Kolozsvárral olyan történelmi szálak kapcsolnak össze minket, hogy nem csak egy városként tekintünk rá – hangsúlyozta a rendezvény megnyitóján Budapest kultúráért felelős főpolgármester-helyettese. Szalay-Bobrovniczky Alexandra hozzátette, Budapest számára fontos, hogy táplálja azt a kreatív alkotó energiát, amelyet a fiataloktól kaphat, nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is. Sok magyar vállalkozás Erdélyben talál magának második otthont, ezért érdemes Kolozsvárra figyelni – emelte ki.

Geréd Imre, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ifjúságért felelős ügyvezető alelnöke, kolozsvári önkormányzati képviselő arra emlékeztetett, hogy városa mindig a tehetséggondozás, az innováció motorja volt, a 2000-es évek elején pedig különösen intenzív fejlődésnek indult. Sokan történelmi városként tekintenek Kolozsvárra, pedig fiatalos, innovatív település, 100 ezer egyetemista tanul ott, és 2015-re az Európa Ifjúsági Fővárosa címet is sikerült elnyerni – hívta fel a figyelmet, hozzátéve azonban: a turizmus területén Kolozsvárnak még sok tennivalója van, ezért is örömteli, hogy a Pocket Guide okostelefonos alkalmazás immár Kolozsváron is kínál túrákat.

Ács Zoltán, a Design Terminál inkubációs programjának vezetője szerint a régió országainak közös hibája, hogy mindannyian a nyugat-európai piacra fókuszálnak, pedig érdemes lenne egymástól tanulniuk. A Pocket Guide olyan eszköz, amely ezt a megismerést segíti elő: olyan, okostelefonokra készült túracsomag, amely a helyi startupokat, designéletet, építészeti örökséget ismerteti meg nemcsak a látogatókkal, hanem a helyiekkel is – számolt be.

A Mathias Corvinus Collegium által nemrég kiadott, Elit, képzés, trendek – Nemzetközi példák és minták a magyar elitképzés megújításához című tanulmánykötetet Szalai Zoltán szerkesztő mutatta be. Mint emlékeztetett, magyar nyelven még nem jelent meg összefoglaló kötet a világ elitképzési trendjeiről a társadalomtudományok területéről, ezért a jó gyakorlatokat kívánták összegyűjteni többek között Ázsiából, Európából és Észak-Amerikából.

Viszkievicz András, a kötet egyik szerzője elmondta, hogy az elitképzést a felsőoktatási intézmények szintjén értelmezték. Az egyetemeknek arra kell törekedniük, hogy a legtehetségesebb hallgatókat gyűjtsék be lokálisan vagy akár globálisan, fontosak emellett a kiváló oktatók, kutatók, oktatási infrastruktúra, az innovatív, folyamatosan fejlesztett oktatási módszerek, a kritikai gondolkodás bátorítása – jegyezte meg.

Rohamosan növekszik a nem saját országuk egyetemeire járók száma, a felsőoktatási intézmények között a legtehetségesebb és legfizetőképesebb hallgatókért óriási verseny alakult ki – számolt be a kutató, hozzáfűzve: a jól ismert nemzetközi rangsorok inkább a márkaépítés eszközei, mintsem hogy valóságos képet adnának az intézmények minőségéről. Viszkievicz András a tanulságokról szólva megemlítette, hogy nem várható kizárólag az államtól az elitképzés fenntartása, a potenciális munkaadóknak elemi érdekük, hogy kapcsolatot tartsanak fenn ezekkel az intézményekkel. A prezentációkat követően kolozsvári és magyar innovatív vállalkozások mutatkoztak be a Design Terminál Kolozsvár-napján.