Szeptember második hétvégéje 2009 óta a Magyar Dal Napja. A hagyomány többek között Presser Gábor kezdeményezésére indult azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a magyar dalkincs értékeire. A „központi szervezés” mára megszűnt, de a magyar dal tovább szól és megérdemli a köszöntést. Részünkről arra gyűjtöttünk bizonyítékot, hogy a magyar dal igenis, világszínvonalú, több helyen szeretik Amerikától Japánig, mint gondolnánk. Jöjjön 10 olyan dal, amely bizonyította, hogy a nemzetközi színtéren is megállja a helyét.

 LEIRER TÍMEA – 061.hu

Lokomotív GT: Motor City Love ( Szólj rám, ha hangosan énekelek)
Az LGT tengerentúli karrierje mind a mai napig a valóra vált álom és a bizonyíték inden fiatal zenész számára. A zenekar a 70-es évek elején több, mint 30 koncertet adott az USA 25 városában, mindenhol hatalmas érdeklődés övezte kommunista országból importált „ínyencséget”. Csak pár száz eladott példány hiányzott, hogy a Locomotiv GT címmel az USA-ban megjelent albuma felkerüljön a 200-as Billboard lemezeladási listára. Az amerikai ABC kiadó ezért egy második angol nyelvű lemezt is rögzített velük, de az All Aboard nem láthatott napvilágot, Barta Tamás ugyanis nem tért vissza Magyarországra és disszidálása miatt a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat megtagadta az együttműködést. Mindenesetre az első és egyetlen amerikai Lokomotív GT nagylemez beszámolók szerint mind a mai napig kapható a tengerentúlon, az ABC hanglemezboltjában. A Szólj rám, ha hangosan énekel című dal Motor City Love-ként szerepel rajta.

 

Omega: Gyöngyhajú lány – Scorpions: Wind Of Change
Az Omega zenekarnak határozottan megvolt az esélye, hogy a Gyöngyhajú lány egyszer az ő előadásukban legyen világsiker. De nem ezt dobta a gép. A csapat 1970-ben fellépett és szép sikert aratott Mallorcán, a Barbarella fesztiválon, melynek folyományaként felajánlották nekik, hogy repüljenek Párizsba és rögzítsék egy ottani stúdióban a Gyöngyhajú lányt. Csakhogy az Omegának ugyanebben az időpontban Makón kellett koncerteznie, s hiába a nagy lehetőség, az Interkoncert vezetősége közölte, csak semmi „párizsozás”, az Omegának Makón a helye. A zenekari anekdota szerint az omegások ekkor összeültek a hotelszobában, és megszavazták, hogy disszidáljanak-e, vagy Makóra menjenek. A szavazás eredményét tudjuk, pedig ha nem így döntenek, talán nem a hannoveri Scorpions zenekar farag White Dove (Fehér galamb) címmel európai slágert Presser Gábor és Adamis Anna dalából.

 

Koncz Zsuzsa: La Ville Amére –  Szőke Anni balladája
Persze volt, akinek a párizsi kaland még összejött, igaz, a végeredmény lehetett volna jobb és hozhatott volna nagyobb nemzetközi karriert Koncz Zsuzsának. Az énekesnő már gyerekkorában elhatározta: meg fog tanulni franciául. A nagymamája testvére élt Franciaországban, és számos csomagot küldött a családnak, amit a fiatal Zsuzsa mindig csodálattal bontott ki. Már nagyon fiatalon eljutott egy francia zenei fesztiválra, amely annyira elvarázsolta, hogy elhatározta, egyszer ő is ott lesz egy ilyenen. Később sokszor szerepelt, koncertezett, lemezt is készített Franciaországban, sőt egy dalfesztivált is megnyert. Itthon nem reklámozták a dolgot, de az ott rögzített francia dalok nagy része ma is megtalálható az interneten. A dalfesztivál megnyerése után Koncz Zsuzsának szerződést ajánlottak, de ehhez ott kellett volna maradnia, ő pedig Magyarországon szeretett volna énekelni. Úgyhogy a francia karriernek itt vége lett.

 

Máté Péter: Elmegyek – Sylvie Vartan: Nicola
Máté Péter Elmegyek című slágere egy korszak szimbóluma és egy generáció „himnusza” volt. Néhány éve egy rádiós szavazáson minden idők legjobb magyar slágerének választották. Hogy mi történt volna, ha a gyönyörű hangú fiatalember a szarukeretes szemüvegében bekerül a nyugat-európai zenei bizniszbe, ma már nem tudjuk megmondani, a dalt ugyanis egy ábrándos szemű szőkével és az eredetitől eltérő szöveggel jelentették meg Franciaországban. Az számnak elképesztő sikere lett, 1979-ben a francia színésznő-énekesnő, Sylvie Vartan tarolt hazájában és Európában, aki Nicola címmel adta elő Máté Péter dalát.

 

Deep Forest: Martha’s Song – Sebestyén Márta: Istenem Istenem (Csíki népdal)
A Deep Forest Boheme című albuma, amelyen kelet európai népdalok és cigánydalok elektronikus átiratai szerepeltek, 1995-ben jelent meg és meghódította a világot. 35 országban adták ki és megkapta a legjobb világzenei lemeznek járó Grammy-díjat is. Az album első, videóklipel is megtoldott slágere a Martha’s Song lett, amelyhez a két francia producer egy Sebestyén Márta által előadott csíki népdalt használt fel. A magyar fül számára talán furcsán hangzik, hiszen a franciák darabokra vágva majd újra összeillesztve a népdalt rakták össze saját felvételüket, nyilván nem figyelve a szövegi egyezésre. Ezzel együtt sokat koncerteztek együtt Sebestyén Mártával, akinek ezen a “furcsa nyelven” is meg kellett tanulnia a népdalt.

