Ma 70 esztendős Cserhalmi György, az egyik legkedveltebb és legtermékenyebb hazai színészünk. Kossuth-díjas művész és a nemzet színésze, aki csaknem kétszáz színházi bemutatót és több, mint kétszáz filmet tudhat eddig maga mögött. Jeles történelmi személyiségek, háborús hősök vagy agyafúrt nyomozók éppúgy szerepelnek „repertoárjában”, mint menthetetlen romantikusok, világmegváltó forradalmárok vagy békét kereső művészek. Január közepén hosszú kihagyás után lépett fel a nyilvánosság előtt, a magyar sportolók díjátadó gáláján énekelt Udvaros Dorottya társaságában. Tíz emlékezetes filmjével köszöntjük a ma 70 éves Cserhalmi Györgyöt.

L.T. – 061.hu

Az örök diák – Egy erkölcsös éjszaka
Az Egy erkölcsös éjszaka Hunyady Sándor pusztán tízoldalas, Vöröslámpás ház című novellája csupán egy anekdotikus történet egy züllött, bohém diákról, Kelepei Jenőről, aki egy átmulatott éjszaka után elhatározza, hogy beszállásolja magát Mutter bordélyházába, és ott a lányok kedvence lesz. A baj csak akkor kezdődik, amikor édesanyja úgy dönt, hogy meglátogatja. A bordélyház főnökasszonya – hogy nehogy lebukjon a fiú – villámgyorsan panzióvá „alakítja” a házat. A film leginkább a nőkről, a női lélek sokszínűségéről szől, de mint tudjuk, ehhez kell egy megfelelő férfi is. Kelepei Jenőt, a fiatal diákot Cserhalmi György alakítja a filmben.


A hősszerelme juhász – János vitéz hangja

Az 1973-ban megjelent János vitéz az első egész estét betöltő magyar rajzfilm, amely Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára készült. A film forgatókönyvírója és rendezője Jakovics Marcell volt, aki maga kérte fel Cserhalmi Györgyöt, hogy kölcsönözze a hangját a filmbeli Kukorica Jancsi, azaz János vitéz számára.  


Mindig dublőr nélkül – 80 huszár

Az 1978-ban készült 80 huszár a magyar filmtörténet egyik leglátványosabb, a valóságban is vérrel-verejtékkel elkészített alkotása. Sára Sándor rendező egyik legnagyobb igényű vállalkozása volt ez a film. Az 1848-ban játszódó – és valós alapú – kosztümös alkotás a magyar történelmet jellemző drámai sorsválasztásokról szól. Amikor egy szakasz Lengyelországban állomásozó honvéd hírét veszi a magyarországi fejleményeknek, azzal a dilemmával  szembesül, hogy maradjon-e állomáshelyén, vagy pedig – megtagadva az engedelmességét osztrák feletteseinek – induljon el hazája megsegítésére. A helyzetet kiélezi, hogy a küldetés teljesítése csaknem lehetetlen, hiszen a katonáknak a Kárpátok kegyetlen terepviszonyai mellett a levadászásukra készülő császári csapatokkal is meg kell harcolniuk. A filmet Lengyelországban és Szlovákiában, a hegyek között vették fel, a színészeknek hóban, sárban, fagyban, sokszor a cateringtől eléggé távol kellett megküzdeniük az elemekkel. Cserhalmi György a 80 huszár egyikeként itt is nagyon alakít.


Szürrealista romantika – Nárcisz és Psyché

Weöres Sándor regénye és a film története valós személy, Ungvárnémeti Tóth László, a fiatalon elhunyt költő köré szövődik, akinek életébe töredékesen egy kitalált személy, gyermekkori szerelme, Lónyay Erzsébet, azaz Psyché szemein és életén, ritkuló találkozásaikon keresztül nyerünk bepillantást. A mitológiai téma különös vizuális világba ültetve, egyéni dramaturgiával, kísérleti eszközökkel beszéli el a letűnt korok, a psziché és a szerelem történetét. A film külön érdekessége, hogy a Nárciszt, azaz Ungvárnémeti Tóth László alakító Udo Kier magyar hangját a filmben a Zedlitz bárót alakító Cserhalmi György kölcsönzi, míg ő Garas Dezső hangján szólal meg, amivel a nézőknek nem kis meglepetést okoztak.


