120 éve, 1896. május 2-án indult el Budapesten a korának műszaki színvonalát messze meghaladó millenniumi földalatti vasút. A magyar főváros a lóvasút után, a gőzvontatás lépcsőjét elhagyva, egyenesen a villamos vontatás korszakába lépett, így Budapesten jelent meg először a kontinentális Európában egy teljesen villamos üzemű földalatti vonal.
Magyarország 1896-ban az ország ezeréves fennállásának megünneplésére készült, amelynek kapcsán nagyszabású kiállítást terveztek a Városligetben. Ehhez meg kellett oldani a kiállításra látogatók szállítását, és a város akkori vezetése olyan megoldást szeretett volna, amely nem zavarja az immáron Andrássy útnak nevezett sugárút forgalmát.
A megoldás – egy földalatti vasút építése – Balázs Mór és a Siemens & Halske cég ötlete alapján született. A vonal kiépítésére összesen 20 hónap állt rendelkezésre, hiszen a vállalkozóknak garanciát kellett vállalniuk rá, hogy az Ezredévi Kiállítás megnyitójára elkészül a kisföldalatti. A vasutat a Siemens & Halske cég építette, ők szállították az összes elektromos eszközt is, a kocsikat pedig a Shlick budapesti leányvállalata gyártotta.
Mintegy 1000 dolgozó nappali és éjszakai műszakokban váltotta egymást, a munkálatok alatt 138 ezer köbméter talajt tártak fel, az építkezéshez pedig 47 ezer köbméter cementre és 3 ezer tonna vasra volt szükség. A vonal teljes hossza 3689 méter, az alagút hossza 3226 méter volt, melyre összesen 20 járművet rendeltek. A földalatti vasút ünnepélyes megnyitására 120 évvel ezelőtt, 1896. május 2-án került sor. Ezzel a kontinentális Európában először jelent meg Siemens-rendszerű villamos vontatás a föld alatti tömegközlekedésben.
A földalatti kirobbanó sikert aratott. Az első hónap alatt 13 600 menet történt, a földalatti vasút 469 846, azaz naponta mintegy 15 ezer személyt szállított. A legtöbb utas, egészen pontosan 581 339 fő, 1896 júniusában utazott a kis földalattin, ez napi mintegy 20 ezer utazást jelentett. Az építési előirányzathoz képest 1 százalék megtakarítás jelentkezett és az üzem 7-10 százalék nyereséget hozott.
Az eredmények mellett a kisföldalatti nagy nemzetközi elismerésre is szert tett. Utazott rajta például I. Ferenc József magyar király és osztrák császár, valamint II. Vilmos német császár is. A vonal az 1900. évi párizsi világkiállításon aranyérmet nyert, és mintául szolgált az 1902-ben megnyíló berlini földalattihoz. 2002-ben az Andrássy út és műemléki környezetének részeként a felkerült az UNESCO világörökségi listájára.
„A Siemens történelme egyben Budapest és a budapesti metróvonalak történelme is: ahogy részt vettünk a kontinens első földalattijának megépítésében, úgy a legújabb metróvonal elkészülténél is jelentős szerepet játszottunk, hiszen – többek között – az automata vonatvezérlési rendszert is a Siemens szállította, amivel ismét csak sikerült megelőznünk olyan városokat a kontinensen, mint Bécs vagy Berlin. Budapest tehát akkor és most is úttörő szerepet töltött és tölt be a közlekedésben, a Siemens pedig akkor és most is a magyar iparral együttműködve dolgozott és dolgozik a főváros fejlődéséért” – mondta el Ludvig László, a Siemens Zrt. Mobility divíziójának vezetője.
A jubileumhoz kapcsolódóan, május 3-ától időszaki kiállítás mutatja be az érdeklődőknek a BKV Deák téri múzeumában a millenniumi földalatti vasút történetét.
Forrás: HVG.hu
Vezető képen a Millenniumi Földalatti Vasút mára megszűnt felszíni szakasza a Hősök tere és a Széchenyi fürdő között./ Fortepan