Kilencven éve, 1928. november 3-án született Tezuka Oszamu japán grafikus, animátor és filmproducer, a japán képregény, a manga megújítója. 

MTI

Az Oszaka prefektúrabeli Tojonakában jött a világra, egyik felmenője a híres 16. századi szamuráj Hattori Hanzó, nagyapja az oszakai Kanszai Egyetem egyik alapítója volt. Tezuka már második osztályos korától imádta a képregényeket, nem csupán olvasgatta, de szorgalmasan másolta is őket, olyan sokat rajzolt, hogy szülei alig győzték papírral. Érdeklődését látva édesanyja gyakran magával vitte a női művészekkel női közönségnek játszó Takarazuka Revü előadásaira (ezek az élményei később a kosztümtervezésben köszöntek vissza), amatőr filmes édesapja mellett nagy Walt Disney-rajongóvá vált, a Bambit nyolcvanszor is megnézte. A középiskolában is kitűnt rajzkészségével, amit katonai képzettségű tanárai nem nagyon értékeltek, tehetségét így az állatbarát klub kis képes füzeteinek elkészítésekor bontakoztathatta ki. A második világháború végén, 1944-ben egy gyárba irányították munkára, tanulmányait 1945-ben fejezte, majd az oszakai egyetem orvosi karára iratkozott be. Diplomáját csak 1961-ben szerezte meg és sohasem praktizált, tudományos ismereteit a sci-fi mangák rajzolásakor kamatoztatta.

Első mangája 1946 januárjában egy gyermeklapban jelent meg, ezt követően beszélték rá, hogy rajzoljon képregényt Robert Louis Stevenson A kincses sziget című regényéből. Az eredeti történetet csak nagy vonalakban követő, 1947 februárjában kiadott Sin Takaradzsima (Új kincses sziget) újszerűségének, dinamizmusának és nyugatias stílusának köszönhetően elsöprő sikert aratott, 400 ezer eladott példányával megnyitotta a japán manga aranykorát. Tezuka képregényeiben a japán tradicionális képábrázolást, az ukijo-e fametszetek stílusát ötvözte az amerikai popkultúrával. Rajzain a filmek dinamizmusát a nézőpont változtatásával, gyors váltásokkal, perspektivikus torzításokkal érzékeltette, és a karakterek ábrázolását is megváltoztatta. Az általa aprólékosan kidolgozott nagy szemű, pici orrú és pici szájú (Japánban a szépség ismérvei) figurák mára a mangák jellegzetes ismertetőjegyeivé váltak.

Már a 80. is nagy ünnep volt (Kép: devantart)

Ő volt az, aki az addig csak gyerekeknek szánt képregényeket és rajzfilmeket más korcsoportok számára is megnyitotta, ezáltal társadalmilag elismertté tette. A manga és anime (a japán rajzfilmstílus) megteremtőjeként tisztelik, a japán Walt Disneyként is emlegetik. Tezuka ezután az Astro Boy (Tecuvan Atom) és Kimba, a fehér oroszlán (Dzsanguru taitei) készítőjeként vált közismertté. Az előbbi 1952 és 1968 között készült sorozat humanoid robotja Tezuka leghíresebb főhőse, 1963-as filmváltozata első japán televíziós animációként hódította meg az Egyesült Államokat is. A Kimba, a fehér oroszlán (1950-1954) az elsősorban tizenéves fiúknak szánt, akciódús és erkölcsi mondanivalót hordozó sónen manga. Ebből készült 1965-ben az első színes anime, amelynek hatására a többi japán stúdió is áttért a fekete-fehér animációkról a színesekre. A sorozat feltűnő hasonlóságokat mutat Walt Disney 1994-es Az oroszlánkirály című rajzfilmjével, de az amerikaiak tagadják, hogy Tezuka művéből merítettek volna ihletet.

 Tezuka 1953-1956 között adta ki első tinédzser lányoknak szóló, romantikus és érzelmes sódzsó mangáját, Ribon no Kisi (nyugatonPrincess Knight) címmel, amely egy magát kényszerből fiúnak álcázó hercegnő kalandjairól szól. Híres mangája a Black Jack (Burakku Jakku) is, amely egy tehetséges, illegális műtéteket végrehajtó sebész történetét meséli el. Legambiciózusabb sorozata, a Főnix (Hi no tori) 12 könyvből áll, s a lélekvándorlás, a halhatatlanság kérdéseit járja körül, az élete fő művének tartott sorozat, amelyen 33 éven át, haláláig dolgozott, befejezetlenül maradt. 1961-ben a Mushi Productions animációs stúdió létrehozásával a japán animációs iparba is bekapcsolódott, irodáját Japánban a televíziós anime úttörőjeként tartották számon. 1968-ban Tezuka Productions néven alapított új stúdiójában folytatta az animációs kísérletezést.

Mangáit számos díjjal jutalmazták, nevét világszerte ismerték. Stanley Kubrick amerikai filmrendező őt kérte fel 2001: Űrodüsszeia című filmje művészeti vezetőjének, de az ajánlatot nem fogadta el, mert hosszú időre nem akart távol maradni a stúdiójától. Tezuka Oszamu 1989. február 9-én, hatvanéves korában halt meg gyomorrák következtében. A manga mestere élete során 700 sorozathoz több mint 150 ezer oldalt rajzolt, munkáival japán képregény-rajzolók generációit inspirálta. 1994-ben Takarazukában manga múzeumot hoztak létre tiszteletére. 2020-ra, a tokiói nyári olimpiára építik fel újra a manga szent földjének nevezett tokiói házát, amely a japán képregény és rajzfilm múzeumaként állít emléket munkásságának.

Kép: youtube