Az Oscar díjas Mephisto

Bár Szabó István Oscar díjas történetében nem Cserhalmié volt a főszerep, jelentős része volt a film nemzetközi sikerében. A történetet, amely az 1920-as éveken kezdődik, a legtöbben jól ismerik. A hamburgi színház társulatának tehetséges színészében, Hendrik Höfgenben mérhetetlen karriervágy ég. A hamburgi kabaré jelentéktelen színészei segítették a kiugráshoz. Magas politikai támogatóra lel, és karrierje meredeken ível felfelé. A baloldali Höfgennek nézeteltérése lesz a színház ugyancsak tehetséges színészével, a nemzetiszocialista Miklasszal, akit Cserhalmi György alakít. Sikerhajhászás, politikai pálfordulás, hazugság és a történelem szomorú valósága. A Mephisto a magyar játékfilmek közül elsőként nyerte el a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat.

Részlet a Mephisto című filmből

Bosszúra szomjas taxisofőr – Dögkeselyű
Andrásy Ferenc 1982-ben bemutatott filmjében, a Dögkeselyűben Cserhalmi György egy különleges, diplomás taxisofőrt játszik, aki bosszút forral az őt meglopó öregasszonyok ellen. Az egyik legelismertebb magyar bűnügyi film. Mai szemmel nézve is mozgalmas, ráadásul ebben látható az első hazai autós üldözés is. András Ferenc művét az 1983-as Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Arany Medvére jelölték, de végül csak közönségdíjat nyert, illetve a filmben nyújtott alakításáért Cserhalmi György elnyerte a Magyar Filmkritikusok Díját 1983-ban.


Disszidens romantikus – A nagy generáció

A 80-as évek egyik klasszikusa ez a film, az akkori életérzéssel, szabadságvággyal és a kor népszerű slágereivel. A főszereplők is a korszak legnépszerűbb színészei: Cserhalmi György mellett Eperjes Károlyt és Kiss Marit láthatjuk a vásznon. A sztori szerint Réb, Makai és Nyikita barátok. 1968 nyarán elhatározzák, hogy kiutaznak Magyarországról a Nyugatra. Van azonban egy alapvető probléma: csak Makainak és Réb barátnőjének, Marinak van útlevele. Réb nem sokat teketóriázva ellopja Makai útlevelét, beragasztja saját fényképét és kiutazik Marival. Eltelik nyolc év, újra találkoznak, de már minden megváltozott.


Nem mindig a jó oldalon – Kontroll

Bár Antal Nimród 2003-as filmje alapján elsőre nem az ő neve ugrik be, Cserhalmi Györgynek fontos szerepe volt a moziban. Furcsa volt őt ezúttal nem az intelligens diák vagy tanár, a romantikus szerelmes vagy hős személyében látni. Cserhalmi a belső ellenőzrés vezetőjét alakítja – nagyon nagy piros folttal az arca egyik felén – a Kontrollban.

Részlet a Kontroll című filmből

A legutóbbi – Aurora Borealis, Északi fény
Mészáros Márta legutóbbi, tavaly novemberben bemutatott filmjében az Aurora Borealis – Északi fényben láttuk legutóbb Cserhalmi Györgyöt a vásznon. Nem a főszerepek egyike, de emlékezetes mellékszerepet kapott. A Törőcsik Mari által alakított Mária falujában élő festőművészt alakítja.

Részlet az Aurora Borealis című filmből

A dal nem maradhat el
Nem állíthatjuk, hogy tökéletesen, de tény, hogy Cserhalmi György nagyon karizmatikusan énekel. A Tíz kicsi bűnjel című dalt rendszeresen éneklik Básti Julival közös előadásaikon. Nemrég ismét láthattuk tőlük élőben, bízzunk benne, hogy ismét halljuk majd tőlük ezt a féltékenységi drámát.