 

Deep Forest: Freedom Cry – Rostás Károly (Huttyán): Kisangyalom (cigány népdal)
A Freedom Cry című dal, avagy a Kisangyalom a Martha’s Songhoz hasonlóan a Boheme című Deep Forest albumon jelent meg 1995-ben és majdnem akkor siker lett, mint a Sebestyén Márta hangján hallható sláger. Ha valaki sokat nézte az MTV-t ebben az időszakban, szinte óránként hallhatta a rekedtes, keserű, szívhez szóló férfihangtól, hogy „úgy hallgatja az eső”. A különleges hangszín egy öcsödi cigány származású férfihoz, Rostás Károlyhoz, gúnynevén Huttyánhoz kapcsolódik. Egy belga gyűjtő Claude Flagel rögzítette az öcsödi férfi hangját még a 70-es éveken a belga televíziónak. Huttyán elénekelte neki az Esik az eső... kezdetű dalt, amit a börtönben tanult, szerződés persze nem köttetett. Flagel állítólag 1500 forintot fizetett Rostásnak az éneklésért. Aztán évekkel később Flagel lemezkiadója megjelentette a Rom som ame! (Cigányok vagyunk mi!) című CD-t, melyen Rostás három dallal szerepel. Erről persze a család mit sem tudott, pénzt sem látott belőle. Rostás Károly Huttyán családja a rádióban hallotta meg az addigra elhunyt családfő hangját a dalban. Perre mentek, de korántsem annyi jogdíjat ítéltek meg nekik, mint amennyit követeltek.

 

Harcsa Veronika: Too Early
A Binjip és az Eric Sumo Band énekesnőjéről talán kevesen tudják, de az ezredforduló első évtizedében szinte mindegyik jazz lemezével letarolta a távol-keleti, pontosabban a Japán piacot. Öt lemeze jelent meg Japánban, mindegyik vezette a jazz slágerlistát. Itthon akkoriban még alig ismerték a nevét, de a felkelő nap országában már sztárnak számított. Ma már itthon és Nyugat-európában ad ki főként elektronikus zenei és pop albumokat és rendszeresen fellép Gyémánt Bálinttal közös duójával.

 

Gloomy Sunday – Seress Rezső: Szomorú vasárnap
Van egy magyar dal, amelyet szinte az egész világon ismernek. Louie Armstrongtól kezdve, Marianne Faithfullon, Ray Charleson, Frank Sinatran, Björkön és a Portisheaden át Sinead O’Connor-ig szinte az összes világsztár elénekelte már. Ez a „Hungarian Suicide Song”-ként is emlegetett Szomorú vasárnap, avagy Gloomy Sunday, amelynek eredeti előadója talán világhírű lehetett volna, de ő maradt inkább Budapesten, a Kispipában. Seress Rezső – alias Spitzer Rudi – zongorázni sohasem tanult, de a füstös, borgőzös kocsmákban este hattól hajnalig olyan hangulatot teremtett, hogy ország-világ csodájára járt. Negyven éven át ontotta magából a később slágerré vált dalokat anélkül, hogy valaha megtanult volna kottát írni. Fütyörészve komponált és boldogan mutatta be szerzeményeit a füstös kocsma vendégeinek. Előnyös szerződésekkel hívták, csalogatták külföldre, hogy legalább egyszer vegyen részt a Carnegie Hallban rendezett ünnepi hangversenyen, hadd lássák a jenkik a Szomorú vasárnap szerzőjét. Nem ment sehová, pedig egy amerikai banknál már akkor 370 ezer dollár szerzői honoráriuma volt letétben, ami magyar pénzben 1 millió 460 ezer pengőt ért. Gondtalanul élhetett volna, ehelyett minden este, pontban hatkor leült a Kispipa vendéglő rozoga zongorájához, hogy szórakoztassa a melegedni betérőket, a csóró kispolgárokat és később a hozzá zarándokló világhírességeket.

 

Rúzsa Magdi: Aprócska Blues – Unsubstational Blues
Talán nem lett világsiker, de Európában mindenütt hallották, sőt szerették ezt a dalt. 2007-ben került az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjébe, ami nem feltétlenül jelentené a minőséget, az viszont nagyszerű eredmény, hogy az Aprócska Blues kiérdemelte a legjobb dalszerzőnek járó díjat a fesztiválon. Ezt minden alkalommal a többi dalszerző ítéli oda, úgyhogy igen értékes elismerése volt a magyar színvonalnak. Sokhelyütt írtak szuperlatívuszokban Rúzsa Magdi daláról, amely kicsit sem hasonlított az Eurovízió többi felvételéhez, mint ahogy az énekesnő is erősen kilógott a sorból farmernadrágos-mezítlábas-bőröndös előadásával.

 

Queen : Tavaszi szél (magyar népdal)
Ez a dal talán nem illik a sorba, hiszen sosem jelent meg albumon, de a Queen koncertfilmjének köszönhetően bejárta az egész világot. Az eredi népdalt is és a Freddie Mercury által előadott verziót is mindenki jól ismeri, rendszeresen felbukkan cikkekben és a közösségi oldalakon. Freddie a Queen 1986-os budapesti koncertjén lepte meg a közönséget azzal, hogy lényegében hibátlan szöveggel, teljes egészében elénekelte a Tavaszi szél vizet áraszt című dalt. Utána többször is nyilatkozta, hogy mennyire imádta a gyönyörű magyar dallamot. Mi mutatná jobban a magyar dal világsikerét? Itt a helye a sorban.