A Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) költözése után már nem talált magára a Városligetből tízezer négyzetmétert elfoglaló, kilenc korábbi kiszolgálóépület. A bontás előtti helyszínbejáráson kiderült: valóban rozsdaövezet van a Liget szívében. A terepbejáráson a terület jövőjéről, és a Magyar Zene Házáról is szó esett. Megtudtuk azt is, ha találnak helyet a Ligetben, már az idei szezonban újranyílhat a Kertem.
SUSÁNSZKY MÁTYÁS PÁL– 061.hu
Bontás előtt a Liget egyik szégyenfoltja
Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa már egy korábbi alkalommal felidézte azt az általános városrendezési elvet, hogy Budapest rozsdaövezeteit fel kell számolni, funkcióval kell ellátni. Ezzel kapcsolatban a Liget Budapest Projekt programvezetője kiemelte, hogy a Városligetben található elhanyagolt Hungexpó, az OMRRK vagy a PeCsa területének hasznosítása is rozsdaövezeti beruházásnak minősül, mégha nem is olyan szembetűnő ezeknek a lepusztultsága. A csütörtökön tartott terepbejárás alkalmával éppen az egyik ilyen területre engedték be a sajtó képviselőit.
Fotók: Horváth Péter Gyula
A körbekerített és gondosan el is takart terület valóban nem szúr szemet az arrajáróknak, holott 10 ezer négyzetmétert foglal el. Bár egy ideje már őrzik is, láthatóan régóta használaton kívüli, elhagyott épületegyüttesről van szó, betört ablakokkal, szétzúzott bútorokkal, eldobált injekcióstűkkel és a mindent elborító egérürülékkel. Az egykori BNV hagyatéka vitathatatlanul rozsdaövezet, és bár kerítés mögé van zárva, így is a Liget szégyenfoltja. Természetesen lehet vitatkozni a terület beépítettségének szükségességéről, ugyanakkor emiatt a visszataszító romhalmaz miatt is érdemes lett volna tiltakozni a Liget sorsát szívükön viselőknek, és már évekkel korábban.
Tízezer négyzetmétert foglal el a BNV pusztuló öröksége
A központi épület tetején, a terepbejárás végén Batta András, a Zeneakadémia korábbi rektora, a Zene Háza munkacsoport vezetője, és Horn Márton, a Liget Budapest Projekt kommunikációs igazgatója beszélt a terület múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Horn Márton arról beszélt, 77 éven keresztül voltak vásárok a Városligetben, amíg 1974-ben a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) a mai helyére költözött.
Az épületegyüttes és a Petőfi Csarnok közötti füves területen építették föl évről-évre a vásárvárost, ennek ellátásához volt szükség a különböző raktárépületekre, irodákra, kiszolgálóépületekre, amelyek a BNV költözése után megmaradtak. Később volt itt iskola, propagandairoda, de az elmúlt években már üresen álltak az épületek, amelyek elbontása és a kerítés felszámolása után 10 ezer négyzetméternyi terület szabadul fel, kerül vissza a Ligetbe. Ebből – a korábbi beépítettséggel azonos mértékben – 2400 négyzetmétert foglal majd el a Magyar Zene Háza, a többi hasznos zöldterület marad.
Egy minden oldalról átlátható koncertterem
A Magyar Zene Házáról szólva Horn Márton arról beszélt, a zsűri azért választhatta Suo Fujimoto épületét, mert az általa tervezett épület – hasonlóan a Hyde parkba tervezett Serpentine Pavilonhoz – organikusan kapcsolódik a parkhoz, a természethez. A széles tető alatti nyitott, szabadon átjárható térnek is csak egy része lesz zárt, itt kap helyet az üvegfallal körülvett, minden oldalról átlátható koncertterem. Az izgalmas akusztikai kihívást jelentő kivitelezéssel azt a Nagata Acoustic nevű japán céget bízták meg, amely a szintén csupaüveg Louis Vuitton-épület hangtechnikai megoldásai fölött is bábáskodott Párizsban. A koncertterem 206 ülő-, illetve 400 állóhelyes lesz, a PECSA megszűnése után egyes könnyűzenei koncerteket is befogad majd a zeneház.
Horn Márton beszélt a nemrégiben bezárt Kertem szórakozóhely jövőjéről is, amely az épületegyüttes egyik részén működött. Kifejtette: szeretnénk hosszútávon megőrizni a Ligetben a Kertemet, azt szeretnék, hogy már ebben a szezonban megnyíljon valahol a Ligetben.
Horn Márton hozzátette: a Magyar Zene házának is lesz a Kertemhez hasonló kiülős, szabadtéri része, egy hosszan elnyúló, a Városligeti tó felé nyitott bárpult, asztalokkal. A galériaszinten pedig egy kávézó kap majd helyet. A Zeneház tetőzete alatt egy füves-lépcsős domboldalt alakítanak ki, ez ad helyet a szabadtéri koncerteknek, rendezvényeknek, ennek a dombnak a külső oldala mentén húzódik majd a sörkert.
A zene előszobája
Batta András, a Zene Háza munkacsoport vezetője elmondta, az alsó szintre tervezett állandó kiállítás központi tematikája a hang természete, az ember és a hang viszonya, a hallás, a zenélés, a hang fizikája köré épül majd. Ekörül egyfajta zenetörténeti séta részeként a természetből, a természet hangjaiból kiindulva a mágián, vallások és korok zenéin keresztül lehet majd eljutni a 20. századig. Batta András hozzátette, hogy szeretnék, ha az épület alapvető nyitottsága a kiállításokon is tükröződne, azaz, minél több mindenhez hozzá lehetne érni, megfogni, kipróbálni. Az épület nyitottsága azt fejezi ki, hogy ide bárki betérhet, ez a ház megbontja a nagy zenei intézmények szentélyszerű zártságát, amelyeknek egyfajta előszobájaként itt az ismeretterjesztés, oktatás, múzeumpedagógia kap nagyobb szerepet. Emiatt is alakítottak ki tanulótermeket az épületet felső részében.
Batta András hozzátette, hogy az állandó és időszaki kiállítások mellett itt kap helyet a hang dóm is, amely a hangzás a csodáját mutatja be. Ez egy elektroakusztikus kísérleti tér lesz, ahol élethű zenei közeget lehet létrehozni, emellett a hangrögzítés történetét is itt tervezik bemutatni, hogyan szólt például Edison fonográfja, a bakelitlemez, vagy a magnó. Mivel a dómot vászon burkolja, így vetítésre is lesz lehetőség. Batta András hangsúlyozta, a kiállításokon, programokon keresztül a zene, a zenélés gyakorlati részét, műhely jellegét szeretnénk bemutatni.Horn Márton a terepbejárás végén összegzésképpen elmondta, a bontás másfél hónapot vesz igénybe, ezalatt kiírják a közbeszerzési pályázatot a mélyépítésre. Úgy becsülte, nagyjából nyár végén kezdődhet el az építkezés.
No gallery template found!
Kezdőkép: Horváth Péter Gyula