Ötven éve, 1967. január 15-én halt meg New Yorkban Szirmai Albert zeneszerző, a nagy magyar operettkomponisták egyik utolsó képviselője. Tizennégy színpadi alkotása közül a legmaradandóbbnak a Mágnás Miska bizonyult, amelyből 1948-ban nagy sikerű film készült Keleti Márton rendezésében.

MTI

1880. július 2-án született Budapesten Schönberger Albert néven. A Zeneakadémián zongorát és zeneszerzést tanult, utóbbi szakon növendéktársa volt Kodály Zoltán és Weiner Leó, a legendás osztályba járt a későbbi “operett-triász” másik két tagja, Kálmán Imre és Jacobi Viktor is. Szirmai pályafutása elején a komolyzenével kísérletezett, írt balettszvitet, nyitányt, vonósnégyest és több zongoraművet, franciás ihletésű Hat zongoradarabja újszerű volt a magyar zenei palettán.

1906-ban a Pester Lloyd, majd a Polgár című lapok zenekritikusa, 1907-től az egy évig működő Népszínház-Vígopera korrepetitora lett. Zeneszerzői tehetségét a Népszínház igazgatója, Máder Rezső ismerte fel, s 1907-ben színpadra állította első darabját, a Sárga dominót. Az operett csaknem kétszázszor ment táblás házakkal, Telefon-dala gyorsan népszerűvé vált, az új technikai eszköz akkor kezdte meg hódító útját Budapesten.

1908-ban írta a Bálkirálynő című vígoperát, a következő évben hatalmas sikert aratott a Táncos huszárokkal, s végleg az operettet választotta. 1913-ban mutatták be a Mozikirály című operettjét, amelynek címszerepét Rátkai Márton alakította. Talán legnagyobb sikere, a Mágnás Miska bemutatója 1916-ban volt a Király Színházban. A fülbemászó, magyaros dallamokkal átszőtt zene, Gábor Andor dalszövegei, a vérbő humor és groteszk komikum kedvező fogadtatásra talált, a darab több mint kétszáz előadást ért meg. A nemzetközi siker sem maradt el, egymást követték a bécsi, berlini és milánói bemutatók. A Gróf Rinaldót és a Harangvirágot 1918-ban komponálta, az utóbbit az Operaház mutatta be.

Több népszerű kabarédalt és sanzont írt Gábor Andor verseire, hangulatos albuma Fehér kabarédalok címmel jelent meg 1911-ben. Az első világháború alatt feltűnést keltett Emőd Tamás verseire szerzett háborúellenes dalaival is, amelyeket Ilosvay Rózsi és Medgyaszay Vilma adott elő a Koronaherceg utcai színházban. Szintén Emőd Tamás librettójára készült 1923-ban a Mézeskalács, melynek főszerepeit Honthy Hanna, Petrás Sári, Rátkai Márton és Kiss Ferenc alakította.

Szirmai 1924-től az Egyesült Államokban élt, a Chappel kiadó zenei tanácsadója, majd művészeti igazgatója volt. Darabjait postán küldte haza, és telefonon egyeztetett a színpadra állítókkal. Amerikai működése nem volt igazán sikeres, a Broadway stílusához nem tudott alkalmazkodni, egy idő után fel is hagyott a további próbálkozásokkal. Ezt követően csak mások muzsikájával foglalkozott, az elsők között ismerte fel George Gershwin tehetségét, akivel össze is barátkozott, számos művét ő adta ki. Sokra becsülte Leonard Bernsteint is, akit saját felfedezettjének tartott.

A második világháború után többször járt idehaza, 1957-ben mutatták be Budapesten a Tabáni legendát. Utolsó művét, a Heltai Jenő darabjára 1964-ben komponált Tündérlaki lányokat a Budapesti Operettszínházban mutatták be. Szirmai Albert 1967. január 15-én hunyt el New Yorkban.

Jóllehet életének felét külföldön élte le, megmaradt pesti zeneszerzőnek, Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Huszka Jenő és Jacobi Viktor mellett a magyar operett egyik meghatározó alakja. Tizennégy színpadi alkotása közül a legmaradandóbbnak a Mágnás Miska bizonyult, amelyből 1948-ban nagy sikerű film készült Keleti Márton rendezésében, a főbb szerepekben Latabár Kálmánnal, Latabár Árpáddal, Gábor Miklóssal, Mészáros Ágival, Németh Marikával és Sárdy Jánossal. Az operettet még ma is újra meg újra bemutatják a magyar zenés színházak.

fotó: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem