Január 25-én ünnepli hetvenedik születésnapját Bereményi Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, Balász Béla-díjas filmrendező. 

 MTI

Budapesten született, eredetileg Vetró Gézának anyakönyvezték. Hatéves volt, amikor szülei elváltak, anyja ismét férjhez ment egy Rozner István nevű erdélyi származású orvoshoz, ekkortól Rozner Gézának hívták. Első írásai megjelenésekor döntött úgy, hogy végleg édesanyja vezetéknevét, a Bereményit veszi fel. Középiskolai tanulmányait több gimnáziumban végezte, az ELTE magyar-olasz szakán 1970-ben szerzett diplomát. Évfolyamtársai között volt a későbbi filmrendező Bódy Gábor, akinek egy beszélgetés során azt mondta, ő is írogat. Mivel nem szerette volna, hogy füllentése lelepleződjék, sebtében papírra vetett néhány hangulatnovellát. Bebizonyosodott, hogy valóban van érzéke és tehetsége az íráshoz, az egyetem utolsó évében megjelent első kötete A svéd király címmel.

Ekkoriban volt albérlőtársa a nála néhány évvel idősebb Cseh Tamás nevű rajztanár, aki szabadidejében gitározott, elsősorban a maga komponálta dallamokat játszotta. Bereményit, akinek saját bevallása szerint botfüle és rettenetes énekhangja van, vonzotta a zene világa, s dalszövegeket kezdett írni bérlőtársa zenéjére. Így alapozódott meg egy több évtizedes barátság és munkakapcsolat, így születtek meg azok a sajátos hangulatú, a kádári korszak, majd a rendszerváltás utáni időszak nehezen meghatározható életérzését rögzítő dalok, amelyekből az évek folyamán tucatnyi nagylemez, többek között a Levél nővéremnek, az Antoine és Désiré, a Fehér babák takarodója, a Műcsarnok, a Frontátvonulás, a Jóslat, az Utóirat, A telihold dalai, a Nyugati pályaudvar anyaga állt össze.

Az egyetem elvégzése után egy évig a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat reklámpropagandistája, 1971-től a Pannónia Filmstúdió szinkrondramaturgja volt. Közben megírta első forgatókönyvét, amelyet 1972-ben Kézdi-Kovács Zsolt filmesített meg Romantika címmel. Később is több nagy sikerű magyar film forgatókönyvét jegyezte, így a Veri az ördög a feleségét, a Megáll az idő, A nagy generáció, a Meteo, a Potyautasok című filmek az ő keze nyomát viselik magukon.

A hetvenes évek elejétől a drámaírással is megpróbálkozott, első darabjait amatőr színjátszó együttesek vitték színre. 1975-ben született meg első egész estés darabja Kutyák címmel. A Pesti Színház 1978-ban mutatta be a Légköbméter című drámáját, majd egy évvel később Kaposvárott állították színpadra a Halmi vagy a tékozló fiú című darabját, amelyek később a Trilógia című kötetben jelentek meg. Drámái, más írásaihoz hasonlóan nemzedékének, az úgynevezett nagy generáció tagjainak életérzését, apa- és múltnyomozó szenvedélyét szólaltatták meg. 1978-ban jelent meg hasonló témájú Legendárium című családregénye.

1978-tól 1995-ig szabadfoglalkozású író volt, majd Schwajda György meghívására a szolnoki Szigligeti Színházhoz került rendezőnek. Közben a nyolcvanas évek közepén a Budapest Filmstúdiót igazgató Nemeskürty István filmrendezésre hívta Bereményit, aki örömmel vállalta az új kihívást, 1985-ben megrendezte A tanítványok című filmjét. Négy évvel később készült a Teleki téren piacozó Bereményi nagyapa emlékét feldolgozó alkotása, az Eldorádó, amellyel elnyerte a Magyar Filmszemle fődíját és a legjobb európai filmnek járó díjat is. 1993-ban újból rendezett, egy utazó színtársulat mindennapjairól, hétköznapi emberi drámáiról szól A turné című filmje, amelyben a főszerepet, mint előző két filmjében is Eperjes Károlyra bízta, majd a 2002-es A Hídember című Széchenyi-film címszereplője is Eperjes lett.

1997-ben eljött Szolnokról, és a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház művészeti vezetőjeként dolgozott. 2012 januárjában a Thália Színház és a Mikroszkóp Színpad közös ügyvezető igazgatója, majd a két színház egyesülése után a Thália Színház igazgatója lett. A színházi munka, a rendezés mellett továbbra is fő tevékenysége az írás, az utóbbi időben verseskötetei, novellagyűjteményei, drámái is megjelentek. 2013-ban adták ki Vadnai Bébi című regényét, ezzel párhuzamosan írt egy színdarabot Kincsemről, a csodakancáról, amelynek ősbemutatója 2014 márciusában volt a Thália Színházban. Folytatta a dalszövegek írását is, a fiatal Dobri Dániel zenéjére.

A sokoldalú író-rendező munkásságát több rangos kitüntetéssel is elismerték: 1984-ben József Attila-, 1989-ben Balázs Béla-, 1992-ben Magyar Művészetért, 1993-ban Déri János-, 1998-ban Huszka Jenő, 2003-ban életműve elismeréséért Szép Ernő-jutalmat, 2011-ben Prima-díjat vehetett át. 2013-ban Józsefváros díszpolgára lett, 2014-ben megkapta a Magyar Érdemrend középkereszt (polgári tagozat) kitüntetést. A Kossuth-díjat 2001-ben kapta meg “sokoldalú művészi teljesítménye, termékeny szimbiózisról tanúskodó írói és filmrendezői tevékenysége elismeréseként, továbbá egy korszak életérzését visszatükröző, a könnyű műfaj nehéz feladatait utánozhatatlan eredetiséggel megoldó, maradandó értéket képviselő dalszövegeiért”. A 061.hu interjúját itt olvashatja. 

Fotó: HORVÁTH PÉTER GYULA